Tudomány

2017.01.13. 15:15

Félmillió kő kerülget minket

Egy aszteroida suhant el mellettünk hétfőn és mi észre sem vettük. A tudósok is csak szombat óta tudnak a létezéséről. Nagyjából 190 ezer kilométerre volt tőlünk, ami soknak tűnik, de valójában igen közelinek számít. Alig több, mint száz évvel ezelőtt, már megtörtént a baj Szibériában. Megtörténhet újra.

Budai Dávid

Talán nem is hallott róla, de most hétfőn egy aszteroida igencsak megközelítette a Földet, és ami a legaggasztóbb, a csillagászok az utolsó pillanatban vették csak észre a 2017 AG13 névre keresztelt égitestet. Az aszteroida január 9-én, magyar idő szerint 14:47 perckor haladt el mellettünk és minderről a csillagászok is csak múlt héten, szombaton szereztek tudomást. A 2017AG13 jelzésű égitest, a Föld és a Hold távolságának a felére közelítette meg bolygónkat, ami nagyjából 190 ezer kilométert jelent. Ez olyan, mintha 6 ezer 860-szor tennénk meg a Szombathely-Körmend távolságot, ami ha autóval kell megtenni, bizony sok, de ha aszteroidáról van szó, nagyon kevés. Egyébként az elsuhanó égitest mérete 11-36 méter széles volt, ami nem elég nagy ahhoz, hogy kipusztítsa az életet a Földön, de azért ahhoz elég nagy, hogy kibírja röhögés nélkül, akinek a telkére esik.

Összehasonlításként, a 2013 februárjában Oroszország felett látványosan felrobbant cseljabinszki meteor húszméteres volt. Egyébként nem ez az első eset, hogy későn vesznek észre egy közel kerülő aszteroidát. Olyanra is volt példa, hogy már elszáguldott a Föld mellett, amikor felfedezték a létezését. De ez nem meglepő, több millió hasonló égitest kering az égen és a mai napig alig 15 ezret fedeztek fel. A jó hír, hogy az igazán nagyokat, azokat, amelyet komoly gondot okozhatnak a Földnek, már nagyrészt ismerik, de persze azért itt is érhetnek még meglepetések. Legutóbb, tavaly augusztus 2-án suhant el mellettünk egy 120 méter hosszú űrszikla, igaz azt már régóta szemmel tartották a csillagászok, így érkezése nem okozott különösebb meglepetést. A meglepetést az aszteroida mérete jelentette. A legriasztóbb forgatókönyv szerint bolygónk újra a fagy birodalmává válhatott volna, és a jó öreg globális felmelegedés ellenére beköszöntött volna az új jégkorszak. A becsapódás hatására ugyanis olyan sűrű porréteg takarta volna el a napot, hogy évekig sehol sem emelkedett volna nyolc Celsius fok fölé a hőmérséklet. Igaz az a kisbolygó jóval messzebbről kerülte a Földet. Úgy nagyjából 4,5 millió kilométerre.

Ez ugyan nagyon messze van, de 17 ezer kilométer már leírva is közelinek tűnik, hiszen ez már csak 614 út Szombathely és Körmend között. A már említett cseljabinszki meteornál kétszer nagyobb volt az a szikla, amelyik tavaly márciusban akár ilyen vészes közelségben is megközelíthette volna a Földet, de végül több mint 4 millió kilométer távolságra maradt. Jól látszik tehát, hogy ezeknek a hatalmas űrbéli puskagolyóknak olyan bizonytalan a pályájuk, hogy előbb utóbb akár egy komolyabb is eltalálhat minket, miközben mi mit sem sejtünk. Főleg, hogy a Naprendszer katalogizált kisbolygóinak száma jóval meghaladja a félmilliót. A sokat emlegetett cseljabinszki becsapódás is egyszer csak megtörtént és kész, előjel nem volt. Oroszország, amúgy is vonzza az aszteroidákat. 1908. június 30-án reggel, helyi idő szerint 7 óra 13-kor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között egy égitest a légkörbe lépett, tűzgömbbé vált, majd még a légkörben mintegy 6-8 kilométer magasságban felrobbant. A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, harminc kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett. Körülbelül 8 millió fa dőlt ki. A 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében nyolcvan kilométer sugarú körben letarolta a tajgát, sőt a helyszíntől ötszáz kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. A robbanás energiáját tíz-húsz megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik. Annak idején a dinók vesztét is egy becsapódó hatalma meteor okozta, ki tudja, talán ez lesz a mi vesztünk is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!