Top 100

2016.11.28. 13:18

Vas megye gazdasága, 2016. I. félév

2016. I. félévben a főbb gazdasági ágak teljesítménye alapján Vas megye gazdasági folyamatai vegyes képet mutattak.

Élénkült a vállalkozási kedv, melyet kizárólag az önálló vállalkozók állománybővülése befolyásolt, társas vállalkozást ugyanis kevesebbet regisztráltak. Kedvező, hogy a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások száma nőtt. A korábbi évek bázishatása miatt csökkent a megyei szervezetek által megvalósított beruházások nagysága. A lakosságszámra vetített teljesítményérték ennek ellenére területi összehasonlításban még mindig az első harmadban helyezkedett el. A munkaerőpiaci helyzet tovább javult: elsősorban a gépipari szervezeteknél megvalósult bővülés hatására nőtt az alkalmazásban állók száma. Álláskeresőt kevesebbet tartottak nyilván az előző év júniusinál, s kedvezőbbé váltak az elhelyezkedési esélyek is, a munkanélküliek többsége ugyanis hat hónapnál rövidebb ideje szerepelt a nyilvántartásokban, illetve a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma az álláskeresőkével azonos nagyságrendet képviselt. Az országos átlagnál nagyobb mértékben nőttek az átlagkeresetek.

A megye gazdaságában továbbra is az ipar szerepe a legnagyobb, melynek teljesítményére továbbra is a gépipari export gyakorol döntő befolyást. Az első félévben a legalább 50 főt foglalkoztató vasi szervezetek termelése országos átlagot meghaladóan nőtt. Kedvező, hogy a kibocsátás bővülésével az alkalmazottak száma is emelkedett. Más folyamatok jellemezték az építőipart: az európai uniós források bevonásával megvalósult nagy értékű projektek lezárultával visszaesett az ágazat vállalkozásainak termelése. A teljesítményt az élénkülő lakáspiac nem tudta jelentősen befolyásolni. Javuló kilátásokat jelez viszont az, hogy a június végi szerződésállomány nagysága többszöröse az egy évvel korábbinak. A turisták érdeklődése tovább nőtt a megye iránt: a vasi kereskedelmi szálláshelyek forgalma számottevően bővült, mely a belföldi látogatottság élénkülése mellett elsősorban a cseh és osztrák vendégek foglalásainak köszönhető.

A gazdaság teljesítménye és szerkezete

Vas megye gazdasága 2010 második felében növekedési pályára állt. A teljesítmény 2011 és 2013 között évente 7–9 százalék között nőtt, 2014-ben pedig a növekedés üteme kétszámjegyűre váltott. A konjunktúra felfutását a beruházások élénkülése, a húzóágazatnak számító gépipar exportjának növekedése és a bővülő fogyasztás eredményezte. A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a vasi gazdaság szereplői 2014-ben 837 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő, folyó áron 84 milliárd forinttal többet, mint 2013-ban. A növekedés üteme (11%) Győr-Moson-Sopron megye után itt volt a legmagasabb az országban.

Területi kitekintésben tovább nőtt a megye jövedelemtermelésben betöltött súlya, az ország bruttó hazai termékének 2,6%-a keletkezett itt. Ez az arány megegyezett a lakónépességből való részesedéssel. Az egy lakosra vetített bruttó hazai termék növekedési üteme 2010 és 2014 között Vasban volt a legmagasabb, (43%), így relatív fejlettsége az utolsó évben már elérte a magyarországi szintet. A mutató nagysága (3,3 millió forint) közel egyharmaddal meghaladta a főváros nélkül számított vidéki átlagot. Az elmúlt időszakban nemzetközi vonatkozásban is mérséklődött a fejlettségbeli lemaradás. Vásárlóerő-paritáson számolva Vas megyében 2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék nagysága az Európai Unió átlagának 55%-át tette ki, 2014-ben viszont már 69%-át érte el.

A logisztikai és a turisztikai tevékenységet is magába foglaló kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás nemzetgazdasági ágak együttesében kisebb, a többi területen nagyobb hozzáadott érték keletkezett 2014-ben, mint egy esztendővel korábban. A megye gazdaságában központi szerepet betöltő feldolgozóipar teljesítménye a korábbi években végrehajtott termelőkapacitás-bővítés hatására 22%-kal nőtt egy év alatt, ezáltal a megyei jövedelem négytizedét biztosította. A vasi feldolgozóipar részesedése az országos kibocsátásból a 2010. évi 3,5%-ról 2014-re 4,9%-ra változott.

