A modern városért - Az Éhen Gyula-i korszak máig útmutató

A konferencia Szombathely támogatásával és három szervezet, úgy mint a vasi levéltár, a vasi TIT és az Éhen Gyula Kör szervezésében jött létre. Az volt a cél, hogy felmutassák: mitől lett, lehetett modellértékű város Szombathely a 19. század végén, a 20. század fordulóján. Ez már csak azért is fontos, mert az akkori várospolitika máig rányomja bélyegét Szombathelyre és nem csak építészetileg. Erre célzott a konferenciát megnyitó dr. Puskás Tivadar polgármester, aki rendszeresen idéz nagy elődje munkásságából.

Lazáry Viktor alpolgármester, aki végigülte a hatórás konferenciát, azt mondta: azok az elvek és irányok, amelyek Éhen Gyulához köthetők, ma is tanulságokkal szolgálnak, beépíthetők egy új, modern városstratégiába.

A legnagyobb érdeklődéssel Gyáni Gábor akadémikus előadását várta a közönség. A szakember a téma kutatója, tudósa, sokoldalú megközelítője. Érdekes volt, amint a korabeli magyar város-politikai közegbe helyezte Szombathelyt. A makacs és éppen ezért lemaradó debreceni civisek, vagy az árvíz pusztításából jól kijövő, megújulni képes Szeged volt a példa a két végletre. Gyáni elmondta, hogy a város nyugati fekvése szerencse és egyben meghatározottság. Ez a mai napig fennáll, s ez már egy irányt is jelöl. Az is tény, hogy az itteni polgárság mindig a nyugati minták felé tekintett, ez tükröződött a szellemi elit magtartásában.

Szombathely azért is lehetett modell, mert jól élt a nyugat adta lehetőségekkel (meg a hitelekkel) és volt egy olyan nagyformátumú vezetője, mint Éhen Gyula. A modern városnak ez is a része.

Kommentár - Nincs új a nap alatt

Kozma Gábor

Minden bizonnyal az év egyik kiemelkedő tudományos eseménye volt a szombathelyi városházán rendezett, Éhen Gyula születésének 160, az Éhen Gyula Kör megalakulásának 25. évfordulóját köszöntő konferencia. Ehhez képest jobbára azok hiányoztak a széksorokból, akikhez pedig leginkább szóltak az előadások: várostervezők, közhivatalnokok, építészek, urbanizációs szakemberek, lokálpatrióták. Szó sem esett politikáról, mégis politikai példázatokról beszélhettünk. Amennyiben a politika az értelem művészete, nem pedig a hatalom megragadásának, és minden áron való megtartásának módszere. Amint azt Gyáni Gábor akadémikus is említette, Éhen Gyula és a millenniumi idők városi tanácsa helyesen ismerte fel a kor szavát. Azt is, miszerint rossz politika a hitelek elvesztegetése, ám annál jobb, minél ütőképesebb beruházásokra fordítják. Nos, e ponton érdekes tényeknek lehettünk fültanúi. Éhen Gyula ugyanis annak a híve volt, hogy a közszolgáltatások legyenek ingyenesek. Nem árt itt emlékeztetni arra, hogy a 19. századforduló Szombathelyén 90 százalékot ért el a csatornázottság, a városban működött a közvilágítás, járt a villamos. Parkokat alakítottak ki, hidakat építettek, azaz a városüzemelés magas nívót ért el. Szombathely élt a nyugati fekvés e-lőnyeivel és ezért nem volt hiba a külföldi hitelek felvétele. Eleink modern várost teremtettek, s ez a város könnyűszerrel csatlakozhatott a fejlettebb osztrák, olasz régiókhoz (már akkor is...). Éhen Gyula polgármester koncepciója a profit nélküli közszolgáltatás volt. Ugyanezt fogalmazza meg most a kormány. Tehát nincs új a nap alatt, de a különbségek óriásiak. Mert akkor a város a gyors kapitalizáció útján járt, sorra nyitottak a gyárak, nem volt elég munkaerő. Az ingyenesség azonban így sem valósult meg, viszont a lakosság érezhette, hogy a közszolgáltatások közösségi szolgáltatások, tehát kívánatos, hogy választott testületek irányítása alatt működjenek. Mi vonható le mindebből erőtlen országban nem működhetnek tartósan extra-profitra törekvő közszolgáltatók, és hogy Szombathely sem a Nyugat Királynője immár.