Utazó

2010.05.26. 08:23

Közeleg a fürdőszezon - Nem csak a hűs hullámok csábítanak Zalakarosra

Alig néhány hét, és kezdődik a főszezon: várhatóan ismét százezrek keresik fel az elsősorban gyógyvizéről ismert, ám ma már turistacsalogató attrakciókkal is bőségesen rendelkező dél-zalai fürdővárost.

PLT

Amikor immár közel negyven évvel ezelőtt, egy olajkereső fúrás közben hévíz tört felszínre Zalakaroson, szinte senki sem sejtette, hogy az akkori falu pár év alatt igazi fürdőparadicsommá fejlődik. Mi több, ma már nemzetközileg ismert fürdővárossá vált a település, ahová gyógyulni és kikapcsolódni vágyók egyaránt járnak.
 Merthogy a feltörő víz nemcsak forrónak (96 Celsius-fokosnak) bizonyult, hanem óriási ásványianyag-tartalma miatt gyógyhatásúnak is. A szakértői vizsgálatok kimutatták, hogy krónikus nőgyógyászati és mozgásszervi, valamint fogágyi megbetegedések gyógyítására kiválóan alkalmas  ennek híre pedig messze szállt, ma már a hazai vendégeken kívül Németországból, Csehországból és Európa még számos országából érkeznek emberek Zalakarosra.

Útjuk ráadásul néhány napja egy új épületen keresztül vezet a fürdő területére: a Gránit Gyógyfürdő Zrt. jelentős állami segítséggel hozta létre a köznyelvben csak zalakarosi "fürdőplázaként" ismert négyszintes létesítményt, ahol nemcsak beléptető rendszert, hanem rengeteg szolgáltatást is találhatnak. Sőt, végre a családokra gondolva alakították ki az egész épületet: a famíliáknak öltözők, gyerekeknek játszóház, pelenkázó és etető dukál, a kor követelményeinek megfelelően.

Persze Zalakarosra nem csak a fürdő miatt érdemes ellátogatni. A város területén számos építészeti értéket csodálhatnak meg a turisták: az új és a régi templom épületét, Szent István és Gizella szobrát, valamint a szőlőhegyen található évszázados borospincéket. No persze utóbbiakat nemcsak megtekinteni érdemes, hanem vendégszerető tulajdonosaikhoz is "kötelező" belátogatni, s megkóstolni az általuk kínált gasztronómiai ínyencségeket: libasültet, parasztkolbászt, hozzá pedig jófajta helyi borokat fogyasztani, természetesen mértékkel és tartózkodással.

A város és környéke természeti értékei a gyógyvízhez hasonlóan messze földön ismertek: a térségben található 12 településhez összesen 4400 hektár erdő tartozik, amelyekben számos őshonos fafajta példányai között barangolhatunk. Ha elég csendesen cserkelünk, akár a zalai erdőkben nem ritka szarvasok, nyulak, rókák és egyéb vadak látványával gazdagodhatunk. A virágszerető emberek pedig például a Bodoni-rétet célozhatják meg, ahol olyan rendkívüli ritkaságokban gyönyörködhetnek, mint a mocsári kosbor, a szibériai nőszirom, a fehér zászpa és a mocsári nöszőfű.

A madárvilág szerelmeseinek pedig egy zalakarosi nyaralás során kihagyhatatlan úti cél a Kis-Balaton, Fekete István Tüskevár című feledhetetlen regényének helyszíne, amely máig megőrizte értékeit. A rendkívül szigorúan védett területre nem egyszerű bejutni: bizonyos pontokra  mint például a Kányavári-sziget vagy a zalavári töltés  bárki bemehet, ám a belsőbb övezetekbe már csak engedéllyel lehet bejutni. Megéri azonban a papír beszerzéséhez szükséges procedúrát végigjátszani. Aki megteszi, kócsagok, gémek, récék, szárcsák, kárókatonák és még rengeteg madárfajta életének lehet szemlélője.

S ha már a Kis-Balatonnál vagyunk, csak egy ugrás a szintén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó kápolnapusztai bivalyrezervátum. Ma már kevesen emlékeznek rá, de valamikor Magyarország egyik fontos haszonállata volt a bivaly, ám a II. világháborút követően kevés egyede maradt fenn e fajnak hazánkban. Megmentésükre  jelölték ki a területet, ahol jelenleg több száz bivaly - és immár szürke szarvasmarha is - él, felvillantva egy szeletet dédszüleink világából.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!