A gazdasági környezet konszolidálása következtében fellendült a szolgáltatások piaca. A teljesítmény 5,0%-át adó üzleti szolgáltatások hozzáadott értéke 18%-kal nőtt. A közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban a hazai és uniós források bevonásával megvalósított fejlesztések hatására együttesen 8,9%-kal nagyobb hozzáadott érték keletkezett, mint 2013-ban. A mezőgazdaság és az építőipar az átlagosnál kisebb mértékben növelte kibocsátását, a jövedelemtermelésben betöltött szerepük így majdnem azonos szintre (5,6, illetve 5,3%-ra) mérséklődött.

A gazdaság szervezeti keretei

2016. június végén 39,9 ezer vállalkozást tartottak nyilván Vasi székhellyel, az egy évvel korábbinál 1,4%-kal többet. A bővülés nagyobb mértékű volt mint országosan, azonban kizárólag az önálló vállalkozók állománynövekedéséből eredt. A Magyarországon regisztrált vállalkozások 2,3%-a volt bejegyezve Vasban. Ezer lakosra 157 vállalkozás jutott, 15-tel kevesebb az átlagosnál.

A vállalkozások 78%-a önálló vállalkozó, számuk 2,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A fennmaradó részt kitevő társas vállalkozások állománya 3,5%-kal csökkent.

A 31,1 ezer önálló vállalkozó közel fele mellékfoglalkozásban, további közel harmada főfoglalkozásúként végezte tevékenységét. Mindkét tevékenységi formában jóval többen végeztek munkát, mint egy évvel korábban. Nyugdíj mellett azonban valamivel kevesebben folytattak vállalkozói tevékenységet a 2015. júniusinál.

A 8,8 ezer társas vállalkozás legnagyobb részét képviselő korlátolt felelősségű társaságok (72%), valamint betéti társaságok (24%) száma továbbra is csökkent. Előbbiek állománya kisebb (3,1%), utóbbiaké nagyobb (4,6%) mértékben fogyatkozott. A szövetkezetek száma szintén csökkent, hattal kevesebbet, összesen 90-et regisztráltak. Egyedül a részvénytársaságok száma nőtt, hárommal többet, 45-öt tartottak nyilván június végén.

A társas vállalkozások legtöbbjének (96%) létszáma nem éri el a 20 főt. Számuk egy év alatt 3,7%-kal csökkent, az ennél több föt foglalkoztató cégekből azonban 2,3%-kal többet regisztráltak.

A Vasi székhelyű vállalkozások tevékenységi összetétele az országoshoz hasonlóan alakult. Az őstermelők adószám-kiváltási kötelezettsége következtében a szervezetek legnagyobb hányadát (31%-át) a mezőgazdaságban tartották nyilván. Ezen kívül leggyakrabban ingatlanügyletekkel (13%), kereskedelemmel (8,9%) és szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel (8,6%) foglalkoztak. Építőipari tevékenységet 6,7, iparit pedig 4,6%-uk végzett, a megye gazdaságában fontos szerepet betöltő turizmushoz kötődő vendéglátás területén pedig a vállalkozások 5,1%-át regisztrálták. A két legnagyobb súlyú gazdasági ágban, a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletekben az önálló vállalkozók túlsúlya és terjedése miatt továbbra is nőtt a vállalkozások száma. A harmadik és negyedik legtöbb szervezetet tömörítő kereskedelemben, valamint tudományos és műszaki tevékenységben szintén több önálló vállalkozót tartottak nyilván az egy évvel korábbinál, előbbi területen azonban a kisebb ütemű bővülés nem tudta ellensúlyozni a társas vállalkozások számának nagyobb mértékű fogyását.

Vas megye a külföldi tőkebefektetők kedvelt célterülete: területi összehasonlításban a külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások száma (Budapestet, Pest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyét követően) az 5., a befektetések nagysága (a főváros, Győr-Moson-Sopron, Pest, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, valamint Fejér megye után) a 7. legmagasabb az országban. 2014-ben 627 külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozás volt a megyében, melyek külföldi tőkéje összesen 486 milliárd forintot tett ki. A szervezetek 78%-a, s a tőkebefektetések 92%-a kizárólag külföldi érdekeltségű, amivel a megye a legmagasabb arányszámok közé tartozik az országban, utalva a külföldi tőke erőteljes jelenlétére. A tőkebefektetések döntően (85%) a feldolgozóipari tevékenységet folytató vállalkozásoknál összpontosultak, ezen belül is elsősorban a járműipari szervezetek súlya kiemelkedő.

Az első félévben a vas megyei gazdasági szervezetek beruházási aktivitása csökkent, a megyei székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató gazdasági szervezetek összesen 36,1 milliárd forint értékben valósítottak meg beruházásokat. A fejlesztések nagysága a fafeldolgozás, a közúti jármű gyártása és a szárazföldi, csővezetékes szállítás ágazatokban eszközölt nagy értékű beruházások bázishatása miatt összehasonlító áron negyedével elmaradt az előző év azonos időszakától. A vasi összeg az országos 2,4%-át tette ki. Az egy főre jutó teljesítményérték (142 ezer forint/fő) ugyanakkor 10 ezer forinttal nagyobb az átlagosnál, s Budapest, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém és Heves után a hetedik legmagasabb értéket képviselte.

