Utazó

2007.06.05. 14:59

Etruszkok földje

Történelmi nevezetességekben és természeti szépségekben egyaránt gazdag vidék az Appennini-félsziget északnyugati részén elhelyezkedő Toscana, az etruszkok ősi központja, amelyet az utazók többnyire Firenzével és Pisával azonosítanak. Olaszország egyik legszebb tartománya azonban számos egyéb látnivalót is kínál.

PLT

Maga a toszkán táj is gyönyörű, a szőlő- és olajfaligetekben gazdag dombvidék vonzza a szemet. Toscanában található a Cascata della Marmore, az Appennin-félsziget legnagyobb vízesése is, amelynek különlegessége, hogy vizét mesterségesen engedik meg, azaz nem állandó jelleggel folyik. 

Az igazi látnivalót azonban a történelmi városok tárják elénk. Toscana legnevezetesebb települése az UNESCO Világörökség részét képező, dombtetőn épült San Giminano, a tornyok városa volt, amelyet eredeti etruszk falak vesznek körül. A 13. századot idéző gyönyörű román stílusú tornyok száma a város fénykorában elérte a hetvenet, ma viszont már csupán 13 tekinthető meg belőlük. A tornyok egykor az egymással harcban álló családok védelmére szolgáltak, emiatt bejáratukat magasra építették, így védekezve az idegenektől. Az autóforgalomtól szinte teljesen mentes városka ma olyan, mintha megállt volna benne az idő, mintha a középkorban sétálgatnánk, de nem valami küzdelmes, hanem nagyon is barátságos középkorban. Nem véletlen tehát, hogy annak idején Zeffirelli itt forgatta a Napfivér, Holdnővér című filmjét. 

A város magját három egybekapcsolódó tér adja, a Piazza del Duomo, a Piazza delle Erbe és a Piazza della Cisterna, a templom és a tornyok is ezek körül helyezkednek el. A Piazza del Duomón épült fel az 51 méter magas toronnyal büszkélkedő régi városháza, míg a szomszédságában találjuk a Palazzo del Poppolót, vagyis az 54 méter magas tornyú új városházát, amelynek épületében működik a Museo Civico, amely már-már pajzán, hétköznapi jeleneteket ábrázoló alkotásokat tár elénk az 1320-as évekből.
A térre néz az 1148-ban felszentelt, majd az 1350-es években gótikus stílusban át-épített Collegiata Santa Assunta-templom is, amelynek érdekessége Taddeo di Bartolo meglehetősen elrettentőre festett trecento műve a paradicsomról és a pokolról.

A San Gimignanótól délkeletre található Monteriggioni szintén dombtetőre épült középkori település, amelyet szűk utcák, aprócska házak jellemeznek. Monteriggioni a Firenze és Siena között zajló csatákban védelmi szerepet töltött be, a 12-15. században pedig fontos politikai feladatokkal bírt. Ma egy rendkívül nyugodt kis város, amelynek főterén a 12. századból való pici templom, a Santa Maria Assunta a legjelentősebb látnivaló. A tartomány nagyobb települései közé tartozik Siena, amely szintén az UNESCO Világörökség részét képezi. Történelmi központját a 13. századi katedrális, a főtér, a városháza, a Szent Domonkos-templom, valamint a 14. századi Buonsignori-palota adja. Siena nevezetessége továbbá, hogy a középkorban pénzügyi központ volt, vagyis az itt található palotákat bankárok építették fel. Ebben a városban zajlik továbbá Toscana legismertebb rendezvénye, a palio nevű középkori lovasjáték is, amelynek igazi látványosságát a jelmezes bevonulás jelenti.
Maga a város három dombtetőre épült, a szíve pedig a Piazza del Campo, egy legyező alakú tér, amelyen az előbb említett lovasjáték is folyik.

A hamisítatlan toszkán tájon találjuk Arezzo városát, ahol a szolmizációs hangok feltalálója, Guido meglátta a napvilágot. Itt évszázadok óta ugyanaz a kép fogadja az utazókat, mint amit a híres reneszánsz festő, Piero della Francesca megörökített egy 15. századi freskóján. Mint általában az etruszk eredetű városok, Arezzo is egy domb tetejére épült. Az itt működő fémfeldolgozásnak köszönhetően jelentős szerepet játszott az etruszk közösségben. Később a rómaiak is itt hagyták nyomukat, majd a népvándorlás ideje alatt földig rombolták, ezért a mai település jellegzetesen középkori. A Dóm melletti ligetben láthatjuk a középkor legnagyobb költője, Petrarca szülőházát, szemben pedig a Palazzo dei Commune, azaz a polgármesteri hivatal várszerű, bástyatornyos épülete áll.
Ugyancsak Arezzóban található az aszimmetrikus San Domenico templom, amelynek komoly művészettörténeti értékei között meg kell említeni Cimabue első ismert keresztjét, illetve a Spinello Aretino által festett Szent Katalin, Fülöp és Jakab történeteket. A Corso Italián lefelé sétálva érünk Arezzo legszebb részéhez, a Piazza Grandéra, amelynek legfőbb dísze a 12. századi gyönyörű, három, oszlopos galériasoros homlokzatú Pieve di Santa Maria, amely pisai mintára készült, de márvány helyett itt a helyi homokkövet választották alapanyagul.

Arezzo után érdemes Cortonába továbbutazni. A városka viszonylag épségben maradt, ez annak is köszönhető, hogy időben szövetséget kötött Rómával, ezáltal elkerülte azt a háborút, amely végül a rómaiak győzelmét hozta Etruria felett. Cortona utcáit középkori házak szegélyezik, amelyeken épen maradtak a holtak ajtóinak nevezett nyílások, ahol a halottakat adták ki. Később ezeket a nyílásokat befalazták, hogy a holtak vissza ne térhessenek. A téren található Palazzo Casaliban gazdag etruszk kiállítás kapott helyet. A tárgyak között egy időszámításunk előtti 4. századból való, 16 ágú, fantasztikusan díszített bronz mécsestartót is találunk, amely olyan, akár egy mai csillár. Egyiptomi alkotások ugyancsak láthatók itt, de ebben a múzeumban kapott helyet a város híres festőjének, a futurista, majd expresszionista Gino Severininek a kiállítása is.

Cortona szomszédságában, a hegyek lábánál sírkamrák találhatóak, a hegyoldal derekán, egy széles teraszon pedig egy szép reneszánsz épületet, a Madonna del Calcinaiót, a cserzővargák templomát láthatjuk. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a szigetekkel tarkított Trasimeno-tóra, ahol időszámításunk előtt 217-ben a karthágói Hannibál döntő győzelmet aratott a rómaiak serege ellen.

Orvieto ugyancsak régi város, amelyet minden oldalról meredek falak vesznek körül, maga a település pedig kacskaringós és kedves utcákból áll. A város különleges fekvésének, az etruszk műalkotásoknak, az utcák középkori hangulatának és Itália egyik legnagyobb román-gótikus dómjának köszönhetően állandóan felhívja magára a különlegességeket kereső turisták figyelmét. Orvietóban nincs autóforgalom, a város a 19. század végén épített siklón keresztül közelíthető meg. A sziklavárost a fennsík lábánál szállodák és lakóházak gyűrűje veszi körül. A boltok legtöbbje kicsi, az árut főképp az utcán kínálják. A sziklákba vágott pincékben a föld alatti folyosók labirintusaiban őrzik a környék lankáin termő szőlők híres borait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!