Utazás az őslények korába

2020.03.28. 07:00

Vulkáni katasztrófa által konzerválódott világ maradványait őrzi a terület

Vajon milyen lehetett a Föld 20 millió évvel ezelőtt? Felnőttet és gyereket egyaránt izgat a kérdés. Pontos választ még a tudósok sem igazán tudnak adni, bár elég gazdag fantáziával a világ különböző részein felbukkanó leletekből ma már fel lehet építeni az ősvilág képét. Ipolytarnócon az idén 120 éve fedezték fel kontinensünk egyik legfontosabb ősmaradvány-lelőhelyét.

Osváth Sarolta

Ipolytarnóc a szlovák határ mellett, az ország északkeleti részén, az Ipoly bal partján található. A Budapesttől 150, Salgótarjántól 25 kilométerre fekvő település – ősvilági Pompejiként – egy csaknem 20 millió éves vulkáni katasztrófa által konzerválódott világ maradványait őrzi.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén először a XIX. század elején találtak rá egy ősfára, amelyről a régészeti vizsgálatok kiderítették, hogy minden bizonnyal ez a világon a legnagyobb, ismert megkövesedett fenyő(pinus)-féléje. Törzsének kerülete nyolc méter, hosszúsága csaknem száz méter, de a fa ennél minden bizonnyal magasabb lehetett. A terület első tudományos vizsgálatát 1836-ban Kubinyi Ferenc paleontológus végezte. Valószínűvé vált, hogy hasonló természeti katasztrófa történhetett itt, csak évmilliókkal előbb, mint a Vezúv kitörése, amely elborította lávával és „kővé változtatta” Pompeji városát.

látogatóközpontban a legújabb eszközök segítik a látogatókat az időutazásban
Fotó: Osváth Sarolta

Hatalmas előrelépést jelentett, amikor éppen 120 évvel ezelőtt Böchk Hugó geológusprofesszor, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója tanítványaival kutatásokat végzett a különleges titkokat rejtő területen. A felfedezésre éhes diákok ősállatok megkövesedett lábnyomaira találtak, amelyek valószínűleg a miocén kor mintegy 17 millió évvel ezelőtti ősvilágának maradványai.

A szenzációs lelet ismét ráirányította a fi gyelmet Ipolytarnócra és a terület feltárásának szükségességére. 1928-ban a nemzetközi őslénytani kongresszus 14 kutatója ellátogatott a helyszínre, és saját szemükkel győződtek meg arról, hogy nemzetközi szinten is jelentős ősmaradványokról van szó. Ezt követően a Földtani Intézet és a Nemzeti Múzeum közös őslénytani csoportja lefejtette a lábnyomokkal teli homokkő egy részét, majd újra összeállítva Budapesten kiállításon mutatták be a világraszóló, értékes anyagot. A területet 1944-ben védetté nyilvánították. 1962-ben újabb lábnyomos homokkövet találtak.

A területet már 1944-ben védetté nyilvánították
Fotó: Osváth Sarolta

A terület 11 gerinces állatfaj háromezer lábnyomát tartalmazza. A felszín feltárásakor a kutatók értékes őskori növénymaradványokra is bukkantak. Több mint 15 ezer levéllenyomat található a területen. Kivételes leletek kerültek elő az egykori ősi, viszonylag sekély tenger, az Alpoktól északra az Aral-tóig húzódó Paratethys 23 millió éve felhalmozódott partszegélyi övezetéből is: többek között huszonöt cápafaj maradványait hozták felszínre a kutatók.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén több tematikus tanösvény mutatja be az ősvilág különleges látnivalóit. A látogatóközpontban a legújabb eszközök segítik a látogatókat az időutazásban. A járványveszély miatt a természetvédelmi terület és a látogatóközpont is zárva van – remélhetőleg nem sokáig. Addig is: tervezhetjük a kirándulást.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!