A beruházások anyagi-műszaki összetétele alig változott egy év alatt. A források 22%-át fordították ingatlanok létesítésére, 76%-át pedig gépek, berendezések, járművek beszerzésére. Utóbbiak 72%-át az import tette ki. Ültetvények telepítésére, haszonállatok termelésbe állítására a teljes összeg 1,6%-át költötték.

A fejlesztési célú ráfordítások 8 gazdasági ágban nőttek, 11 területen pedig csökkentek. A beruházások kétharmada a feldolgozóiparban realizálódott, ahol különösen import gépekre, berendezésekre fordítottak kevesebbet, így összességében 28%-kal csökkentek a beruházások. A legnagyobb visszaesés az energiaiparban történt, de a teljesítések értéke a szállítás, raktározásban, az oktatásban és az egészségügyben sem érte el az előző évi 50%-át.

Munkaerőpiaci helyzet

A megye munkaerőpiacát továbbra is döntően a gépipari szervezetek teljesítménye befolyásolja, így 2016. I. félévben pozitív folyamatok jellemezték Vas megyét, nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a munkanélküliek száma.

A főváros és a megyék sorában Vas továbbra is kedvező pozíciót foglal el. A lakosság megkérdezésén alapuló Munkaerő-felmérés adatai szerint 2016. április-júniusban a 15–64 éves népesség foglalkoztatottsági aránya 67,4%-ot, a munkanélküliségi rátája 3,1%-ot tett ki. Mindkét mutató értéke az ország legfejlettebb területeihez (az ország középső, illetve a Dunántúl északi térsége) hasonló.

A gazdasági szervezetek adatszolgáltatásán alapuló statisztika szintén kedvező folyamatokat jelez. Az alkalmazásban állók száma 2016-ban először emelkedett 70 ezer fölé. A legalább 5 főt foglalkoztató Vas megyei székhelyű vállalkozások, valamint költségvetési és nonprofit szervezetek átlagosan 70,6 ezer főt foglalkoztattak az első félévben, 3,4%-kal többet mint az előző év azonos időszakában. A változás mértéke országos viszonylatban ugyan nem kiugró, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül számított bővülés itt meghaladta az átlagost, amely Vason kívül csupán néhány megyéről mondható el. A létszám növekedése a versenyszférában nagyobb volt, mint a költségvetési szektorban, mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak tekintetében. Így a vállalkozások közel 52 ezer, a költségvetési szervek mintegy 18 ezer főt foglalkoztattak az első félévben.

A megyei szervezetek alkalmazotti létszáma mintegy 2300 fővel nőtt. A bővülésben az ipari vállalkozások szerepe volt a legnagyobb, ezen belül is a járműgyártásban működőké. Utóbbiak 7,0%-kal több munkavállalót foglalkoztattak, mint 2015. I. félévben, így összesen 8600-an dolgoztak az alágazatban. (A járműgyártásban alkalmazásban állók száma csupán Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt magasabb a Vasinál az országban.) Emellett a bútorgyártásnak köszönhetően az egyéb feldolgozóipar létszáma nőtt a legnagyobb mértékben.

A mezőgazdaságban kisebb létszámot foglalkoztattak az elmúlt év első félévinél, az építőiparban pedig a termelés visszaesése a létszám kismértékű fogyásával járt együtt. A szolgáltatási szektorban néhány kisebb súlyú gazdasági ágtól eltekintve mindenütt nőtt az alkalmazásban állók száma. A legalább ötezer főt foglalkoztató szolgáltatási ágak közül az egészségügyi szolgáltatásban jóval átlag feletti volt a létszámbővülés, melyet a fizikai foglalkozású közfoglalkoztatottak számának növekedése is befolyásolt.

Az alkalmazásban állók száma alapján az egy évvel korábbihoz hasonlóan nemzetgazdasági ágak közül az ipar súlya a legnagyobb, a második helyre a szállítás és raktározás került, melyet az egészségügyi szolgáltatás, a közigazgatás, a kereskedelem és az oktatás követ. Ezen ágazatokban együttesen a megyei létszám 83%-át foglalkoztatták.

Az átlagkeresetek nagysága számottevően nőtt egy év alatt, így területi összehasonlításban javult a megye helyzete. Az első hat hónapban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 234 ezer forintot tett ki, ami a főváros és a megyék rangsorában a hatodik – tavaly ilyenkor még a 8. –legmagasabb értéket képviselte. A fizetések 6,8%-kal múlták felül a 2015. I. félévit.

