Szombathely

2014.03.16. 17:25

Aliz és Petrovics bácsi kalandjai

Szombathely - A debreceni Vojtina Bábszínház és a Márkuszínház vendégeskedett a Meseboltban. Három alkotóműhely, sokféle varázslat, több kapcsolódási pont.

Ölbei Lívia

A szombathelyi Mesebolt országos viszonylatban is a kiemelkedő bábos alkotóműhelyek közé tartozik; arról nem beszélve, hogy a bábszínházak kreativitása, vitalitása, ötletgazdagsága munícióval szolgálhat(na) a kőszínházak számára is. Az elmúlt napokban két nagy múltú, szintén kiváló társulat látogatott el a Meseboltba. Ha átböngésszük a színlapot, több olyan alkotóra is bukkanhatunk, akik a Mesebolttal szintén szoros kapcsolatban vannak (Boráros Szilárdtól Grosschmid Eriken át Hannus Zoltánig). A nyomozás szálai egészen a hajdan monopolhelyzetben lévő Állami Bábszínházig, aztán a 90-es években sorra létrejövő hivatásos bábszínházak forrásvidékéig vezetnek. A másik vendég, a Márkuszínház vándorló családi magánszínház, előadásai a régi mutatványosok világát idézik.

 

A debreceni Vojtina a gyerekbérletben jött az MMIK-ba. (Itt még, a sportházas hagyományok nyomán, divat a zörgő papírzacskó; egy darabig legalábbis.) Az „Aliz, a lány, aki követte a fehér nyuszit"-előadás lélegzetelállító varázslatokkal szolgál, nagy könnyedséggel, asszociációs alapon és hűvösen csillogó nevetéssel, L. Carrol Alice Csodaországban című világfölforgató fantáziaregénye nyomán. Bartal Kiss Rita rendezését elnézve fölmerül a gyanú, hogy ez a történet bábszínpadra teremtetett. Hol máshol lehetne ilyen varázslatos egyszerűséggel megnöveszteni Aliz karját, egyszer kicsinek mutatni – máskor a ház oldalán kitüremkedő óriásnak? (A Vojtinának Debrecenben mesebeli homlokzata van a Kálvin téren. Hasonlót megérdemelne végre a szombathelyi Mesebolt is.)

A Márkuszínház vasárnapi matinéja jó levezetése (vagy ünneplése) volt a március 15-ének. Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor – plusz a zenekar – „A Jánosvitéz" című (alapvetően) marionettjátéka úgy meséli el Kukorica Jancsi történetét, hogy közben folyton a színházról, a színházi működésről beszél (illetve megmutatja azt is). Itt bizonyos Petrovics bácsi az ügyelő (csak nem? lám, a költő visszatér), és a címszerepet nem a bögyös Fedák Sári játssza (ő különben is most vett automobilt), hanem Vajda Zsuzsanna. (És nem szaladgál Józsefék Attilája a nézőtéren. Bár, ki tudja.) Külön szép, amikor Petrovics bácsi csak erkélyt talál Jancsi és Iluska búcsújelenetéhez: jé, hát tényleg pont úgy búcsúznak el, mint Shakespeare Romeo és Júliája. És azóta mind együtt vannak Tündérországban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!