Szombathely

2015.12.15. 10:57

Mit keresnek a platóni testek a karácsonyfán? - Ünnepi élményfizika a KDG-ben

Szombathely – A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban élményszámba megy a fizikatanítás. Ki hitte volna, hogy még a karácsonyra is a fizikalaborban lehet a legalaposabban fölkészülni. Pedig így van. Főleg, hogy anno minden idők egyik legnagyobb fizikusa és vegyésze, Faraday is így csinálta.

Ölbei Lívia

Michael Faraday 1825-től karácsonykor rendszeresen előadást tartott – tudóstársai közreműködésével -  az angol Királyi Intézetben (Royal Institution), kifejezetten fiataloknak. Ennek a kezdeményezésnek a mintájára szerveztek a kanizsais tanárok karácsony közeledtével a fizikalaborban előadást és foglalkozást, már harmadszor. 2013-ban, a labor megnyitásának évében Faraday előtt tisztelegve a gyertya természetrajzáról volt szó, a múlt évben  a betlehemi csillag nyomába eredtek a tanárok és a diákok: felidézték az ókori égboltot, utánanéztek az égitestek akkori állásának, számba vették a ma ismert tudományos elméletek bizonyítékait. Kísérleteztek, nyomoztak, bizonyítottak.

Fotó: KDG

Az idei karácsonyi készülődésben pedig a platoni öt szabályos testet adták kézről kézre, kipróbáltak olyan használati tárgyakat, amelyek alakja a szabályos testeket idézi, találtak tetraéder alakú logikai feladványt, kristálymodellt, de fény derült arra is, hogy miképpen  kerül a dodekaéder a karácsonyfára. Megidézték az ókor és a középkor tudósait, aztán  két 20.  századi jelentős személyiséget:   M.C. Eshert és Rubik Ernőt. Nem mellesleg megerősítették az ókori Euklidész állítását, miszerint tényleg csak ötféle szabályos test létezik – több nem lehetséges.

Ami pedig Platónt illeti: a „platóni testek” fontos szerepet játszottak filozófiájában. A szabályos testeknek az őselemeket feleltette meg: a földet a kockának, a levegőt az oktaédernek, a vizet az ikozaédernek (20 háromszög alkotja) és a tüzet a tetraédernek (4 háromszög); plusz ezen a nyomon haladva  az étert, az égi szférákat alkotó anyagot Arisztotelész később a dodekaédernek (ez a mértani test 12 szabályos ötszögből áll).

A világ harmóniájának utolsó klasszikus megfogalmazója, Johannes Kepler, amikor még úgy vélte, hogy a bolygók körpályán mozognak, feltételezte azt is, hogy  az akkor ismert hat bolygót (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz) hordozó szférák (vagyis gömbök) közé a szabályos testek helyezhetők  el sorban. Ezek szerint a Naphoz képest legbelül az oktaéder, majd az ikozaéder, a dodekaéder, a tetraéder, és végül a kocka találhatók. Ezzel ő azt is megmagyarázhatónak vélte, hogy a bolygók száma miért éppen hat. Ezeknek a felfedezéseknek-feltételezéseknek a fényében kerültek föl a díszek a fizikalabor kicsi karácsonyfájára. Milyen szép is belegondolni abba,  hogy fára aggatott üveggömbök a Tejútrendszer spirálján elhelyezkedő égitesteket is jelképezik. Úgyhogy akár otthon is ügyelhetünk arra, hogy a fenyőfán legalább annyi gömb legyen, ahány planétát számon tartunk.

A szabályos testek matematikájának szépségéről és gyakorlati használhatóságáról Sinkó Andrea tanárnő mesélt, a kristálykémia rejtelmeibe Kovacsics Bernadett tanárnő vezette be a hallgatóságot. A platóni testek modelljeit Horváthné Szőke Gyöngyi tanárnő segítségével készítették el a diákok.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!