Gazdag múlt, gazdag jelen

Pekingbe érve az első "leg" már a repülőtéren fogad: olyan nagy a légikikötő, hogy a csomagjainkért kisvonattal visznek, mintegy negyedórás úttal érünk a poggyászkiadóhoz. A város felé indulva aztán jönnek az újabb meglepetések: gyönyörű hipermodern épületek között vezet a kifogástalan autópálya, amelyen vadonatúj, nyugati márkájú autók közlekednek. Természetesen mindet itt gyártják Kínában, és igen kedvező hitellel lehet őket megvásárolni. Nyoma sincs már annak, amit tíz-tizenöt évvel ezelőtt képeken láthattunk, amelyeken "káder- egyenruhás" kínaiak ezrei kizárólag biciklivel közlekedtek a pekingi utcákon. Biciklit ma már szinte nem is látni, motorkerékpárt is alig, az is elektromos. A benzinesre ugyanis a környezetszennyezés miatt olyan adót vetnek ki, hogy nem érdemes megvásárolni. Peking korábban hírhedt volt szmogjáról, sokan aggódtak is emiatt a 2008-as olimpia előtt, de a játékokra készülve minden légszennyező üzemet száz kilométeres körön kívül telepítettek ki a fővárosból.

Az olimpia nyilván hatalmasat lendített Peking és Kína fejlődésén, de a fő mozgatórugó a kilencvenes évek elején meghirdetett "egy ország, két rendszer" program volt, amely a "kommunizmus építése" mellett lehetővé tette a magántulajdont. Teng Hsziao-ping akkori vezér nyilván nem is gondolta volna, hogy felszólítása - "Gazdagodjatok!" - milyen hamar valósággá válik. Adatok sokaságát lehetne idézni a rohamos ütemű fejlődésről, amely Kínát mára a világ vezető gazdasági hatalmává tette, de elég akár csak egy kicsit is körülnézni a pekingi utcákon: jól öltözött emberek, világmárkákat hirdető üzletek, tisztaság, rendezettség, elegancia. A központi televízió adásaiban vezető hír, hogy aznap éppen hány kilométer új autópályát, hány új épületet, gyárat stb. adtak át.

De a "legek" nem csak napjainkra jellemzőek Kínában, egész történelme során végigkísérték, Pekingben és környékén is van belőlük jó néhány. A város központja, a Tienanmen tér a világ legnagyobb tere, amelyről nyugati embernek ma elsősorban az itt vérbe fojtott, demokráciát követelő 1989-es diáklázadás jut eszébe. Itt található többek között a Nemzeti Múzeum, Mao Ce-tung mauzóleuma, az egykori vezér pedig ma is a Tiltott Város déli főkapuját eltakaró Tienanmen-kapuról néz le népére.

A Tiltott Város a tradicionális kínai építészet remeke, a világ legnagyobb fennmaradt palotaegyüttese, két dinasztia (Ming és Quing) huszonnégy uralkodója élt a falai között. A 15. században épült, és 1925-ig, az utolsó császár, Puji távozásáig szolgált az uralkodók lakhelyéül és a kormányzás központjául. A 72 hektáros területen álló épület- együttes két részből áll, a külső udvart ceremoniális célokra használták, a belső udvarban élt a császár és családja. Leghíresebb épületei a Legfelső Harmónia csarnoka, a Központi Harmónia csarnoka és a Harmónia Megőrzésének csarnoka. Tervezői a kínai vallási és filozófiai elveket követték.

A császári időkből megmaradt fő látványosságok közé tartozik még a városban a Nyári Palota, azaz a Természetes Harmónia Kertje, a legnagyobb megmaradt uralkodói kert Kínában, valamint az Ég Temploma, ahol a császárok leborultak a Menny előtt és bőséges termésért fohászkodtak.

A nagy fal Pekinghez legközelebbi része mintegy ötven kilométernyire, a Yu Yong-hágónál található. Az ugyan csak tévhit, hogy ez az egyetlen ember alkotta dolog a Földön, amely a Holdról is látszik, mérete azonban még így is lenyűgöző: a legújabb mérések mintegy hétezer kilométerre teszik a hosszát. A i.  e. 3. századtól az i. sz. 17. századig az északi határon létrehozott erődrendszer célja az volt, hogy megvédje Kínát a nomád törzsek támadásaitól. Nagy része hegygerinceken épült, így hamar észlelni lehetett, ha ellenség közelgett, ma pedig a kirándulók örülhetnek a remek kilátásnak. A falon - amelynek középső része hol csak két-három méter széles, hol a duplája - nyíllövésnyi távolságra bástyákat, erődítményeket, jelzőtornyokat építettek. Innen tudtak figyelmeztető füst- és tűzjeleket adni, itt tárolták a fegyvereket is.

A közelben még egy kihagyhatatlan látványosság található: a Ming dinasztia sírkertje. Tizenhárom uralkodót és családtagjaikat temették itt el a 14-17. század között. Nyílegyenes  út, a szobrok- kal szegélyezett Szellemek Útja vezet a végső nyughe- lyekig. A földdel fedett sírdombok közül egyetlenegyet tártak fel, sajnos azonban a múlt század hatvanas éveiben, az úgynevezett kulturális forradalom idején ezt is feldúlták, kifosztották. A koporsókon kívül alig néhány dolgot - császárnői fejdíszt, cipőt - sikerült megmenteni, ezeket most egy kis múzeumban láthatjuk.