Top 100

2016.11.28. 10:36

Vas megye helye az országban

Vasi székhellyel 2016. június végén 39,9 ezer vállalkozást regisztráltak, az egy évvel korábbinál 551-gyel többet. Az állomány 78 %-át kitevő önálló vállalkozások száma 2,9 %-kal nőtt, míg a társas vállalkozóké 3,5 %-kal csökkent. A társas vállalkozások állományának csökkenését az önálló vállalkozások számának bővülése ellensúlyozta, így a tavaly júniusinál – amint már utaltam rá – több vállalkozást tartottak nyilván a megyében.

Vas megye munkaerőpiaci helyzete továbbra is a legkedvezőbbek közé tartozik az országban, az átlagosnál nagyobb a foglalkoztatás és kisebb a munkanélküliség. 2016. II. negyedévében a 15-74 éves népesség 60,5 %-a, 120.000 fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. 2015. második negyedévéhez képest a foglalkoztatási arány 58,7 %-ra mérséklődött, ami 0,9 százalékponttal még mindig magasabb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a munkanélküliek száma tovább csökkent. Abszolút számban mérve itt volt a legkevesebb munkanélküli az országban. A munkanélküliségi ráta 4,3 %-ról 3,0 %-ra javult és 2,1 százalékponttal kedvezőbb az országos értéknél.

A megvalósult nagy értékű fejlesztések bázishatása miatt jelentősen csökkent a beruházások volumene. A fejlesztések döntő része továbbra is ipari célokat szolgált. Elsősorban a járműipari export dinamikus bővülése eredményeként nőtt az országos átlagnál nagyobb mértékben a megyei székhelyű ipari szervezetek termelése.

Az út-, vasútépítési munkák befejeződésével visszaesett az építőipari teljesítmény a megyében, viszont kedvezőbb kilátásokat jelez, hogy a szerződésállomány nagysága többszörösére nőtt.

A lakáspiac élénkülésére utal, hogy jelentősen nőtt az épített lakások száma, és a jövőben is jóval több építését tervezik.

A kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt nőtt.

Ipar

A megyében az I. félévben a hazai ipari termelés 4,7 %-át állították elő. Az egy lakosra jutó 2,5 millió Ft teljesítmény az országos átlag 1,8-szeresét tette ki. a legalább 50 főt foglalkoztató vasi székhelyű vállalkozások és nonprofit gazdasági társaságok hat havi kibocsátása (509 milliárd forint) 6,7 %-kal nőtt. Az értékesítés 89 %-át kitevő export 6,4, a belföldi eladás 2,4 %-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az ipar szinte valamennyi ágazatcsoportjában nőtt az előállított termékek volumene. A termelés 57 %-át adó járműiparban 6,3 %-kal bővült a teljesítmény. A legnagyobb növekedés (23 %) a 8,2 %-kal részesedő egyéb feldolgozóipar és javításban történt. A megyében bejegyzett 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozásoknál az I. félévben átlagosan 23.835 fő dolgozott, 3,4 %-kal több, mint 2015 hasonló időszakában. Az egy alkalmazásban állóra jutó termelés (21,3 millió Ft) 3,2 %-kal nőtt, de így is 2,2 millió Ft-tal elmaradt az országostól, a megyék rangsorában pedig a középmezőnyben helyezkedett el.

Építőipar

A megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek termelése az előző év azonos időszakához viszonyítva alig több mint négytizedére esett vissza, ami az építőipari vállalkozások teljesítményét korábban is leginkább befolyásoló út-, vasútépítési munkák csökkenésével volt magyarázható. Ezzel is összefügg, hogy az egyéb építmények építésére fordított összeg, az egy évvel korábbi nyolctizeddel szemben, már csak az építőipari termelés hattizedét tette ki.

Az ágazatok közül az épület építések volumene csökkent a legkisebb mértékben (4,5 %), ennek ellenére a termelési érték alig több mint negyedét adta. Az egyéb épületek építésére hét, a szaképítési munkákra hattizedével kevesebbet fordítottak az egy évvel korábbinál. Utóbbi ágazatok belül különösen az épületgépészet teljesítménye csökkent. A növekedés alapja lehet, hogy a tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke többszöröse volt az egy évvel korábbinak, és a június végi 42 milliárd forint szerződéses állomány is a munkák későbbi ütemezésére utal.

Az év első hat hónapjában az országosnál jóval nagyobb mértékben nőtt az épített lakások száma. Összesen 183 lakás kapott használatbavételi engedélyt, 2,8-szor annyi, mint az előző év azonos időszakában. Tízezer lakosra jutó számuk (7,2) – Győr-Moson-Sopron megye után – a második legmagasabb helyet foglalja el a főváros és a megyék között. Az építési kedv növekedése elsősorban a szombathelyi és kőszegi piaci célú építéseknek köszönhető. A vállalkozások által épített lakások száma több mint kilencszeresére nőtt, melyek főként értékesítés céljából készültek. Az új lakások átlagosan 79 m2-esek. Az elkészült lakások 86 %-a városban épült, melyek több mint fele Szombathelyen, közel negyede Kőszegen került átadásra. Kétszeresére nőtt az építési engedélyek száma, 496 lakás építését tervezik. Tízezer lakosra jutó számuk (19,6) negyedik a főváros és a megyék rangsorában.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelés megítélésére természetesen az előző évet, azaz 2015-öt célszerű alapul venni. A mezőgazdaság természeti adottságait a megye északi részén a Kőszegi hegység, délnyugaton szubalpin dombvidék, a középső és a keleti tájakon a Sopron-Vasi síkság határozza meg.