A fizikai foglalkozásúak átlagosan 194 ezer, a szellemiek 304 ezer forintot kerestek havonta. Területi összehasonlításban előbbiek a 4., utóbbiak a 8. legmagasabb összeget képviselték.

Nemzetgazdasági ágak szerint jelentős a bérek közötti szóródás: a szellemi foglalkozásúak körében a legmagasabb fizetések az ipart, ezen belül is a feldolgozóipart, a legalacsonyabbak pedig a vendéglátás területét jellemezték. A fizikai foglalkozásúak között szintén a feldolgozóiparban dolgozók fizetése volt a legmagasabb, illetve az egészségügyi szolgáltatásban munkát vállalóké a legalacsonyabb. Utóbbit az ágazatban alkalmazott közfoglalkozásúak magasabb száma is befolyásolta. A bérek közötti különbség így a fizikai foglalkozásúak körében mintegy kétszeres, a szellemi munkát végzők között pedig 2,5-szeres volt a megyében. Az alkalmazásban állók fizetésükön felül átlagosan 12 ezer forintos juttatásban részesültek az első hat hónapban.

A foglalkoztatottak számának emelkedése mellett egyre kevesebb a regisztrált álláskereső a megyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a 2016. júniusi zárónapon 3925-en szerepeltek a nyilvántartásokban, 21%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma abszolút számban mérve egyedül Győr-Moson-Sopron megyében volt kisebb a Vasinál.

Az álláskeresők fele a 25–49 évesek, további közel 40%-a az 50 évesek és idősebbek közül került ki. Az egy évvel korábbihoz képest a fiatalabb korcsoportok helyzete javult, a 25 éves és fiatalabb, illetve a pályakezdő álláskeresők száma az átlagosnál is nagyobb mértékben csökkent Vas megyében. A regisztrációban szereplő munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele lényegében változatlanul alakult: legnagyobb hányaduk, 36%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Az álláskeresők 28–28%-ának volt szakmunkás, vagy érettségi bizonyítványa, 7,6%-uk pedig diplomás volt.

Az elhelyezkedési esélyek javultak és továbbra is kedvezőbbek az országosnál, melyet a regisztráció időtartama is jelez. Az álláskeresők 58%-a – míg országosan 52%-a – hat hónapnál rövidebb ideje szerepelt a nyilvántartásokban, míg egy évvel korábban hányaduk 2 százalékponttal kisebb volt. A munkáltatók a 2015. júniusinál jóval több, összesen 3112 bejelentett betöltetlen álláshelyet kínáltak. Ezáltal június végén tíz bejelentett helyre 13, míg egy évvel korábban 19 álláskereső jutott.

A főbb gazdasági ágak teljesítménye

Vas megyében 2016-ban nem változott a földterület művelési ágak szerinti összetétele. A 324 ezer hektár mező- és erdőgazdasági célú terület felét, 164 ezer hektárt vonták mezőgazdasági művelésbe. Utóbbi majdnem kilenctizedén szántóföldi növénytermesztést végeztek. A földterület 4,0%-át borította gyep. Az elsődlegesen önellátást biztosító konyhakert kiterjedése évek óta 3 ezer hektár körüli, akárcsak a kertészeti (gyümölcsös, szőlő) kultúráké. A terület további háromtizedét borította erdő. A hazai erdők 4,9%-a, 94 ezer hektár található a megyében. Az erdősültség a megyék között a 6. helyezést érte el.

Az előzetes adatok szerint a gazdálkodók 2016-ban a szántóföld 48%-án, 65 ezer hektáron foglalkoztak kalászosok termesztésével. A nyári betakarítású gabonafélék együttes kiterjedése közel 4 ezer hektárral csökkent az előző évhez képest. Az őszi árpa és a szántó kis hányadán vetett rozs és zab kivételével mérséklődött a borítottság. A 45 ezer hektáron művelt őszi búza területe 2 ezer hektárral zsugorodott 2015-höz képest, de még így nagyobb területen foglalkoztak vele, mint a 2011-2015. évek átlagában.

A tízezer hektáron gondozott őszi árpa területe növekedett, a hatezer hektáron művelt tavaszi árpáé pedig csökkent. A tavaszi árpával vetett hazai szántó 13%-a még így is a megyében helyezkedett el. A tritikálé termesztés népszerűsége mérséklődött.

A kalászosok terméseredménye rekordot döntött a kedvező időjárásnak és a megfelelően megválasztott agrotechnikának köszönhetően. A learatott 355 ezer tonna szemtermés 2,8%-kal meghaladta a 2015. évit, a 2011-2015. évek átlagához viszonyítva pedig negyedével volt több. A tavaszi árpa és a tritikálé kivételével nőtt a betakarított termés mennyisége. A magtermés 73%-át búza, 14%-át őszi, 7,6%-át tavaszi árpa adta. A rozs, a zab és a tritikálé együtt a teljes mennyiségből 4,9%-kal részesedett.

