Libanoni cédrust a tanítóknak

Az alapötlet Sárközy Csaba nyugalmazott tanáré, aki tavaly azzal felhívással fordult a nyilvánossághoz, hogy létesíttessék az iskolaváros Szombathelyen emlékhely a több mint 1000 éves magyar, és a legalább fél évezredes szombathelyi iskola (azaz oktatás), valamint az idők folyamán és ma is áldozatos munkát végző tanítók, tanárok tiszteletére . Már ebben a felhívásban szó esett arról, hogy a tiszteletadás legalkalmasabb jele egy emléktáblával ellátott fa volna, mégpedig azért, mert a fa mint motívum gazdag jelentéstartalommal bír a magyar néprajzi hagyományban: mindenekelőtt az állandóság és a növekedés jelképe, amely életfa vagy égig érő fa mesebeli képében összeköti a földi és az égi világot .

A libanoni cédrus elültetése

A megyeszékhely legpatinásabb civil szervezete, a Szombathelyi Szépítő Egyesület amely 1885 óta szívügyének tekinti a helyi hagyományok ápolását, a zöldterületek gyarapítását, az épített örökség védelmét stb. tudomást szerezvén róla, azonnal a kezdeményezés mellé állt, és megnyerte az ügynek a szombathelyi önkormányzatot. (A faültetést és emléktábla-állítást magánszemélyek is támogatják.)

A Tanítók Fája helyszínének kiválasztását gondos kutatómunka előzte meg, dr. Melega Miklós, a Szombathelyi Szépítő Egyesület alelnöke és Benczik Gyula levéltáros közreműködésével. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint az 1490-es években már működött iskola Szombathelyen, a hajdani (mára csak leírásokban létező) szombathelyi várban, amely a mai székesegyház közelében állt. Így kaphatott helyet a Tanítók Fája a székesegyház szomszédságában (Szily püspök szobrától délre), több mai és egykori oktatási intézmény barokk hangulatú gyújtópontjában . (Itt áll ma az egyetem D épülete, az utca végén pedig a hajdani líceum, ahol például gróf Széchenyi István érettségizett vagyis, ahogy Fűzfa Balázs fölvetette, megkockáztatható az állítás, miszerint itt kezdődött a reformkor .)

A javaslattévő: dr. Balogh Lajos botanikus-muzeológus (Fotók: Szombathelyi Szépítő Egyesület)

Az sem mindegy, hogy milyen fa lesz a Tanítók Fája. Dr. Balogh Lajos botanikus-muzeológus a szépítő egyesület tagja ugyancsak rendkívül körültekintően, tudományos aprólékossággal és alapossággal járta körül a kérdést, és végül első helyen a libanoni cédrusra tett javaslatot az egyesületnek. Az érvelés szerint a libanoni cédrus a világ legszebb, leghosszabb életű és legtöbb kultúratörténeti hagyományt hordozó növényei közé tartozik . A javaslattétel tanulmány formájában is megjelent a Kanitzia című botanikai folyóiratban, Csontváry Kosztka Tivadartól kölcsönzött mottóval: Oly munkát kell keresni s végezni, amely maradandó emléket hagy maga után; (...) Csak így jöhetünk számba a világ nagy versenyében...

Csontváry említése nyilván nem véletlen: ha (libanoni és magányos) cédrus, akkor Csontváry-festmény. A szombathelyi Tanítók Fájának koronája kúp alakú: a libanoni cédrus akkor terebélyesedik, ha megöregszik. Ezer években kell számolnunk.