Sok szép szobor őrzi Tóth István kiváló tehetségét megyénkben is

Fábián László és Ács Pál Tóth István szobrászművészről 2001-ben megjelent monográfiájukban dr. Konkoly István akkori megyés püspök azt írta: Kevés művész mondhatja el, hogy a róla szóló bibliográfia huszonhét oldal terjedelmű.

Már csak a Szent Márton év miatt is érdemes lett volna munkásságával többet foglalkozni, hiszen 1913-ban ő mintázta meg a savariai születésű tours-i püspök aranyozott hermáját, melybe Szent Márton Franciaországból hazahozott ereklyéjét helyezték. Ez a herma ma is ott látható a székesegyház Szent Márton oltárán, ez előtt imádkozott szombathelyi látogatásakor II. János Pál pápa. A szombathelyi püspöki palotában az ő alkotása gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspökről 1913-ban készített fehér márvány szobor is.

Még korábban készítette el szülővárosa számára a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány igazságügy miniszterének, Horváth Boldizsárnak a másfélszeres nagyságú bronzszobrát. Ez ma is ott áll a múzeum előtt.

Másik sokak által megcsodált szobrára 1907-ben kapta a megbízást Szombathelytől. Egyházmegyénk első püspökének, Szily Jánosnak remekbeszabott, a székesegyházzal szemben karosszékben helyet foglaló szobrát 1909. szeptember 5-én nagy ünnepség keretében avatták fel. Az ünnepséget követő ebéden találkozott a művész a Szily családdal, amiből később szoros kapcsolat alakult ki.

Tóth Istvánt méltán ünnepelhették volna az idén Szegeden is, hiszen termékeny munkásságának harmadát a dómnak szentelte.

Az 1879-es árvíz után újjáépült Szegeden monumentális fogadalmi templom építéséről határoztak. Ezt 1913-ban kezdték el, 1930-ban fejezték be.

Egy szombathelyi asztalosmester fiaként született Tóth István, aki Bécsben az akadémián tanult

A szobrászati munkák irányítását Tóth István végezte, aki életének egyharmadát töltötte a dóm díszítésével. Ő készítette a főhomlokzat kőfaragó munkáinak terveit, akárcsak a figurális szobrokat és az ülőszobrokat is. A főkapu két hatalmas oxidált vörösréz szárnya domborműveinek 12 ó- és 12 újszövetségi jelenetét a művész mintázta. A templombelső díszítésének többsége is az ő műve.

Még felsorolni is sok, mi minden őrzi keze munkáját a szegedi dómban. Alkotásainak száma hozzávetőlegesen 130: ebből 44 szobor és 86 dombormű. Ha figyelembe vesszük, hogy a művek többségét maga tervezte, előzetesen agyag- és gipszmintákat készített, akkor tudjuk csak igazán értékelni erőfeszítését jegyzi meg a Tóth Istvánról készült monográfiában Ács Pál.

Ilyen leterheltség mellett kevés ideje, energiája maradt más megbízások teljesítésére. De elvállalta Bögötére egy első világháborús dombormű készítését. 1931-ben Márkus Józsefnek, Budapest főpolgármesterének síremlékét készítette el a Kerepesi temetőben. Ennek is van szombathelyi vonatkozása, hiszen ő a szombathelyi származású Márkus Emília színésznőnek a testvérbátyja volt.

A szobrászművész Szombathely első püspökéről, Szily Jánosról készítette egyik fő művét Fotó: VN Archív/Benkő Sándor

Tóth István 73 évesen, 1934. december 12-én hunyt el Budapesten. Hű maradt szülővárosához, mert élete utolsó hetében azt kérte: szeretnék otthon pihenni .

Ma Szombathelyen a Szent Kvirin templom kriptájában, Nepomuki Szent János szobra szomszédságában nyugszik feleségével együtt. Rumi utca 6. szám alatti szülőházán márvány emléktábla emlékeztet arra, hogy ott született Tóth István egyházi szobrászművész.