Valamennyi kalászos gabona termésátlaga felülmúlta az egy évvel korábbit. Búzából, őszi- és tavaszi árpából a megyében az elmúlt 15 évben még egyszer sem arattak le annyit, mint idén, a zab és a tritikálé fajlagos hozama pedig ebben az időszakban a második legmagasabb volt. A fajlagos hozamok az őszi árpa kivételével meghaladták az országosat. A tavaszi árpa és a rozs átlagtermése a megyék között az 5., a búzáé a 6. volt a rangsorban, a többié a középmezőnyben helyezkedett el.

Az európai unió piacába szervesen integrálódott vasi ipar termelését kedvezően befolyásolta a nemzetközi konjunktúra, de a kapacitásbővítő beruházások is hozzájárultak a kibocsátás és az export felfutásához. A megyében 2016 első felében minden hónapban meghaladta az ipari termelés nagysága a százmilliárd forintot és mindvégig magasabb volt, mint az előző év azonos hónapjában.

Összességében a megyében telephellyel rendelkező, legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése az első hat hónapban 645 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 8,0%-kal több, mint 2015. I. félévben. A növekedés üteme 5,3 százalékponttal felülmúlta az országost. A kibocsátás a hazai teljesítmény 4,7%-át adta. A termelés értéke a főváros és a megyék között a középmezőnyben helyezkedett el, egy lakosra vetített értéke (2,5 millió forint) ugyanakkor a területi rangsorban Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyét követően az előkelő negyedik helyezést érte el.

A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások és nonprofit gazdasági társaságok hat hónap alatt 509 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 6,7%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az első és a második negyedévben megegyezett a kibocsátás nagysága. A teljesítmény túlnyomó többsége a feldolgozóiparban keletkezett.

Az 507 milliárd forintot kitevő eladások volumene mindkét relációban nőtt. Az értékesítés közel kilenctizedét képviselő export 6,4, a belföldi eladás 2,4%-kal bővült. A megyei export a hazai kivitel 4,5%-át adta, a belföldi forgalomból az itteni vállalkozások 1,4%-kal részesedtek. Az élelmiszeripar, a vegyipar és a kohászat, fémfeldolgozás kivételével az árbevétel több mint fele külföldi vevőktől származott. Leginkább a villamos berendezés gyártása, a járműipar és a textil- és bőripar tevékenysége függött a határon túli piacoktól.

A vegyipar és a kohászat, fémfeldolgozás kivételével az ipar valamennyi ágazatcsoportjában nőtt az előállított termékek volumene. A feldolgozóipari teljesítmény héttizedét létrehozó gépiparban, ezen belül a húzóágazatnak számító járműiparban egyformán 6,3%-kal nagyobb értékű árutömeg keletkezett. Az ágazat szereplői túlnyomórészt külpiacokra értékesítenek, de az elmúlt időszakban megélénkült a hazai eladás is. A legnagyobb növekedés a termelésből 8,2%-kal részesedő egyéb feldolgozóipar és javításban történt, mivel az ágazatba tartozó szervízelési tevékenységgel foglalkozók kivitele egy év alatt negyedével bővült a külföldi megrendelések felfutása miatt. A teljesítmény 8,0%-át adó villamos berendezés gyártásában alig nőtt a kibocsátás, a termelést szinte kizárólagosan meghatározó export ugyanis csak szerény mértékű emelkedést ért el. Az előbbihez hasonló termelési volument képviselő vegyiparban a belföldi kereslet visszaesését az export növekedése nem tudta ellensúlyozni. Ebben az ágazatcsoportban az I. félévben ugyanakkora értékű árutömeget értékesítettek külföldön, mint idehaza.

A feldolgozóipari termelés 3,9%-át adó textil- és bőripar az átlaghoz hasonló, az ugyanekkora részesedésű fa-, papír- és nyomdaipar viszont annál erőteljesebben növelte kibocsátását. Kedvező, hogy az élelmiszeriparban megállt a több éve tartó recesszió elsősorban a belföldi piac felvevőképességének növekedése hatására. Az export közel tíz százalékos visszaesését ellensúlyozta a hazai eladás 12%-os bővülése, így nem változott az ágazat feldolgozóipari termelésben betöltött 2,6%-os súlya. Különösen a megye élelmiszeriparában meghatározó húsfeldolgozással foglalkozó vállalkozások helyzete vált kedvezőbbé.

