A püspökség rövid története

A szombathelyi egyházmegyét - amelynek területe Vas és Zala megye egy részét foglalja magában - Mária Terézia alapította 1777. február 17-én. A királynõ fõkegyúri rendelkezését VI. Pius pápa 1777. június 16-án kelt bullája erõsítette meg. Az új egyházmegye a gyõri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyék területi megosztásával alakult ki.
A pápa Szily János fel-szentelt püspököt nevezte ki Szombathely elsõ megyés püspökévé. A fõpásztor egyházmegyéjének védõszentjévé Szent Mártont választotta.
Az egyházmegye alapításakor Szombathelynek mindössze 2800 lakosa volt. Az új püspökség jelenléte és mûködése azonban nagymértékben elõsegítette Szombathely városának fejlõdését. Ebben Szily Jánosnak személy szerint is elévülhetetlen érdemei vannak. Kiváló képességû, erõs akaratú, jó szervezõkész-séggel megáldott, és mélyen egyházias érzésû fõpap volt. Legfõbb törekvése természetesen a papok és a hívek hite-lének elmélyítése volt. Ennek érdekében beiktatása után hamarosan kiadta az ún. Instructio-t, vagyis a papi és a keresztény életre vonatkozó tanítását. Majd két jámbor társulatot is szervezett az quotEgyházmegyei Papi Társulatotquot a papok továbbképzésére, valamint a quotKeresztény Hittanítás Társulatotquot, amellyel a világi hívek hitbeli oktatását tette rendszeressé. Püspöki szolgálatának kezdetén felépíttette a Papnevelõ Intézetet is, mert tudta, hogy jól képzett és példás életû papok nélkül lelki megújulás elképzelhetetlen. Sokat tett a város kulturális életének fellendítése érdekében is. Több kulturális intézményt alapított. Közéjük tartozott a Sala Terrena, az ország elsõ kõtára (múzeuma), a közkönyvtár, a gimnázium, a Líceum, sõt az elsõ szombathelyi nyomda is. Nevezetes képzõmûvészeti alkotások is fûzõdnek az õ nevéhez. Ilyenek a székesegyház, a püspöki palota, a Papnevelõ Intézet, az Eölbei-ház. Mindezekért a hálás utókor a város második alapítójának nevezte el õt.
Szily János utódai közül szinte mindegyiknek a nevéhez fûzõdik valamilyen jelentõs épület, intézmény vagy intézkedés. Herzan Ferenc bíboros nagy értékû könyvtárral, 24 kötetnyi Piranesi metszettel, számos értékes festménnyel és liturgikus tárggyal gazdagította egyházmegyénket. Szabó Imre építtette a püspöki iskolát, és jelentõs irodalmi tevékenységet folytatott. Hidasy Kornél indította el a Szombathelyi Újságot, és restauráltatta a 100 éves székesegyház belsejét. István Vilmos telepítette le Szombathelyen a karmelita és a dominikána szerzeteseket. Gróf Mikes János kérte és kapta a tours-i érsektõl 1913-ban a Szent Márton-ereklyét. Az õ idejében történt, hogy a trianoni békeszerzõdés következtében az egyházmegye 76 plébániát elveszített. Az õ püspöki szolgálata alatt - Mindszenty József zalaegerszegi plébánossága idején - telepedtek le Zalaegerszegen a ferencesek és a Notre Dame nõvérek, Szombathelyen a szalézi atyák, Kõszegen pedig az Isteni Ige Társaság tagjai. tartotta meg 1927-ben az I. Egyházmegyei Zsinatot, Grõsz József alapította a szombathelyi Kisszemináriumot, és az õ püspöksége idején tárták fel a püspökkertben a világhírû mozaikokat és római utakat. Kovács Sándor püspök újjáépíttette a lebombázott székesegyházat. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, és mint az Országos Liturgikus Tanács elnöke sokat tett a hazai zsinati liturgikus megújulás terén. Dr. Fábián Árpád kívülrõl restauráltatta a székesegyházat, a püspöki palotát, és felújíttatta a Madonna-kápolnát. 1977-ben kiadatta a 200 éves Szombathelyi Egyházmegye Évkönyvét.