Az agrárium termelési feltételei 2015-ben számottevően nem változtak. A megye 324 ezer hektár földterületének mintegy felét, 164 ezer hektárt vontak mezőgazdasági művelésbe. Utóbbi 89%-án folyt szántóföldi gazdálkodás, 8,0%-a legelőként vagy kaszálóként hasznosult. Az elsődlegesen önellátást biztosító konyhakert a mezőgazdasági terület 1,7%-át, a gyümölcsös 1,1%-át, az intenzív művelést igénylő szőlő pedig 0,6%-át fedte le. A földterület további 29%-át borította erdő. Az ország erdőterületének 4,9%-a található Vasban, az erdősültség a megyék között a 6. legnagyobb.

A gazdálkodók az előzetes adatok szerint 2015-ben a szántóterület 48%-án, 69 ezer hektáron vetettek nyári betakarítású gabonaféléket. A kalászosok kiterjedése 6,5%-kal haladta meg az előző évit. Népszerűségük egyrészt annak köszönhető, hogy az aszályos nyarak miatt a kapás kultúráknál nagyobb biztonsággal termeszthetők, másrészt keresletük viszonylag állandó, értékesítésük kockázata kisebb.

A 47 ezer hektáron betakarított búza területe 3,8%-kal haladta meg a 2014. évit, de a harmad ekkora kiterjedésű árpáé ugyancsak növekedett. A megyében kisebb jelentőségű növények közül a szántó 3,0%-át borító triticale területe nem változott, a rozsé csökkent, a zabé viszont nőtt. Repcéből kevesebbet, a fontosabb őszi betakarítású növények közül szemes- és silókukoricából, napraforgóból és a magas fehérjetartalmú szójababból többet vetettek a gazdák, mint tavaly.

A kalászosok összesített termése (346 ezer tonna) a kedvező időjárásnak köszönhetően 8,1%-kal meghaladta a 2014. évit. A rozst és a triticalét leszámítva emelkedtek a hozamok. A magtermés 71%-át búza, 14%-át őszi, 8,4%-át tavaszi árpa, 5,2%-át pedig triticale adta. A késői aratású rozs és zab a mennyiségből csupán 1,3%-kal részesedett. Az őszi árpa kivételével a termésátlagok meghaladták az országosat, a rozst és a triticalét ide nem értve pedig az előző évit. A 2000-es években búzából és őszi árpából még egyszer sem arattak le annyit egy hektárról, mint 2015-ben, de a többi kalászos fajlagos hozama is rekord közeli volt.

A nyár elején végrehajtott felmérés szerint a fontosabb haszonállat-fajok állománya 12 hónap alatt különbözőképpen változott. Június 1-jén a megyében istállózott szarvasmarhák száma (26 ezer db) 1,9%-kal, az állomány 46%-át kitevő teheneké 1,6%-kal csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A sertések száma (30 ezer db) egy év alatt 8,3%-kal nőtt, az anyakocáké (2 ezer db) nem módosult. Tyúkból (1217 ezer db) 6,5%-kal volt kevesebb, mint 12 hónappal korábban. Az állomány 18%-át adó tojók száma viszont 8,9%-kal nőtt, mivel a tojás termelői ára emelkedett. A pulykatartás veszített szerepéből, de még így is a legtöbb szárnyast (576 ezer db) itt tartották. A kisebb jelentőségű állatfajok közül a juhok, a libák és a házinyulak száma csökkent, a kacsáké viszont 5,1%-kal, a méhcsaládoké pedig a méz drágulása következtében negyedével emelkedett.

Kereskedelmi szálláshelyek

Április kivételével minden hónapban több látogató érkezett a vasi kereskedelmi szálláshelyekre és tovább maradt ott, mint 2015 azonos időszakában. Az I. félévben a 223 ezer vendég 6,8 %-kal, a lefoglalt 670 ezer éjszaka 6,7 %-kal haladta meg az előző évit. A forgalom csak Budapesten és Zala megyében volt magasabb az itteninél. Az átlagos tartózkodási idő (3,0 éjszaka nem változott. Javult a kapacitás-kihasználtság. A férőhelyek 28 %-át sikerült lekötni, ami felülmúlta a tavalyit és magasabb volt az országosnál. A szállodákban eltöltött idő 8,5 %-kal nőtt, így a hotelek 82 %-kal részesedtek a forgalomból. Az egyéb szálláshelyek iránt csökkent a kereslet. A vendégéjszakák közel hattizedét külföldiek foglalták le. A határon túli forgalom kilenctizedét Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia állampolgárai adták. A szálláshelyek hat havi bruttó bevétele (9,4 milliárd forint) folyó áron 1,3 %-kal csökkent, mivel vendéglátásból a tavalyi összeg héttizede folyt be. A teljes forgalom egyötödét kitevő belföldi bruttó szállásdíj 24 %-át SZÉP-kártyával egyenlítették ki a hazai turisták.

Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!