A munkahelyteremtő beruházások és a megrendelések bővülése nyomán nőtt az ipar munkaerő-igénye. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokban az első hat hónapban átlagosan 23 835 fő állt alkalmazásban 3,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A fa-, papír- és nyomdaipar és a kohászat, fémfeldolgozás kivételével az ipar valamennyi főbb területén többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Az új munkahelyek kétharmada a járműiparban keletkezett, ezen kívül több mint száz új állás jött létre az egyéb feldolgozóipar és javításban.

Az ipari termelés növekedési üteme kétszer akkora volt, mint a munkavállalók számának bővülése, így javult a termelékenység. A megyében az I. félévben az egy alkalmazásban állóra jutó kibocsátás átlagosan 21,3 millió forint volt, 3,2%-kal több, mint 2015 azonos időszakában. Az élelmiszeriparban, a textil- és bőriparban, továbbá az egyéb feldolgozóiparban a termelékenység növekedése létszámfelvétel, a fa-, papír- és nyomdaiparban viszont leépítés miatt következett be. A többi ágazatcsoportban a mutató nagysága 0,5% (járműipar) és 7,8% (vegyipar) között mérséklődött. A tavalyihoz hasonlóan az első hat hónapban a járműiparban egy alkalmazott átlagosan 4,4-szer nagyobb (34 millió forint) értéket állított elő, mint a textil- és bőriparban.

A vas megyei építőipari vállalkozások termelésében hagyományosan jelentős arányt képvisel az út, vasút építési tevékenység. A növekedés húzóerejét az esetek többségében ezek a felszíni infrastrukturális beruházások biztosítják. Három-négy éve a termelési érték hattizedét, de tavaly is még több mint a felét tették ki az első hat hónap során. Korábban jelentős szerepet vállaltak a Sopron–szombathelyi vasút korszerűsítésében csakúgy, mint az nemrég befejeződött és uniós támogatással megvalósult országos projektek kivitelezésében.

2016. I. félévben a megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek termelése az előző év azonos időszakához viszonyítva alig több mint négytizedére esett vissza, ami a jelentős volumenű út, vasútépítési munkák lezárulásával magyarázható. Ennek betudhatóan az egyéb építmények építésére beruházott összeg, az egy évvel korábbi nyolctizeddel szemben, már csak az építőipari termelés hattizedét tette ki. Újból lendületet adhat azonban a megyei szervezetek tevékenységének az év első felében út, vasút beruházásokra megkötött 40 milliárd forintot meghaladó szerződés állomány.

Az ágazatok közül az első negyedévben még visszaesést mutatató, a másodikban már valamelyest élénkülő épület építések volumene összességében 4,5%-kal csökkent, ezzel az ágazat termelési érték alig több mint negyedét adta. Az egyéb épületek építésére hét, a szaképítési munkákra hattizedével kevesebbet fordítottak az egy évvel korábbinál, így összegük együtt sem érte el a 7,5 milliárd forintot. Az út, vasút építés, megszokotthoz képest jóval kisebb teljesítménye mellett, előbbi területen a közmű építések volumene is 30%-kal mérséklődött, de az egyéb épület építések még ezzel együtt is az építőipari tevékenység leginkább meghatározó szeletét (39%) jelentették. A speciális szaképítésen belül a tavalyi teljesítményüket meghaladó egyéb speciális szaképítés, illetve a befejező építési feladatok mellett, a termelés ötödét adó épületgépészeti munkák volumene is héttizedével csökkent. Jelentősen mérséklődött a villanyszerelések iránti igény, ugyanakkor a víz-, gáz- , fűtés-, légkondicionáló-szerelésre fordított összegek számottevően emelkedtek.

Az épületépítések háromnegyedét a 10–49 fővel működő, negyedét az ennél kisebb szervezetek végezték. Az egyéb építmények kivitelezésében – kiegészülve a 10–49 fős kisvállalkozásokkal – a legalább 50 fővel működők domináltak, míg a speciális szaképítésből a kisvállalkozások mellett a náluk kisebb és nagyobb vállalkozások is számottevő mértékben kivették részüket.

A tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke, amely egyben a növekedés alapja lehet, többszöröse volt az egy évvel korábbinak. A mintegy 48 milliárd forint értékű állomány zöme egyéb építmény kivitelezésére vonatkozott, azon belül is döntően út, vasút építési projektekhez kapcsolódott, míg az épületépítések terén ennél nagyságrenddel kisebb összeget terveztek. A június végi 42 milliárd forint szerződés állomány is többszörösen meghaladta a tavaly ilyenkorit és döntően későbbiekben megvalósuló út, vasút építési beruházások finanszírozását szolgálja.

