Sötét titkokat is őriz a Bagolyvár - A híres épületben börtön és hadbíróság is volt

A Bagolyvár épületéről sokaknak a Gyermekek Háza jut eszébe, az egykoron pezsgő közösségi tér ma üresen áll. Az úttörő és ifjúsági élet kedvelt helyszínének azonban van egy sötétebb oldala is. A falon egy emléktábla áll, rajta a felirat: „Ebben az épületben volt 1945 és 1947 között a Szovjet Államvédelmi Szervek börtöne és hadbírósága. Sok ártatlan, fiatal magyart kínoztak itt és ítéltek el hosszú börtönévekre, vagy halálra. Állította a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) 1996 júniusában."

- Amikor először az épület pincéjében jártunk, visszatértek azok a borzasztó emlékek, amiket mindenki szeretne eltemetni magában – mondta el Menczer Erzsébet, a fent említett szervezet jelenlegi elnöke, akinek édesapja, Menczer Gusztáv kilenc éven át raboskodott a gulágon. - Emlékeztetnünk kell az utánunk következő nemzedékeket arra, hogy 1944 őszétől a magyar hatóságok közreműködésével, hogyan ítéltek el több mint 800 ezer magyar ártatlan fiatalt, és hurcoltak el politikai elítéltként a gulág legsötétebb poklaiba - mutatott rá Menczer Erzsébet. A Magyar Országgyűlés egyébként az ő javaslatára fogadta el 2013-ban a Szovjetunióba hurcoltak emléknapját.

Balról: Nagy Sándorné, Fekete Iván, Menczer Erzsébet a szervezet elnöke, Ágh Péter országgyűlési képviselő, dr. Puskás Tivadar Szombathely polgármestere és Balogh Lászlóné. Fotó: Cseszkó Tamás

- Végre beszélhetünk arról, amiről a történelemkönyvek nem írnak. Hiszen fontos, hogy a kárpótláson túl az erkölcsi jóvátételre, a sebek bekötésére is figyeljünk - hangzott el. - Hisszük és valljuk, hogy izmus és izmus között nincsen különbség - húzta alá az elnök, hozzátéve, hogy nem azért emlékeznek, hogy felszabják a sebeket, hiszen azok úgyis csak a megbocsájtással tudnak begyógyulni. A megemlékezésen részt vett dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere is, aki kiemelte: magyarnak lenni kihívást jelent, nehéz, ugyanakkor szép az itt élők sorsa. – Vigyáznunk kell a hazánkra - hívta fel a figyelmet a polgármester, aki azt is kiemelte, hogy Szombathelyen jó néhány esztendeje rendszeresen emlékeznek a különböző diktatúrák áldozatairól. - Ez azt jelenti, hogy a város közössége erős - emelte ki dr. Puskás Tivadar.

- A második világháború lezárása nem a dolgok elrendezését, a borzalmak végét, hanem újabb hazugságokat, szenvedést és igazságtalanságot hozott sokak életébe. Az egyik legnagyobb szenvedés az volt, hogy minderről még beszélni sem lehetett - fogalmazott beszédében Ágh Péter országgyűlési képviselő. Hozzátette: nem engedjük, hogy az áldozatok és a túlélők, a hit pajzsainak küzdelmei elvesszenek a semmibe. Szövetséget is kötöttünk és mindenki a maga helyén, a maga módján megtett ezért mindent. Így tettek az egyszerű túlélők, például azzal, hogy tanúságot tettek előadásokban, beszámolókban.

Ezt megtette többször a szombathelyi születésű Fekete Iván bácsi is, akit nemrég a megyei önkormányzat komoly elismeréssel tüntetett ki. A beszédeket követően a jelenlévők koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál, ezzel tisztelegve az áldozatok előtt.