Forrponton a szombathelyi egyetemi központ – nem akarnak Sopron gyarmata lenni

A keddi értekezlet előzménye, hogy az egyetemi kancellár olyan megszorító csomagot hozott, amit már elviselhetetlennek tartanak, úgy érzik „legyarmatosítja” Sopron Szombathelyt. A SEK tanácsa már hétfőn véleményt nyilvánított: az önállóság mellett szavaztak.

A díszteremben tartott összdolgozói értekezlet előtt beszélgetünk: a pedagógusok - név nélkül – elmondják, hogy fel vannak háborodva az újabb óraszám emelések miatt, mert évek óta 170 százalékon teljesítenek, a túlórákat pedig hol kifizetik, hol nem. Nehezményezik például azt is, hogy el akarják csatolni az egyetemi könyvtárt. Hangsúlyozzák: az elbocsátások és az oktatóhiány termelte ki a nagy túlóramennyiséget. Nem a szakok létszámadataihoz igazították az oktatói létszámokat. Leszögezik: vállalják a sok túlórát, csak legyen kifizetve. Van, aki azt emlegeti, hogy emiatt már érdemes lenne a bíróságra menni. Más arra emlékeztet: a felsőoktatásban nem volt bérkompenzáció, mint a közoktatásban.

A negyedik verzió a saját lábra állás

A Sopronnal való együttműködésről azt gondolják: „Nem szeretnénk, ha ez így folytatódna, úgy gondoljuk, hogy meg tudunk állni a magunk lábán.”

Megkezdődik az összdolgozói értekezlet, amely mindig valamilyen jelentős eseményhez kötődik. Sokan eljöttek, tele van a díszterem, sok oktatót érdekel az egyetem (és a saját) sorsa. Horváthné Dr. Molnár Katalin elnök-rektorhelyettes elmondja: a felsőoktatásban várható struktúraváltozások előtt az egyetemi kancellároktól várják, hogy adjanak le az intézményekről koncepciókat. A NYME is elkészítette a magáét, eredetileg három volt, aztán kiderült, hogy van egy negyedik is, amely a szombathelyi felsőoktatás önállósulásáról szól. Három tanácsülést is tartottak hétfőn a SEK-en. Kritikával illették a gazdálkodási javaslatokat és azt, hogy már szerdán (január 28-án) ülésezik a szenátus, ahol egy olyan SZMSZ módosításról lesz szó, amely mély változtatásokat tartalmaz jelenlegi jogosultságok megszűnéséről.

Elfogadhatatlan a jogkörök további csökkenése

A dísztermi értekezleten Polgár Mariann a szakszervezet nevében elmondta: érdekegyeztető tanácsülést kezdeményeztek a szerdai szenátus előtt, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a SEK további jogköreinek csökkenésére kerüljön sor, az SZMSZ-nek is a jelenlegi jogosítványok között kellene maradni. Kiemelte: a tanári munka erkölcsi és anyagi elismerése köszönő viszonyban sincs a teljesítménnyel, ezért új bértábla-javaslatuk van. Mint mondta, szerencsés lenne szerda reggel rögzíteni az együttműködés formáit, újra elővenni a kollektív szerződés ügyét.

Öt nap volt átgondolni, miközben gyökeresen változik meg a sorsuk

Sipos Zsuzsa hangsúlyozta: a közalkalmazotti tanácsnak szavazati joga már nincs, de véleménynyilvánítási joga még van.

- Öt nappal a szenátus ülése előtt kaptuk meg azokat az anyagokat, amelyeket15 nappal előbb kellett volna megkapni, hogy legyen időnk véleményt formálni, olyan anyagokat, amelyek a sorsunkat gyökeresen változtatják meg – mondta. - Az intézményünk feladata az oktatás, amely lehetetlenné válik ezzel a sok megszorítással. Sok jót nem remélhetünk. Vállaltuk, amikor 170 százalékos munkavégzési kötelezettséget róttak ránk. Az elbocsátások után nem lett könnyebb. Szó nélkül vállaljuk a többletmunkát, magunkért is dolgozunk. Az a kérdés, megpróbálunk-e a saját lábunkra állva dolgozni tovább, megerősíteni az önállóságunkat?

