2008.07.18. 14:07
Termáltúra TEKER módra
Nincs is finomabb annál, mint amikor a hosszú emelkedő végén beérünk a fák közé és ráeszmélünk, felettünk meggy, mellettünk szeder, odébb málna mosolyog ránk, és még cseresznyéből is találunk pár szemet. Nos, ilyenre gyalogtúrázónak van esélye vagy a kerékpárosnak. Utóbbiak tábora mind szélesebb hazánkban is.
Olyannyira, hogy a turizmussal hivatásból foglalkozók mind nagyobb figyelmet szentelnek a két keréken utazók táborának. Ennek jegyében születet meg idén Zalakaroson a Kis-Balaton Termál Út Kerékpáros Egyesület, másként a TEKER.
Céljuk: Zalaszentgróttól Nagykanizsáig összefogni a térség félszáz települését, felkarolni a kerékpáros turizmust. Ehhez megnyerni minél több önkormányzatot és vendéglátással foglalkozó szervezetet.
Terveik között szerepel a térségben a legtöbb élményt és látnivalót kínáló helységeket érintően 300 kilométernyi túraútvonal kitáblázása, a kerékpárosbarát vendéglátói hálózat megszervezése.
A jövőt illetően csak annyit: Európában a biciklis turizmus az ágazat leggyorsabban fejlődő része. Németországban például 2001-ben 1,8 millió, három évvel később már 2,4 millió kerékpáros turistát regisztráltak.
A túrák átlagos ideje 711 nap, a Duna völgyében évente 100 ezren tekernek végig. Nos, ha mostanában a Zala mentén ennyi biciklis nem is fog feltűnni, valami elkezdődött. Ma már az ide autózó vendég is bérelhet magának megfelelő minőségű kerékpárt Zalakaroson, Hévízen vagy Zalaváron.
A TEKER jóvoltából minap felkerestük mindhárom települést, közbeiktatva több látnivalót. Kerékpárúton hagyjuk el Zalakarost a repülőtér irányába, hogy Zalakomáron átkerekezve hamarosan már a kápolnapusztai bivalyrezervátum felé guruljunk.
Itt sok tucat békés vízibivaly tölti napjait madarak társaságában. Kerékpárosok kedvezménye, hogy nem kell gyalogolni, körbegurulhatunk az árnyas fák között, hogy közelről szemléljük a békés jószágokat. Ám figyeljünk magunk elé is, mert akadnak akácok, s azokról hullik a tüske.
Következő megállónk a Kányavári-sziget, amely a Zalavár-Balatonmagyaród út nyugati oldalán található, és a kirándulók számára az egyetlen szabadon látogatható hely a Kis-Balaton vízvédelmi rendszeren belül.
A szigetre szép fahídon keresztül juthatunk be gyalogosan, ahol sétautak, szalonnasütők, játszóhelyek találhatók. Két kilátóból tekinthetünk rá a Hídvégi-tóra és környékére. A Búbosvöcsök-tanösvényen végighaladva megismerhetjük a környék jellemző madárvilágát.
Utunkat Zalavár felé folytatjuk. Térjünk le a hídvégi hídnál balra, a zsilip után a madárvártánál pihenjünk meg. A több ezer fahasábból rakott kunyhók hűvöséből szemlélhetjük a vízi világot, a madárparadicsomot.
Innen a Zala partján nemrég átadott kiváló minőségű kerékpárúton gurulhatunk a zalavári emlékhelyig. A történelmi múltra a récéskúti bazilika és a 850-ben Liutprand salzburgi érsek által felszentelt Szűz Mária-templom romjai, valamint Cirill és Metód emlékoszlopa utal.
A Kis-Balaton-bemutatóházban a térség élővilágát ismerhetjük meg. Miután frissítőt vettünk magunkhoz, esetleg drótszamarunkat is leápoltattuk a nemrég megnyílt kölcsönző és műhelyben, induljunk tovább.
A Zala bal oldali töltésén koptatjuk a kilométereket. Nem autópálya, a murva néha próbára tesz csuklót, feneket, de legalább minden autót elkerülünk. A zalaapáti hídnál érjük el a 75-ös főutat, amelynek forgalma nem a túrázók álma.
Szerencsére csak két kilométert tekerünk rajta, igaz, dombnak felfelé. Mielőtt elérnénk a csúcsot, befordulunk a nemrég uniós pénzből felújított szőlőhegyi útra az elénk táruló panoráma feledhetetlen.
Hegyi hajlékok, pincék között vezet túránk, csak rövid emelkedő tesz próbára minket, de ezt edzettség nélkül is könnyen leküzdhetjük.
A Szentgyörgyvárt Alsópáhokkal összekötő útra érünk ki, ahol egy jobbra át és pár száz méter erdőn át vezető tekerés végén Nemesboldog-asszonyfáról zuhanunk alá kísértve istent és szerencsét, hogy közben mintát vegyünk a downhilles örömökből. A félősebbek vegyék komolyan a 60 kmórás sebességkorlátozó táblát.
Már csak pár kilométer és elérkezünk TEKER-túránk végcéljához, Hévízre. Kipihenhetjük fáradalmainkat a tófürdőben, vagy valamelyik hangulatos étteremben pótolhatjuk elvesztett energiánkat.
Ám ha maradt még belőle, vegyük célba a városka északi szőlőhegyi részét, Egregyet, s ott az Árpád-kori templomot. Ha ennyi látnivaló után még mindig fékezhetetlen erőt éreznénk magunkban és időnkből is futja, fordítsuk paripánk orrát Nemesbük felé.
A falu érdekessége a Köszvényes-patak feletti kétlyukú híd, azon átkelve hamarosan a Zala völgye felé kanyarodunk, de nehéz emelkedők várnak ránk, mielőtt egészen a folyópartig gurulhatunk.
Itt már csak azt kell eldöntenünk, hogy a kehidakustányi élményfürdővel ismerkedünk meg vagy eltekerünk Zalaszentgrótig, ahol családias légkörű termálfürdőben nyújtóztathatjuk ki fáradt tagjainkat.
Ám ha nem vagyunk strandpártiak, mindenképp érdemes betérni Kallósdra, ahol a temetői kerek templom egyedülálló a maga nemében.
Még folytathatnám a sort, mi mindent lehet felfedezni a környéken, de bemelegítőnek ennyi is elég, és különben sem kell mindent egy nap alatt megnézni.