Föltárulnak az Életünk bámulatos rétegei

Több sikeres tematikus szám kibocsátása után most a 200 éve született Rómer Flóris (tavaly volt az évforduló) emléke előtt tiszteleg az Életünk. „A magyar régészet atyjának” megidézése gyorsan elvezet Vas megyébe. Ahogy Bokányi Péter főszerkesztő-helyettes a Rómer Flóris-emlékszám bevezetőjében írja, Rómer Flórisban nemcsak a magyar, hanem (benne) a Vas megyei régészet atyját is tisztelhetjük: „(...) a velemi Szent Vid-hegyen egy agyagból égetett vízvezetékcsövet talált, ami vagy a római korból, vagy a középkorból származhat, azaz 1869-ben felfedezte Vas megyét és főként az azóta világhírűvé vált lelőhelyet, a Szent Vid-hegyet a régészettudomány számára.” Rómer Flóris nem mellesleg tanított is Vasban: az 1856-57-es tanév második felében a kőszegi bencés gimnázium egyik osztályfőnöke, magyar- és latintanára volt.

Az emlékszám létrejötte mindenekelőtt Ilon Gábor régésznek köszönhető: tőle származik az ötlet, a koncepció; ő szervezte, gyűjtötte össze, gondozta a tanulmányokat. Az Életünk Rómer Flóris-emlékszámában elmerülve arra kaphatunk választ, hogy mi történt itt a régészetben „Rómer Flóris után”.

Ilon Gábor arcképcsarnokkal indít: nemzetközileg elismert régészarcéleket villant föl Vas megyéből, Miske Kálmántól Fettich Nándoron és Mozsolics Amálián át Szentléleky Tihamérig és Bándi Gáborig; aztán a súlymérés késő bronzkori emlékeit veszi száma („Tudd ám, hány kiló vagy!”). Sümegi Pál A vasi táj változása az újkőkortól a geoarcheológiai kutatások tükrében címmel írt tanulmányt, Szilasi Attila Botond az „oladi platóról” tudósít. Nagy Marcella és Sümegi Pál egy 2500 éves vaskori időkapszula felnyitásához ad kulcsot az ikervári szélerőműpark-beruházáshoz kapcsolódó régészeti feltárás bemutatásával, miközben a társadalomtudomány szolgálatába állítható természettudományos lehetőségekről is beszél. Mladoniczki Réka az ókori Szombathely, azaz Savaria környékének római településhálózatát rajzolja meg, Horváth Ciprián a szombathelyi Kisfaludy Sándor utcában feltárt kora Árpád-kori temetőt mutatja be, Tóth Gábor „A középkor embere a mai Vas megye területén” címmel ad összefoglalót, Várnainé Balogh Beáta a Vasi Múzeumi Látványtár régészeti hasznosításának lehetőségeit vázolja.

Alexa Károly, az Életünk főszerkesztője azt mondja, újra meg újra csodálattal tölti el az a „megdöbbentő gazdagság”, amely a régészeti feltárások területén jól álló Vas megyét, Szombathelyt jellemzi. A bemutatón arról kerekedett beszélgetés, hogy a helytörténet iránt gyerekkorban mutatkozó élénk érdeklődést jó volna a felnőttkorba is átmenteni, hogy folytatható legyen a helytörténész-derékhad által jól megalapozott hagyomány.