Tudomány

2006.05.08. 13:48

Régiós vizsgálatokat is elvégeznek a badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetben (4.)

Varga Ibolya - Badacsony – Az intézet jogelôdje, a Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951- ben alakult. Az intézmény 1972-ig kutatóállomássá fejlõdött és jelentõs sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén.

Mórocz Zsolt

Az intézet 1982-es átszervezése, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetõségek fejlõdését. A gazdaság felszámolása után a pécsi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését. FVM-döntés alapján 2002. január 1- jén megalakult az FVM badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló mûködését.
Dr. Májer János, az intézet igazgatója elmondta, többfajta kutatással foglalkoznak. Szõlõfajták értékmeghatározása keretében a Balaton-régió borvidékein szóba jöhetõ fajtákat kutatják. Vizsgálataikat az intézet badacsonyi ültetvénybázisára és kihelyezett kísérletekre alapozzák. A leszüretelt termésbõl bort készítenek, melyeket képzett szakemberek bevonásával borbírálaton elemeznek. A program keretében folytatott kísérletek eredményei hozzájá- rultak ahhoz, hogy a térség borvidékeinek õshonos fajtái közül újra teret kap a kéknyelû, a budai zöld és a juhfark. Kidolgozták azokat a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai elemeket, amelyekkel ezek a fajták a megváltozott ökológiai, piaci körülmények között is eredményesen termeszthetõk.

A térség legjelentõsebb fehérbor szõlõfajtájának, az olaszrizlingnek a vizsgálatára különös hangsúlyt fektettek. Kísérleti eredményeikkel bizonyították, hogy megfelelõ termõhelyen megfelelõ tõszám, mûvelésmód és terhelés mellett ez a fajta továbbra is a régió vezérfajtája lehet. Kísérleti eredményeik alapján körvonalazódott, hogy az olaszrizling mellett a szürkebarát lehet sikeres a borrégióban. A régió és a borvidékek fajtahasználatánál fontos téma a vörösbor szõlõfajták termesztésének kérdése.
A klónszelekciós nemesítés badacsonyi hagyományaira építve, a téma keretében az olaszrizling- és szürkebarátklónok és szubklónjelöltek, valamint a rajnai rizlingklónok összehasonlító értékelését végzik. Ezek a fajták nemcsak a térség, hanem az egész ország szõlõtermesztésében meghatározó szerepet játszanak. A klónok elterjesztését szolgálja a témához szorosan kapcsolódó törzsültetvény-létesítési program, amely megteremtheti Badacsonyban is a magas biológiai értékû, tesztelten vírusmentes szaporítóanyag biztosításának kiindulási ültetvénybázisát.

A kéknyelû a Badacsonyi borvidék fontos tájfajtája, neve összeforrt a borvidék nevével, híre határainkon túl is jól ismert. Hírneve ellenére azonban a fajta termékenyülési problémáiból adódó termesztési nehézségei miatt a ´90-es évek elejére szinte teljesen kiszorult a termesztésbõl. A fajta esetleges újra termesztésbe vonhatóságának tisztázására indítottak kutatási programot. Vizsgálják az alkalmazott mûvelésmód, porzófajta és a telepítési kombináció hatását a termékenyülésre, a termés mennyiségére és minõségére. A borászati kutatás területén a szóba jöhetõ borászati technológiák közül a fajta értékeit legjobban kiemelõ feldolgozás-, erjesztés-, érleléstechnológiai lehetõségek összehasonlító vizsgálata is hozzátartozik a munkához. Ezen a területen évek óta együtt dolgoznak a Budapesti Corvinus Egyetem borászati tanszékével. Kísérleti eredményeik alapján megállapították, a kéknyelû hektáronként 5000 tõkés térállásban, rózsakõ porzófajtával telepítve versenyképes és megbízható. Az Udinei Egyetemmel közösen végzett kutatásaikkal sikerült megcáfolni a kéknyelû és a picolit fajta azonosságára vonatkozó, a nemzetközi szakirodalomban megjelent megállapításokat.

A Balaton-régió sajátosságaihoz legjobban illeszkedõ bormarketing-stratégiákat is keresik. A térségre jellemzõ mikroklíma, a talajadottságok megfelelõ hátteret biztosítanak a minõségi bor elõállításához. A régióban kiemelt jelentõsége van az idegenforgalomnak, turizmusnak. A Balaton mint kiemelt turisztikai célterület lehetõséget biztosíthatna egy hatékony bormarketing- stratégia kialakítására. Ennek ellenére a régió szõlõ-bor ágazatában a válság jelei mutatkoznak. A válság megoldására csak egy hatékony, a térség sajátosságainak kihasználására irányuló marketingstratégia kialakításával lenne lehetõség. A téma keretén belül kiemelten kezelik a borturizmusban, a közvetlen értékesítésben rejlõ lehetõségek elemzését, valamint értékelik a különbözõ típusú rendezvények szerepét.
A borhetek és egyéb rendezvények hatásainak elemzése kapcsán, a badacsonyi borhét adta lehetõséget kihasználva az intézet is megjelent kiállítóként. A közvetlen értékesítés a régióban az eladásösztönzés egyik jellemzõ eszköze lehet. A fogyasztói szokások kérdõíves vizsgálata kapcsán megállapították, hogy a válaszadók többsége a fehér, száraz borokat preferálta, míg az eladási adatok azt tükrözték, hogy a félédes-édes kategória sokkal meghatározóbb. A válaszadók többsége közvetlenül a termelõtõl vásárol szívesen. Ha üzletben vásárolnak, akkor fontos számukra a bor megjelenése, csomagolása, és döntõen 500–1000 forintos árkategóriát jelöltek meg, ennyit hajlandók fizetni legtöbben egy palack borért. A fogyasztókat pozitívan befolyásolja, ha pluszinformációkat kapnak a kiválasztani szándékozott borról, például borversenyen elért eredményét, és e tekintetben a magasabb árkategória sem jelent problémát.

A Balaton vízminõségének védelme, a szõlõterületek tájalkotó szerepe, a borkultúra idegenforgalmi jelentõsége mind megkívánják az integrált szõlõtermesztési és borászati technológia kutatását a térségben. A korábbi években megkezdett munka folytatásaként olyan módszereket fejlesztenek ki, amelyek egyaránt megfelelnek az integrált szemléletû termesztéstechnológiák alapelveinek és a helyi ökológiai adottságoknak.
A téma keretében vizsgálják a növényvédelem területén azoknak a módszereknek az adaptálását, továbbfejlesztését, amelyekkel a környezet egyes növényvédõ szerekkel való terhelése csökkenthetõ. A gombabetegségek elleni növényvédelem területén az elõrejelzésen alapuló eljárások kutatása elsõdlegességet élvez. A tápanyag-gazdálkodás területén a szõlõültetvények nitrogéntrágyázásának környezetbarát módszereként a levegõ nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtrágyákat vizsgálják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!