Pungor R. Dóra textilszobrász most Bécsbe készül

Nem túlzás, hogy vitorlázott, hiszen a textilből speciális technikával megformált („varrva is, faragva is") Mozart-szobor tűzpiros kabátja, a kabát keményített két szárnya szinte vitorlaként viselkedik. Dóra mindig aprólékosan kidolgozott élethűségre törekszik – ebben áll textilszobrai hatásának titka –, úgyhogy a Mozart-figura elkészítésének egyik nehézségét éppen a szárnyas-vitorlás kabát tökéletes kivitelezése jelentette számára. De van itt még számtalan trükk és fontos részlet, amire nagyon oda kellett figyelni. Mondjuk a cipőn a „gigászi méretű" csattra - vagy a művészi parókára. A híres rizsporos parókát inkább a hölgyek viselték, a férfiaknak rizspor helyett mész és liszt jutott, mondja Dóra, hozzátéve, hogy „mire összehoztam ott azt a loknit, napokba telt". Ilyenkor nemcsak a megformázandó figura életét, életművét igyekszik megismerni minél alaposabban, hanem magát a korszakot, a korszak divatját és szokásait is, amely textilsziobor modellje élt. A bécsi klasszika – Mozart jelene – komoly szertartásokon nyugodott, hogy csak egyet mondjunk: az ember összes hétköznapi mozdulatára tartalmazott előírást az etikett. Az sem mindegy tehát, hogy a járóbaba méretű Mozart-figura melyik lábát hova teszi a fából készült talapzaton. Mint valami balett-beállás: jobb láb előre, bal láb hátra, lábfej kifelé.

A Mozart-figura Bécsbe készül – ahogy az alkotója, a babamester-diplomás Pungor R. Dóra is. Fotó: Szendi Péter

Dórának nem ez az első Mozart-textilszobra, a 2007-es változat a győri Zichy-palota (mint „kézművesbaba-központ" Magyarországon) után majdnem egy évet töltött Bécsben, aztán Pozsonyban, végül a tanakajdi önkormányzatnál talált örökös otthonra. Az új Mozartot nemsokára Bécsben, a Mozart-házban láthatja a közönség. Ahogy maga Dóra is Bécsbe készül: amint egészségileg stabilnak érzi magát, azt tervezi, hogy az osztrák fővárosba költözik, mert tapasztalatai szerint ott a kézművességnek, az alkotásnak jóval nagyobb a rangja, megbecsültsége, mint nálunk. Egyébként pedig nem győzi hangsúlyozni, hogy a szombathelyi kardiológiának köszönheti az életét: nemrég derült ki, hogy veleszületett szívproblémával küzd, ezért volt szükség beavatkozásra. Dóra itt jegyzi meg azt is, hogy a férje, Tóth László segítsége milyen sokat jelent a gyógyulásban, ahogy apai gondoskodása is példamutató.

Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Géfin utcában Pungor R. Dóra - és természetesen két tehetséges lánya, Tóth Szimonett és Tóth Fedóra – babamúzeumot nyitott. A hangulatos bemutatóterem sajnos hamar bezárt: nem tudták fizetni a bérleti díjat. A textilszobrok most raktárban várják, hogy új életre keljenek - talán éppen Bécsben, ahova Dóra Fedóra lányát is magával viszi. Illetve dehogy kell vinni: megy ő magától. Fedóra ma már a saját jogán ugyancsak elismert textilszobrásznak számít, de az édesanyjával együtt is rendszeresen alkot. Legújabban például A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) pályázatán indultak közösen, azzal a „Szent család"-kompozícióval, amely hamarosan egy budapesti kiállításon lesz látható, hasonló alkotások között.