2016 első felében jelentősen javult az építési kedv a megyében. Az első hat hónapban összesen 183 új lakást építettek, ami 2,8-szerese az előző év azonos időszakának. Az építkezések 44%-a a megyeszékhelyen, 21%-a Kőszegen és további 16%-a Szentgotthárdon valósult meg, a községekben az új lakások csupán 14%-a épült. Az építési kedv növekedése a piaci célú kivitelezéseknek köszönhető. Az építtetői körben így a vállalkozások száma meghatározóvá vált, hiszen az általuk épített lakások száma megkilencszereződött. Ebből adódóan az új lakások több mint harmadát a lakosság közel kétharmadát a vállalkozások építtették, s hasonlóan alakult az építési cél szerinti összetétel is. Mindezek hatására az otthonok átlagos alapterülete 79 m2-re csökkent. A lakáspiac további élénkülését jelzi, hogy kétszer több, összesen 496 építési engedélyt adtak ki a megyében. A legtöbb lakást Szombathelyen, Szentgotthárdon és Kőszegen tervezik, az összes 85%-át.

A megyében 2015 végén – a nemzeti dohányboltokat és a gyógyszertárakat ide nem számítva – az egy évvel korábbinál 27-tel kevesebb, összesen 3183 kiskereskedelmi üzlet működött. A magyarországi egységek 2,3%-a állt Vasban a fogyasztók rendelkezésére. Hasonló arányban részesedett a megye az üzletek összesített alapterületéből is, a vasi boltok átlagos alapterülete (130m²) azonban az átlagosnál 6 m²-rel nagyobb. Az üzletek 32%-át önálló vállalkozók üzemeltették. A korábbi évek tendenciájának megfelelően ebben a körben nagyobb mértékben fogyatkoztak az egységek. Az üzlethálózat-sűrűségi mutató (tízezer lakosra 125 bolt jutott) 18-cal alacsonyabb az országosnál, csupán Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében volt az itteninél is kedvezőtlenebb.

A boltok 62%-a iparcikkeket forgalmazott, háromtizedüket élelmiszerüzletek- és áruházak képviselték, fennmaradó 5,8%-ukat gépjárműüzletek alkották. A megyében 3 bevásárlóközpont és 5 hipermarket található, melyekben 41, valamint 43 kiskereskedelmi üzlet működött.

A vendéglátóhelyek száma a kiskereskedelmi üzletekhez hasonlóan mérséklődött. 2015 december végén a megyében az egy évvel korábbinál 14-gyel kevesebb, 1426 vendéglátóhely volt. Ez az országos állomány 2,7%-át jelentette. Az egységek 39%-át üzemeltető önálló vállalkozók üzleteinek száma erőteljesebben fogyatkozott. Az egységek 49–37–14%-os arányban étterem, büfé, cukrászda, illetve italüzlet, zenés szórakozóhely és munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végzők voltak. A három üzlettípus közül egyedül az italüzletek, zenés szórakozóhelyek száma csökkent. A vendéglátóhelyek lakónépességre vetített száma (56) 3-mal meghaladta az országosat. E mutató értéke a főváros mellett három megyében (Somogy, Veszprém, Zala) volt nagyobb a vasinál.

2016 júniusában a Vas megyei kereskedelmi szálláshelyek 14 049 férőhellyel fogadták a vendégeket, az országos kapacitás 4,5%-ával. A férőhelyek átlagosnál (46%) nagyobb hányada, 54%-a szállodákban állt rendelkezésre. Egy év alatt 3,1%-kal bővült a kapacitás. A hotelek fogadóképessége 6,7%-kal, a közösségi szálláshelyeké 42%-kal nőtt. A többi szállástípus kínálata (a kempingeké 4,4, a panzióké 6,5, az üdülőházaké 4,5%-kal) csökkent. Az első félévben a szálláshelyek átlagosan 48%-os szoba-, illetve 28%-os férőhely-kihasználtsággal üzemeltek, ami az országosnál jóval kedvezőbb. A szobafoglaltság a magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtó hotelekben volt a legnagyobb (54%-os), az üdülőházakban a legkisebb (19%-os). A panziókban a szobák alig több mint negyedét tudták kiadni.

Az első hat hónapban 223 ezer vendég 670 ezer éjszakát töltött el a megye kereskedelmi szálláshelyein. Előbbiek száma 6,8%-kal, utóbbiaké 6,7%-kal nőtt 2015. január-júniusához képest. A külföldi kereslet erőteljesebben bővült, a forgalom döntő részét (a vendégéjszakák 59%-át) ők adták. A szállások látogatottsága április kivételével (amikor mind a belföldi, mind a külföldi forgalom csökkent) minden hónapban meghaladta az előző év azonos havit. Az első félévben a szállodák foglalásai dinamikusan (8,5%-kal) bővültek, míg a panziókban és az egyéb típusú szálláshelyeken mérséklődtek. A hotelek regisztrálták a vendégéjszakák 82%-át.

