Utazó

2009.03.10. 14:24

Pele apótól a függőkertbe

Amikor a Keszthelyi-hegységet létrehozta, igazi csodát alkotott a természet. Geológiai képződményei, ritka és értékes példányokat rejtő növény- és állatvilága egyaránt érdemes a "felfedezésre", arra, hogy a turisták végigbarangolják a területet.

PLT

Akik pedig ezt egyszer megteszik, azok hamarosan visszatérnek - állítják a hegység szerelmesei, s bizony sokan vannak. Tény, a látnivalók tárháza rendkívül bőséges. S hogy mit kell tudni a hegység kialakulásáról? Nos, léte a vulkáni működésnek köszönhető. Ötmillió éve a kéregmozgások által emelkedett ki a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb része a Keszthelyi-hegység. 

A hegységet számos túraútvonal ismerteti meg a bakancsos turistákkal. A természet kedvelői testközelből ismerkedhetnek a rendkívül változatos növényvilággal. A virágos kőrisek és bükkösök között sétálva érdemes tudni, hogy mintegy nyolcvan védett, illetve fokozottan védett növényfajt jegyeznek a területen. Közöttük például a nősziromféléket vagy orchideákat. Festői szépségű a Tátika hatalmas fákból álló ősbükköse és a Gyöngyös-patak melletti égeres láperdő. Egy meggondolatlan lépéssel sokat ártottak a Keszthelyi-hegységnek azzal, hogy feketefenyőt telepítettek a területén, ami sok helyütt meghatározza az arculatát. 

A környéken több tanösvényt alakítottak ki, ezek közül is az egyik legszebb látványt nyújtó Pele apó tanösvénye, amelynek léte a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak köszönhető. A balatongyöröki Szépkilátótól induló, elsősorban gyermekek számára ajánlott útvonalat néhány éve avatták fel. A harmincnyolc állomásból álló, nyolc és fél kilométer hosszú ösvény - amely a térség ismert látogatóhelyeiről közelíthető meg - Balatongyörök és Balatonederics között az erdei élőhelyek természeti értékeit mutatja be. Az ismertetőtáblái magyar és angol nyelvűek. A területről és a tanösvényről kiadvány is készült, amely feltárja a Keszt- helyi-hegység természeti értékeit, s térképes útikalauz is egyben.

Az állatvilágról szintén szót kell ejteni, a bogár- és lepkefajok között sok a ritkaság, ahogy a madarak között is. A peléknek, a nyesteknek, a denevéreknek szintén kedvenc élőhelye a Keszthelyi-hegység, utóbbiaknak elsősorban a barlangok miatt. S ezzel különlegesen izgalmas részhez érkeztünk, ami nem más, mint a barlangok világa. A területen számos természeti képződmény található, így említhetjük a cserszegtomaji kútbarlangot vagy a balaton- edericsi részen az erdős hegyoldalban nyíló Csodabogyós-barlangot. 

E sorok írójának volt alkalma, hogy szervezett túra során "végigküzdje" magát a föld mélyében lévő szorosokon, s a mélyben megcsodálja a cseppköveket. A barlang eddig ismert hossza összesen több mint ötezer, mélysége százhuszonegy méter. Óriási, látványos hasadékai természetes geológiai szelvényként mutatják be az egyes rétegeket. A Függőkert és Meseország elnevezésű helyiségeiben sok száz függőcseppkő és páratlan látványt nyújtó, mintegy ötven-hatvan, fél-másfél méter magas állócseppkő látható. Emellett nagy felületeken tekinthetünk meg különleges formájú képződményeket. 

Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a "tanbarlang" szerepre, azaz a barlangjárás, -kutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására. Az érdeklődők alap- és extrém túrák segítségével ismerkedhetnek meg a Csodabogyós-barlanggal. Nem könnyű, de tapasztalatból mondom: megéri.
Érdemes ellátogatni a Gyenesdiás határában lévő Nagymezőre, amely egyfajta térségi kirándulóközpont a régióban. Itt számos érdekességbe botlik az utazó. A terület mindig kedvelt volt, az 1800-as évek végén pihenőként szolgált, s talán az sem véletlen, hogy a területen keresztül vezetett a Festetics hercegi hintós út. 1880 körül változott a vidék, ekkortájt honosították meg a feketefenyőt, hogy a dolomitkopárokat fásítani tudják. Akkoriban egyébként csodálatos orchideák, cserszömörcék virágoztak a völgyben. 

Az ötvenes években az erdészet vette kezelésébe a Nagymezőt, a területet kibővítette, s már a 60-as években térségi kirándulóközpontot terveztek, esőbeállókat alakítottak ki, padokat, kiülőket helyeztek el. Ott működött az egyetem madármegfigyelőhelye, 1976-ban pedig Kovács Lajos területi erdész vezetésével erdei tornapályát építettek. A Nagymező népszerűsége töretlen, évente 50-60 ezer látogató fordul meg a területen. Sok a csoportos program, számos cég is ott tartja az összejöveteleit. Éppen a látogatottság miatt merült fel a fejlesztések ötlete. A közelben tekinthető meg az elhagyott kőbánya, aminek a látványa lenyűgöző. A Balaton felől először a keleti bányaudvar tárul fel néhol hetven méter magas dolomit sziklafalaival és kőfolyásaival, a nyugati bányaudvar harminc méter magas függőleges sziklafala szintén hihetetlenül izgalmas látvány. Ha túrázunk, nem szabad kihagyni a látnivalók közül.

A  Keszthelyi-hegység területén a geológiai képződmények mellett természetesen számos épített, történelmi emlék is fellelhető. A teljesség igénye nélkül Rezi és Tátika vára, a zalaszántói buddhista sztúpa, a balatonedericsi Afrika Múzeum egyaránt élményt kínál. Csodálatos hely a vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb, valamint a balatongyöröki Szépkilátó is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!