Utazó

2007.01.31. 10:48

Batthányak nyomában

Körmend az Ausztriába és Szlovéniába vezető utak találkozási pontjánál, a Rába mellett fekszik. Számos turisztikai érdekességet kínál ez a vasi kisváros.

PLT

Vas megye harmadik legnagyobb városa Körmend, amelynek neve valószínűleg török eredetű, s vízi átkelőt, gázlót jelent. Ez is mutatja, hogy Körmend sorsa már a kezdetek óta szorosan kapcsolódik a Rábához. A mai várost és környékét a római időkben az erre haladó utak és a rábai átkelő tette különösen jelentőssé. Ez a szempont napjainkban is fontos, mivel két főút, a Székesfehérvárról induló s az osztrák határra tartó 8-as átszeli, illetve a Szombathely felől Szlovénia felé vezető 86-os számú út is érinti a várost. Mindezek eredményeként Körmend közúton jól megközelíthető. Eltekintve persze attól a körülménytől, hogy sem a 8-as, sem a 86-os főút nem ekkora forgalomra épült, ezért fejlesztésük sürgető feladat lenne. A város a Szombathely-Szentgotthárd, ugyancsak fejlesztésre váró vasútvonal mellett fekszik, így a településre vonattal is eljuthat az utazó.
A város egyik legjelentősebb turisztikai látványossága a központban lévő várkastély. Ennek főépülete, az egykori reneszánsz kastély valószínűleg a 15. században épült, ám erről még sem szöveges leírás, sem képi ábrázolás nem áll rendelkezésre. A későbbi forrásokból azonban kiderül, hogy a kastély széles vizesárokkal körülvett alacsony szigeten állt a Rába árterében. A Batthyány család tulajdonába került épületet 1610-ben, majd az 1650-es években építették újjá, majd 1730 és 1745 között barokk kastéllyá alakították. A kastélytól keletre hatalmas parkot létesítettek. Ekkor az egész épületre újabb emeletet húztak.
A kastély új főhomlokzatát a déli oldalon alakították ki. A keleti oldalon épült meg a kisebb Sala Terrena, a hűsölőterem, két oldalán díszes termekkel. Figyelemre méltó a két emelet magas díszterem és a barokk lépcsőház, ahol Mária Terézia koronázási képe látható. A melléképületek közül a keleti a kocsiszín, a nyugati pedig a lóistálló volt. Az itt emelt épületek kétszintesek voltak. A nyugati tömbben kapott helyet a lovarda, a keletiben pedig a nyári nagyterem, míg a felette lévő szinten tartották az ünnepségeket. A második emeleten kapott helyet a levéltár és a könyvtár. A 19. században klasszicista stílusban, a feltételezések szerint Hefele Menyhért tervei alapján  építették át a kastélyt. Az egykori lovarda épületében színház, a vele szemben lévő épületben pedig cipőszalon működik. Itt látható Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye, ahol a ritkaságok között megtalálható Erzsébet királynő egyik báli cipellője is.
A kastély főépületében található a Rába Helytörténeti Múzeum, amelynek állandó kiállítása bemutatja a város régészeti, történeti és közműves emlékeit, csakúgy a település és környéke flóráját és faunáját.
A vár szomszédságában van a másik kiemelt látványosság, a várkert. 1620 előtt itt még csak kétholdnyi veteményeskert volt. Ezt követően  a területet 92 holdra növelve  alakította itt ki a Batthyány család Vas vármegye első francia parkját. Az angol tájképi kertté való formálása 1820 táján kezdődött, de meghagyták a francia park hármas tengelyrendszerét, amelyből kettő ma is látható. A hajdani 55 hektáros terület napjainkra 33 hektárra csökkent. Az 1958-ban védetté nyilvánított parkban ma több mint hetvenféle fa és cserje található. A leghíresebb a juharlevelű platán, de figyelemre méltóak a park tulipánfái, simafenyői, valamint a tölgy-, kőris-, gyertyán- és juharfák sora. A parkot egykor műalkotások is díszítették, ezeknek azonban ma már csak egy része látható. A terület közepén található az 1820 körül felállított, 15 méter magas obeliszk, amelyen bronztábla örökíti meg a híres Batthyány elődöket, tetején a család címerállata, a fiait etető pelikán látható.
A vízen járókat óvja a Rába-híd mellett álló klasszicista stílusú, 18. századi Nepomuki Szent János-szobor. Az előtte haladó régi utat szegélyezi a védett piramistölgy fasor. A Rába-híd szomszédságában a késő gótikus szenté-lyű, barokk átépítésű Szent Erzsébet-plébániatemplom előtt áll a városalapító IV. Béla király márványszobra. A római katolikus templom oratóriumában pedig herceg dr. Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa emlékkiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.
A városközpontban, a Szabadság téren a régi városházával szemben látható a Batthyány Fülöp szülei emlékére állíttatott Mária Immaculata-szobor, átellenben pedig Vas megye máig egyetlen egész alakos Kossuth Lajos-szobra.
A város nevezetes épületei közé tartozik még a református, valamint a vele szemben lévő, neogót stílusban épült evangélikus templom.
A körmendi Rába-part természeti szépségeivel egész évben vonzza a sétálókat, kirándulókat. Itt található Vas megye egyik legjelentősebb tőzikés erdeje. A Pinka torkolatánál látható  ritkaság a rőzsegát, valamint a hozzá kapcsolódó ipari műemlék jellegű turbinaház. A folyópart ősztől tavaszig pedig fontos kiindulópontja a vízi túráknak, nyáron pedig közkedvelt a fürdőzők és a strandkosárlabdázók körében is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!