A vendégek az egy évvel korábbihoz hasonlóan átlagosan 3,0 éjszakára szálltak meg. A külföldiek időtöltése (3,4 éjszaka) jóval hosszabb, mint a belföldi vendégeké (2,6 éjszaka).

A vasi szálláshelyek bonyolították az országos forgalom 6,1%-át. A vendégeket elsősorban a gyógyfürdővel rendelkező települések vonzották: a megyét felkeresők 72%-ának választása ugyanis büki vagy sárvári szálláshelyre esett. E két város a vendégéjszakákból még nagyobb arányban, 78%-kal részesedett.

A határon túlról a megyébe látogatók 39%-a Csehországból, 36%-a Ausztriából, 9,5%-a Németországból érkezett. A külföldi vendégéjszakák túlnyomó részét e három ország állampolgárai töltötték el: 36%-át a csehek, 31%-át az osztrákok, 18%-át pedig a németek. A két legfontosabb küldő országból számottevően többen és hosszabb időre látogattak ide, Németországból azonban kevesebben, mint 2015 első felében.

 

Bevezetés

2016. I. félévben a főbb gazdasági ágak teljesítménye alapján Vas megye gazdasági folyamatai vegyes képet mutattak. Élénkült a vállalkozási kedv, melyet kizárólag az önálló vállalkozók állománybővülése befolyásolt, társas vállalkozást ugyanis kevesebbet regisztráltak. Kedvező, hogy a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások száma nőtt. A korábbi évek bázishatása miatt csökkent a megyei szervezetek által megvalósított beruházások nagysága. A lakosságszámra vetített teljesítményérték ennek ellenére területi összehasonlításban még mindig az első harmadban helyezkedett el. A munkaerőpiaci helyzet tovább javult: elsősorban a gépipari szervezeteknél megvalósult bővülés hatására nőtt az alkalmazásban állók száma. Álláskeresőt kevesebbet tartottak nyilván az előző év júniusinál, s kedvezőbbé váltak az elhelyezkedési esélyek is, a munkanélküliek többsége ugyanis hat hónapnál rövidebb ideje szerepelt a nyilvántartásokban, illetve a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma az álláskeresőkével azonos nagyságrendet képviselt. Az országos átlagnál nagyobb mértékben nőttek az átlagkeresetek. A megye gazdaságában továbbra is az ipar szerepe a legnagyobb, melynek teljesítményére továbbra is a gépipari export gyakorol döntő befolyást. Az első félévben a legalább 50 főt foglalkoztató vasi szervezetek termelése országos átlagot meghaladóan nőtt. Kedvező, hogy a kibocsátás bővülésével az alkalmazottak száma is emelkedett. Más folyamatok jellemezték az építőipart: az európai uniós források bevonásával megvalósult nagy értékű projektek lezárultával visszaesett az ágazat vállalkozásainak termelése. A teljesítményt az élénkülő lakáspiac nem tudta jelentősen befolyásolni. Javuló kilátásokat jelez viszont az, hogy a június végi szerződésállomány nagysága többszöröse az egy évvel korábbinak. A turisták érdeklődése tovább nőtt a megye iránt: a vasi kereskedelmi szálláshelyek forgalma számottevően bővült, mely a belföldi látogatottság élénkülése mellett elsősorban a cseh és osztrák vendégek foglalásainak köszönhető.

 

 

A gazdaság teljesítménye és szerkezete

Vas megye gazdasága 2010 második felében növekedési pályára állt. A teljesítmény 2011 és 2013 között évente 7–9 százalék között nőtt, 2014-ben pedig a növekedés üteme kétszámjegyűre váltott. A konjunktúra felfutását a beruházások élénkülése, a húzóágazatnak számító gépipar exportjának növekedése és a bővülő fogyasztás eredményezte. A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a vasi gazdaság szereplői 2014-ben 837 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő, folyó áron 84 milliárd forinttal többet, mint 2013-ban. A növekedés üteme (11%) Győr-Moson-Sopron megye után itt volt a legmagasabb az országban.

Területi kitekintésben tovább nőtt a megye jövedelemtermelésben betöltött súlya, az ország bruttó hazai termékének 2,6%-a keletkezett itt. Ez az arány megegyezett a lakónépességből való részesedéssel. Az egy lakosra vetített bruttó hazai termék növekedési üteme 2010 és 2014 között Vasban volt a legmagasabb, (43%), így relatív fejlettsége az utolsó évben már elérte a magyarországi szintet. A mutató nagysága (3,3 millió forint) közel egyharmaddal meghaladta a főváros nélkül számított vidéki átlagot. Az elmúlt időszakban nemzetközi vonatkozásban is mérséklődött a fejlettségbeli lemaradás. Vásárlóerő-paritáson számolva Vas megyében 2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék nagysága az Európai Unió átlagának 55%-át tette ki, 2014-ben viszont már 69%-át érte el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!