A helyzet drámai: óriási feszültség van a karokon

A dékán, Antonio Sciaccovelli úgy értékelte az elmúlt napokat:

- Folyamatosan értekezlet állapotban vagyunk, mert új rendet szeretnének bevezetni előzetes konzultáció nélkül. Miért kell olyan SZMSZ-módosítást bevezetni, amit a törvény nem ír elő? Minden tanácsülésünk a tisztességes viselkedés jegyében történt. Óriási feszültség van az intézetekben, a tanszékeken. Fontos, hogy ez a helyzet drámaiságában jelenjen meg. A kancellár nem ismeri a képzési folyamatokat.

Az összdolgozói értekezleten nagyon sokan hozzászóltak, többségükben az önállósági törekvés mellett. Csak a támogatottságot élvező természettudományi kar (TTK) nem ért egyet ezzel, hiszen ide kapcsolták a műszaki kart (így most már TTMK).

Süllyedő hajó a SEK?

Polgár Tibor, a Sporttudományi Intézet vezetője azt kérdezte:

- Miért kell itt mindent leépíteni? Ha Sopron Szombathelyt egy süllyedő hajónak látja, miért ragaszkodik hozzá? Miért nem mi gazdálkodunk az elvont pénzekből? Sopronnak egy jó gyarmat vagyunk. Arra várnak, hogy a rengeteg megszorítás után összecsuklunk, és akkor a gépészmérnökképzést is elvihetik? Nincs meg a szenátusban az a többség, ami a rovásunkra történő döntéseket vissza tudná fogni, valószínűleg holnap el fogják fogadni. Nem tudjuk, mire költik el a pénzt, amit befizetünk. Úgy tűnik, most a politika is mellénk áll. Pénzünk nem lesz több, de gazdálkodhatunk belőle. A demokrácia nyilvánuljon meg a szavazásunkban, legyen egy véleménynyilvánításunk, ami mellé odaállhat a politika.

A kezdő oktatónak több a bére, mint az egyetemi oktatónak

Katona Attila tudományos dékánhelyettes, a Történet- és Társadalomtudományi Intézet igazgatója leszögezte:

- A társaság megosztott, de nyilvánvaló, hogy Szombathelynek önállóvá kell válnia. Az értekezletre Sopronból nem jött senki. Minket évek óta arra használtak, hogy feltöröljék velünk a padlót. Írjuk össze a sérelmi listáinkat, a cserbenhagyásos gázolásokat. Hét év ígérgetés vesztesi vagyunk. Több mint 60 milliárdot vittek el a felsőoktatásból 2010 óta. A kezdő tanítónak több a bére, mint az egyetemi adjunktusnak. Mit várunk?

Emlékeztetett: - A kormányzati politika 2011 óta tizenhatszor változtatta meg a felsőoktatási törvényt, ez önmagában is a csőd jele. Hiába írják elő, hogy nullszaldós legyen az egyetem, nem tudja teljesíteni. Életidegen óraadókat márciusban felállítani megkezdett kurzusokból, hiszen a diákoknak nem lesz meg a kreditje, és akkor beperlik az államot, mert nem biztosította a feltételeket. A költségvetési díjakat hasraütésszerűen emelgetik. Ki számolja ki azt, hogy mennyibe kerül egy történelem szakos hallgató képzése? A kancellár tegye bele az SZMSZ-be a saját jogkörét, ne írja át az egészet. Valósággá válhat az a jóslat, hogy holnap el fogják fogadni a szenátusban a módosítást. A vezetést támogatni kell, ha ki akarunk lépni a Sopronnal való házasságból, legyen mögötte támogatás. Van-e kormányzati támogatottsága annak, hogy legyünk önállóak? Van-e konszenzuális minimum? A TTMK nem akar kiválni. De abban a TTMK is egyetért, hogy ezt a házasságot újra kell kötni, jogszabályszerűen újra kell fogalmazni mindent.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy „ha Sopron nem „támogatná” a mérnökképzést, már egy éve folyna”.

