Szombathely

2016.07.15. 12:16

Szabadság – különjárat: Az igaz történet, amiben Szombathely is szerepel

Hatvan éve, 1956. július 13-án sikerült először civileknek utasszállító gépet „lopni” Magyarországon. A „szocializmusban csalódott” gépeltérítők Szombathelyre indultak, ám az amerikai hírszerzésben és a légierőnél kötöttek ki.

Turbók Attila

A második világháborút lezáró szovjet megszállás nemcsak politikai, hanem gazdasági függést is eredményezett Magyarországon, így az elvtársak minden gazdasági ágazatba „betették a lábukat". Így volt ez a háború után kialakuló hazai, polgári légiközlekedésben is, először egy magyar-szovjet társaság – a Maszovlet, Li 2-es gépekkel – jött létre, majd 1954 november 26-ától dolgozott a kizárólag hazai tulajdonú MALÉV. A kezdetekben (még a Maszovlet időkben) öt szovjet géppel kezdett a belföldi repülés is, melynek egyik célállomása a vasi megyeszékhely volt. Az első járat október 15-én Szombathelyre és Debrecenbe indult Budaörsről, és még 1946-ban megindították a győri és szegedi járatot is. A következő lépésekben Miskolccal és Péccsel együtt már 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel a repülőjáratok. Érdekességképpen megemlítendő, hogy ezen belföldi repülőjáratok menetdíja nem haladta meg egy gyorsvonati első osztályára szóló jegyének árát.

A belföldi légi forgalom – talán éppen a jegyár miatt – meglehetősen népszerű volt, ezért a politikai rendőrség, az ÁVH (civil ruhás légimarsallok) ellenőrzése alatt állt. Az ok – az általános politikai „éberség" mellett – nagyon is prózai volt, hiszen egy repülőgép simán átrepülhetett a vasfüggöny felett.

Nem is késett soká az első „kiutazás": 1949. január 4-én a Pécs–Budapest járat pilótája és repülőmérnöke gondolta azt, hogy nem szeretne a virágzó kommunizmusban élni, rövid úton az akkori NSZK-ba távoztak.

Ők azonban „hivatásos" eltérítők voltak, ám 1956 nyarán belépett a „civil szféra" is erre a területre.

A briliáns terv agytrösztje két huszonéves segédmunkás, Iszák Ferenc és Polyák György voltak. Mindketten egy fővárosi bokszklubban töltötték szabad idejüket, ott beszélgettek arról, hogy „csalódtak a szocializmusban". Amúgy erre minden motivációjuk adott volt, Iszák újságíró volt, akinek akadt némi fogalma az „emberarcú szocializmusról", Polyák pedig katonai berepülőpilóta volt, de kulák származása miatt leszerelték.

A két fiatalember társakat is verbuvált az akcióhoz, Iszák két ökölvívó tanítványát és feleségét, Polyák pedig két vitorlázó repülőt hozott a „buliba". A csapat 1956 július 13-án (pénteken!!!!) vette meg a repülőjegyeket szombathelyi célállomásra, majd az indulás előtt a fővárosi Gerbaud cukrászdában latolgatták esélyeiket. Amúgy Iszák alig 20 százalékot adott maguknak. Tudták, ha nem jutnak ki az országból, az akkoriban azonnal kötelet jelentett volna.

A Malév egykori, HA-LIQ lajstromjelű Li–2-ese a ferihegyi Repülőgép Emlékparkban
Forrás: VargaA/Wikipédia

A kiutazni vágyók mellett a gépre még hét utas szállt fel.A légijárat rendben elindult Szombathely felé, majd az egyik „kiutazni vágyó" elkiáltotta magát: Jé, ott van Győr"! Ez volt a jel a repülőgép átvételéhez.

A gépeltérítők ütlegelni kezdték az utasokat, szándékuk szerint ezzel akcióra kényszerítve a rejtve utazó légimarsallt, ám Doktor Elek éppen a pilótafülkében tartózkodott. A nála lévő fegyvert nem használta, később azt vallotta, hogy a lőszereket egy várható tűzharcra tartogatta, ám a valóságban vélhetően nem sült el a fegyver. Közben az utastéri verekedés némi sérüléssel is járt, egy alkalommal még a gép zuhanni is kezdett, végül az elszánt eltérítők megkaparintották az irányítást a repülőgép felett. Ezt követően Polyák 300-400 méteres magasságban, a radarrendszert kikerülve repült át a magyar–osztrák határon.

Ausztrián átrepülve végül a Li-21-es üzemanyaga fogyóban volt, így az eltérítők Bajorországban, a Münchentől nem messze lévő ingolstadti repülőtéren tették le a gépet. Megjegyzendő: a támaszpont leszállópályája éppen építés alatt állt, a pilóta csak véletlenül vette észre.  Landolás után az eltérítők, valamint a hozzájuk csatlakozó két utas azonnal menedékjogot kért, a többieket a magyar hatóságok hazahozatták.

Néhány, további érdekessége van a történetnek: a hazahozatott utasok egy részét az Államvédelmi Hatóság még sokáig vegzálta, feltételezvén, hogy együttműködtek az eltérítőkkel. Utóbbiakat Nyugaton természetesen hősként ünnepelték, mint akiknek sikerült kitörni a vasfüggöny mögül. Őket itthon távollétükben halálra ítélték és banditaként emlegették.

Iszák és Polyák az USA-ból kapott ajánlatot, egyikük katonai hírszerző, másik a légierő pilótája lett. Iszák Ferenc később megírta kalandos történetüket, a Szabadrepülés című angol nyelvű könyvből született itthon a Szabadság – Különjárat című film.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!