2010.08.25. 02:28
Tömördi Madárvárta: félidejénél a program
Félidejéhez érkezett a Tömördi Madárvárta idei kutatási és nevelési programja. Az eddigi hónapok értékes tapasztalatokat hoztak a madarászok számára.
Gyurácz József, az egyesület titkára számolt be nekünk a tapasztalatokról. Elmondása szerint a befogott fiatal madarak számából eddig az látszik, hogy több madárfaj (így például a barátposzáta) a viszonylag hűvös, esős és viharos május-júniusi időjárás miatt az idei évben kevesebb fiókát tudott sikeresen felnevelni, mint tavaly. Az időjárás a madárállományok egyik legfontosabb szabályozó tényezője, aminek az utóbbi években jellemző szélsőséges helyzeteihez a madarak egyre kevésbé tudnak alkalmazkodni.
Március végén egy norvég gyűrűs csilcsalpfüzikét fogtak a madárvártán, amely valószínűleg éppen útban volt az észak-afrikai telelőterületéről a skandináv fészkelőhelyére. A fiatal madarat még 2007-ben jelölték Norvégiában, Tömördtől 1880 kilométerre, az északi szélesség 63. fokán túl. Eddig még nem volt bizonyíték arra, hogy ilyen távoli északnyugat-európai területről is átvonulnak Magyarországon ennek a madárfajnak a példányai. A mindössze 7 grammos madár valószínűleg nem volt képes az Alpok vagy a Kárpátok magas hegyvonulatait átrepülni, így a Duna-völgyén keresztül jöhetett be a Kárpát-medencébe, és ugyanott is távozhatott. Április közepén egy Olaszországban gyűrűzött vörösbegy került a tömördi madarászok hálójába, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a hazánkban fészkelő vörösbegyek többsége az Appennin-félszigeten telel.
A költési időszakban befogott madarak között akadt egy hazánkban viszonylag ritka harkályfaj is, a hamvas küllő. Ez a faj a zártabb, öreg erdőket kedveli, ahol odvas fákban készíti odúját. Fiókáit elsősorban hangyabábokkal eteti.
Gyurácz József, az egyesület titkára számolt be nekünk a tapasztalatokról. Elmondása szerint a befogott fiatal madarak számából eddig az látszik, hogy több madárfaj (így például a barátposzáta) a viszonylag hűvös, esős és viharos május-júniusi időjárás miatt az idei évben kevesebb fiókát tudott sikeresen felnevelni, mint tavaly. Az időjárás a madárállományok egyik legfontosabb szabályozó tényezője, aminek az utóbbi években jellemző szélsőséges helyzeteihez a madarak egyre kevésbé tudnak alkalmazkodni.
Március végén egy norvég gyűrűs csilcsalpfüzikét fogtak a madárvártán, amely valószínűleg éppen útban volt az észak-afrikai telelőterületéről a skandináv fészkelőhelyére. A fiatal madarat még 2007-ben jelölték Norvégiában, Tömördtől 1880 kilométerre, az északi szélesség 63. fokán túl. Eddig még nem volt bizonyíték arra, hogy ilyen távoli északnyugat-európai területről is átvonulnak Magyarországon ennek a madárfajnak a példányai. A mindössze 7 grammos madár valószínűleg nem volt képes az Alpok vagy a Kárpátok magas hegyvonulatait átrepülni, így a Duna-völgyén keresztül jöhetett be a Kárpát-medencébe, és ugyanott is távozhatott. Április közepén egy Olaszországban gyűrűzött vörösbegy került a tömördi madarászok hálójába, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a hazánkban fészkelő vörösbegyek többsége az Appennin-félszigeten telel.
A költési időszakban befogott madarak között akadt egy hazánkban viszonylag ritka harkályfaj is, a hamvas küllő. Ez a faj a zártabb, öreg erdőket kedveli, ahol odvas fákban készíti odúját. Fiókáit elsősorban hangyabábokkal eteti.
Március végén egy norvég gyűrűs csilcsalpfüzikét fogtak a madárvártán, amely valószínűleg éppen útban volt az észak-afrikai telelőterületéről a skandináv fészkelőhelyére. A fiatal madarat még 2007-ben jelölték Norvégiában, Tömördtől 1880 kilométerre, az északi szélesség 63. fokán túl. Eddig még nem volt bizonyíték arra, hogy ilyen távoli északnyugat-európai területről is átvonulnak Magyarországon ennek a madárfajnak a példányai. A mindössze 7 grammos madár valószínűleg nem volt képes az Alpok vagy a Kárpátok magas hegyvonulatait átrepülni, így a Duna-völgyén keresztül jöhetett be a Kárpát-medencébe, és ugyanott is távozhatott. Április közepén egy Olaszországban gyűrűzött vörösbegy került a tömördi madarászok hálójába, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a hazánkban fészkelő vörösbegyek többsége az Appennin-félszigeten telel.
A költési időszakban befogott madarak között akadt egy hazánkban viszonylag ritka harkályfaj is, a hamvas küllő. Ez a faj a zártabb, öreg erdőket kedveli, ahol odvas fákban készíti odúját. Fiókáit elsősorban hangyabábokkal eteti.
Március végén egy norvég gyűrűs csilcsalpfüzikét fogtak a madárvártán, amely valószínűleg éppen útban volt az észak-afrikai telelőterületéről a skandináv fészkelőhelyére. A fiatal madarat még 2007-ben jelölték Norvégiában, Tömördtől 1880 kilométerre, az északi szélesség 63. fokán túl. Eddig még nem volt bizonyíték arra, hogy ilyen távoli északnyugat-európai területről is átvonulnak Magyarországon ennek a madárfajnak a példányai. A mindössze 7 grammos madár valószínűleg nem volt képes az Alpok vagy a Kárpátok magas hegyvonulatait átrepülni, így a Duna-völgyén keresztül jöhetett be a Kárpát-medencébe, és ugyanott is távozhatott. Április közepén egy Olaszországban gyűrűzött vörösbegy került a tömördi madarászok hálójába, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a hazánkban fészkelő vörösbegyek többsége az Appennin-félszigeten telel.
A költési időszakban befogott madarak között akadt egy hazánkban viszonylag ritka harkályfaj is, a hamvas küllő. Ez a faj a zártabb, öreg erdőket kedveli, ahol odvas fákban készíti odúját. Fiókáit elsősorban hangyabábokkal eteti.
A költési időszakban befogott madarak között akadt egy hazánkban viszonylag ritka harkályfaj is, a hamvas küllő. Ez a faj a zártabb, öreg erdőket kedveli, ahol odvas fákban készíti odúját. Fiókáit elsősorban hangyabábokkal eteti.
A költési időszakban befogott madarak között akadt egy hazánkban viszonylag ritka harkályfaj is, a hamvas küllő. Ez a faj a zártabb, öreg erdőket kedveli, ahol odvas fákban készíti odúját. Fiókáit elsősorban hangyabábokkal eteti.