Aki lepattintotta Bartókot: Kocsis Zoltán a Geyer Stefi-motívum csodálatos életéről is beszélt

A házassági ajánlatát elutasította, de segítette elhajózni Amerikába

A kissé rekedt Kocsis Zoltán nem vesz magához mikrofont - „ebben a kis teremben még az én szörnyű hangom is érvényesül” –, úgy válaszol Bolla Milán (a Bartók Rádió munkatársa) kérdéseire. Mindenekelőtt Bartók 1908-as I. hegedűversenyéről esik szó, amely a keletkezése után fél évszázaddal  kerülhetett csak a közönség elé, mert Geyer Stefi a partitúrába beírt magánjellegű megjegyzések miatt életében nem adta ki a kezéből a kotta-kéziratot. De kicsoda Geyer Stefi, akinek nevét jelentős (vándor)motívum viseli Bartók életművében? Bartók „első komoly szerelme”, aki viszont „elég hamar lepattintotta” a fiatal zeneszerzőt. Igaz, Bartók a levelekből ítélve „arrogánsan közeledett hozzá”. Nem csak a szépsége okán figyelt föl a lányra: a Bartóktól távol álló  „ultrakonzervatív környezetből” érkező Geyer Stefi „a szintén ultrakonzervatív” Hubay Jenő mesteriskolájának növendéke volt, pályáját csodagyerekként kezdte, sikeres hegedűművész vált belőle. És bár Bartók házassági ajánlatára nemet mondott, kapcsolatuk nem szakadt meg egészen. Amikor a zeneszerző elhagyni kényszerült Magyarországot, az akkor már Zürichben élő Geyer Stefi segítette őt abban, hogy eljusson Amerikába. A bartóki életműben is kitörölhetetlen nyomot hagyott ez a szerelem: „Bartók félboldogságnak aposztrofálta.” A Geyer Stefi-motívum (d-fisz-a-cisz) a zeneszerző több művében fölbukkan, sőt: A kékszakállú herceg vára egyik fontos motívumát is megelőlegezi.

A 31. Nemzetközi Bartók Fesztivál nyitóhangversenyén mindjárt fölhangzó kéttételes I. hegedűversenynek pedig ez a dallam a kulcsa. Kocsis Zoltán odaül a kamaraterem zongorájához, és megmutatja: „Kicsit éles hangú ez a zongora, Zalai Antal sokkal szebben fogja játszani.” Zalai Antal hegedűművész a nyitóhangverseny hegedűversenyének szólistája. A mű elhangzása után a szünetben majd többen összesúgnak: ilyet szépen hangzó hegedűjátékot mostanában nem hallottak.

A Szépség és a Szörnyeteg

A Bartók Fesztivál és Szeminárium   – a világ kurzuskínálatában egyedülálló módon – történetének 31. évében is Bartók és az új zene szellemében szerveződik, az idén különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyek Bartókot inspirálták. Természetesen nem csak a szerelemről – mint inspiráló erőről – van szó, bár akár a szerelem ambivalenciájának is köze lehet ahhoz, hogy az I. hegedűverseny (Liszt, Berlioz mintájára) nem háromtételes, hanem kéttételes, szembeállítva az „ideálist a torzzal, a jót a rosszal, a mennyet a pokollal, a szépséget a szörnyeteggel stb.”. És bár a nyitókoncerten  Bartók két műve (I. hegedűverseny, Táncszvit) mellett elhangzó Debussy-, illetve Ravel-kompozíció a francia impresszionisták Bartókra gyakorolt hatását demonstrálja, Kocsis Zoltán azt mondja, hogy a korai  I. hegedűversenyen inkább még erőteljes Richard Strauss-hatás érzékelhető.  (A hegedűverseny megszületése után már hallhatott Bartók francia impresszionista műveket: a kottakiadás Budapesten kiválóan működött.)

Ha Trianonhoz kapcsolható, akkor ellenreakció volt

A fölvetésre, hogy az 1923-as Táncszvit valóban kapcsolódik-e Trianonhoz, Kocsis Zoltán visszakérdez: „Trianon? Miért? Ha Trianonhoz kapcsolható, akkor ellenreakció volt”, hiszen „a Táncszvit szintézist teremt a környező népek között”. Ebben az időben a revizionista álmokat kergető hivatalos kultúrpolitika támadta a népzenegyűjtő Bartókot.  Kocsis Zoltán ezen a ponton a közönség figyelmébe ajánlja Bartók Béla írásait – mind tanulságos olvasmány. A Táncszvit  népzenei ihletettsége nem azt jelenti, hogy eredeti népzenéket  emel be a műbe: ezek mind saját invenciójú dallamok, de ha valaki annyira elmerül a népzenében, mint ő, akkor a zenei gondolkodása is ebbe az irányba fordul.  A Táncszvit egyébként Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára született, az ősbemutató a Zeneakadémián volt, együtt Dohnányi Ünnepi nyitányával és Kodály Psalmus Hungaricusával, vezényelt Dohnányi Ernő. Kocsis Zoltán tapasztalata szerint a Táncszvit általában koncertek zárószámaként a legsikeresebb – nyilván mert emelkedik a hangulat. Ebben a pillanatban még nem tudjuk, de a fesztivál nyitóhangversenyén már Debussy Három noktürnje is nagy tetszést vált ki, az I. hegedűversenytől pedig ünnepléssel köszön el a szünet előtt közönség. Aztán Ravel „nemes és érzelmes keringői” következnek – és zárószámként: a Táncszvit.

A Bartók-zene magyarul beszél

Nyilván mindenki – beleértve a laikusokat – nemcsak tudja, hanem ebben a pillanatban át is érzi, hogy Kocsis Zoltán számára Bartók nem kirándulás. Aki csak bele-belekóstol, nem járhat sikerrel: „Amikor a Mikrokozmoszt lemezre vettem, ezer metronómjelzést kellett megtanulnom. De nem bebiflázni, hanem oly módon érzetre váltani, hogy a hallgató számára ne tűnjön mesterségesnek, hanem csakis a zenéből következőnek.”  De hol van helye akkor Bartók előadásában a tehetségnek, az előadó értelmezési szabadságának? „Vegyük tudomásul a játéktér határait, tartsuk be a szabályokat, aztán megmutatkozhat az egyéniség is.” Bartók nagy titka például a műveiben kitapintható magyaros dikcióban rejlik. Kocsis Zoltán élőben meg is mutatja, az Este székelyeknél példáján. Előbb lélektelenül és dinamika nélkül, mechanikusan – aztán elnyújtott-megszaladó „magyaros dikcióval”. Igen, ha Mozartot úgy kell – úgy jó -  játszani, mintha egy operaszereplő énekelne, akkor Bartókot úgy, mintha a zene magyarul szólalna meg.

A bevezető beszélgetésre rendelt időnek vége, mindjárt kezdődik a 31. Nemzetközi Bartók Fesztivál és Szeminárium nyitókoncertje a szomszédos Bartók Teremben, szintén  telt ház előtt. Kocsis Zoltán széttárja a karját: „Tudtam volna még beszélni.”  Azt még föltétlenül muszáj is elmondania, hogy „a koncerten megszólaló műveket oly mértékig átszövik a tematikus kapcsolatok, hogy a tételekre érdemes külön  odafigyelni”.   A nyitókoncertet közvetíti a Bartók Rádió. Játszik a Savaria Szimfonikus Zenekar, közreműködik a Nemzeti Énekkar női kara (karigazgató Antal Mátyás), szólista: Zalai Antal hegedűművész. Vezényel Kocsis Zoltán. Szép nyári este van Szombathelyen.