Az önállóság sötétbe ugrás?

Az összdolgozói értekezleten a sok felszólaló között Gyurácz József, a TTMK dékánja a kiválással kapcsolatos kétségeit fogalmazta meg. Kijelentette: az önállóságot a sötétbe ugrással egyenértékűnek tartja, főleg finanszírozási okok miatt, hiszen nem tudni, milyen pénzből állhat meg a maga lábán a Savaria Egyetemi központ.

Iker János, a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont igazgatója arra emlékeztetett, hogy az intézmény mindig megértette a különböző korszakok, helyzetek kihívásait. Mint mondta, minden megszólalónak jelentős igazságai vannak. Áttekintette, milyen előnyei és hátrányai voltak a Sopronnal való együttműködésnek. Például kitették Szombathely szélére a táblát, hogy „Egyetemi város”, de ez Kőszegen is ki van téve. Mikor kitették, 6000 hallgató volt, most alig több, mint 2000 diák van. A hallgatói létszám fogyása megállíthatatlan.

Hagyták, hogy támogassuk az egyetemet

- Mikor az egyetemre kerültünk, hagytak minket dolgozni. Hagyták, hogy a kutatásainkkal, szolgáltatásainkkal hírnévre tegyünk szert. Hagyták, hogy 4-500 milliós bevételeket szerezzünk, és hagyták, hogy támogassuk belőle az egyetemet, hogy legyen a bérekre és a számlákra. Mire kell tőlünk az utolsó 30 millió? A mosonmagyaróváriak bérére.

Ezen „előnyök” után a hátrányokról is szó esett: ebben az együttműködésben sem a NYME, sem a karok a hatékonyságot és a stratégiai gondolkodást nem tekintették irányadónak. Ebből következik az az erkölcsi és szakmai probléma, hogy az egyéni és vezetői felelősség nem érvényesült, a munkafegyelem leromlott. Akár önállóak leszünk, akár megerősítenek minket a Sopronnal való kapcsolatban, ezen változtatni kell. Több száz millió a SEK hiánya, idén is ez várható, ha nem történik valami más. De nem tudjuk az önállóság esetén, célzottan adják-e a pénzeket? Kinek? A SEK-nek? Szombathelynek?

Az oktatók 105:7 arányban szavaztak a szétválásra

Végül véleménynyilvánításra került sor: 105 kéz lendült a magasba, amikor az volt a kérdés, hogy próbálkozzon-e a szombathelyi felsőoktatás az önállósággal, és mindössze heten szavaztak arra, hogy a NYME-n belül újratárgyalt pozíciókkal folytassa a munkát.

Változás szükségszerű, de egyeteme lesz a városnak

Az értekezlet után megkérdeztük dr. Molnár Katalin elnök-rektorhelyettest, hogy látja a kialakult helyzetet. A következőket mondta:

- Szerkezeti átalakulásra szükség van a felsőoktatásban. Tény, hogy szerkezeti átalakulás lesz. Orbán Viktor miniszterelnök fog döntést hozni az egyetem sorsáról, a javaslatot a felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László teszi majd le az asztalára. A mai szavazásunk egy véleménynyilvánítás az önállósági változat mellett. Szeretnénk, ha ezt a véleményt is figyelembe vennék. Ha önállóak lennénk, az „alkalmazott tudományok egyeteme” lennénk, amely nyugaton egy népszerű, elfogadott működési forma. Fontos tudni, hogy ha változás lesz, a városnak akkor is lesz egyeteme.