Látogatás a tüzes vörösborok földjén

Egy régi legenda szerint a vidéken élt egy nagyon szép lány, akit az ördög el akart venni feleségül, de a kedves mama nem adta egykönnyen. Akkor kaphatta meg, ha kakaskukorékolásig, éjszaka felszántja az egész hegyet. No, az ördög neki is látott, s mivel igen serény volt, egyértelmű volt, hogy végezni fog a munkával még hajnal előtt, így a gondos mama megzavarta a kakast álmában, mire az elkukorékolta magát, az ördög meg mérgében úgy odavágta az ekét a földhöz, hogy az leesett a pokolba, s helyén azóta is kénes gázzal büdös víz tör elő a földből.  Nos, ez a víz nem más, mint ami Harkány híres termálfürdőjét látja el gyógyvízzel, a felszántott lankák meg a kiváló minőségű szőlőt termő villányi borvidék lankái.
Az ördög szerepe a kimagaslóan jó termőterület létrejöttében vitatható. Ám az tény, hogy tápanyagokban dús a termőföld, a tőkék egy része pedig kimondottan öreg, így nem teremnek sokat, de annál minőségibbet szüretelnek róluk. Párát és nedvességet pedig bőven szolgáltat a Dráva, így minden adott, ami a jó minőségű szőlő beéréséhez kell.
Ez aztán meg is alapozta a vidék sorsát. A régészeti ásatások során felfedeztek egy olyan római villát, amelyben bor tárolására alkalmas edényeket találtak, ami ékes bizonyítéka annak, hogy már 2000 évvel ezelőtt is szőlőtőkék díszítették a tájat. A magyarok, a rácok és a németek folytatták ezt a hagyományt, honosítva az oportót, amely alapja lett a mai vörösborkultúrának is. Itt alkotott Teleki Zsigmond is, akinek a filoxéravész után kitenyésztett szőlője máig használt Európa-szerte.
Ezekre a hagyományokra alapozva alapították meg az országban először a mára 11 települést magába foglaló, mintegy 30 kilométeren kanyargó borutat, amelynek nem csupán az a célja, hogy megismertesse a látogatókat a kiváló minőségű borokkal, hanem hogy bemutassa és megvédje a településeken levő népi építészet remekeit és elősegítse a falusi turizmus intézményrendszerének megerősödését. Természetesen egy nap nem elég a terület bejárására, s hogy kedvünk legyen visszatérni, a szervezők rendszeres programokkal várják a szomjas és kevésbé szomjas torkú turistákat.
Villányban már a főúton is kiépített, minden igényt kielégítő felújított pincesor várja az éhes, szomjas vagy éppen alvásra is vágyó turistákat, bemutatva a borvidék teljes kínálatát. Letérve a kicsit turistás főutcáról, a múltba csöppenünk, eredeti régi présházaikban a gazdák szorgoskod- nak, örömmel kínálgatva a betérőt a pincében felelhető nedűkkel. Természetesen vásárolhatunk is nyugodtan, itt biztos nem fogunk csalódni.
A településen találunk panziókat, cukrászdákat, éttermeket is, de vitathatatlanul a boré a főszerep. Így van ez a borvidéket bemutató Bormúzeumban is, ahol régi palackokon kívül a borkészítéshez használt eszközöket is megtekinthetünk.
No de menjünk tovább az általában nyüzsgő és zajos településről a teljesen más képet mutató Villánykövesdre, ahol két, egymás felett elhelyezkedő présházsor várja a népi építészet remekei és a jó borok után érdeklődőket. Egész más világba csöppenünk, itt csend van és nyugalom, a pincék előtt ücsörögve kortyolhatjuk a hegyek nedvét, élvezve az elénk táruló táj panorámáját. Természetesen itt is találunk nagyobb pincéket, éttermet és panziót is, de itt nem a tömegturizmusé a főszerep.
Mint ahogy az emberközpontúság és az eredeti környezet a meghatározó a közelben, csodálatos hegyoldalban megbúvó egyutcás falucskában, Palkonyán is. Itt abszolút hagyományos pincelátogatásokon találhatja magát a vendég, amelynek meghittsége a táj szépségével vetekszik. De ha már itt járunk, feltétlenül szánjunk időt a híres piros kupolás katolikus templom meglátogatására, amely a magyarországi körtemplomok egyik legszebb darabja, s a hegyoldalban való elhelyezkedésével a táj egyik legszebb része.
Ha már a templomok szóba jöttek, nem lehet más a következő megállónk, mint Máriagyűd, a híres zarándokhely, ahol megcsodálhatjuk a szépen felújított templomot, csodaszép oltárával, elgyönyörködhetünk a teraszon elénk táruló panorámában, tehetünk egy sétát a golgotán, de a fáradozásainkat ki is pihenhetjük a templom alatt elhelyezkedő volt papok pincéjében.
Innen utunk Siklósra vezet, ahol egy kellemes sétát téve a belvárosban kötelező látványosság elzarándokolni a várhoz. A híres, szinte teljes egészében épp várból pazar kilátás tárul elénk, s körbesétálva csodálatos parkban találjuk magunkat.
Ha kellőképpen elfáradtunk, nem is maradhat hátra más, mint visszatérni a rászedett ördög haragjának helyszínére, a közelmúltban teljes egészében felújított harkányi gyógyfürdőhöz. A vízben ücsörögve elgondolkodhatunk azon, hogy igazából milyen keveset is láttunk ebből a tájból, hisz nem látogattunk meg néhány falut, nem voltunk a Drávánál, nem tettünk kirándulást a Dráva környéki fakazettás templomokhoz, hogy csak a legnagyobb hiányosságainkat említsük. Érdemes hát megtervezni a következő utat, a villány-siklósi borvidék mindenkit visszavár.