utazó

2020.06.28. 07:00

Legenda lengi körül a cseszneki várat – Két évtized alatt közel félmilliárd forintot fordítottak a felújítására

Újra vár a cseszneki vár mottóval már messziről hívogatja a látogatókat a 82-es főút szerpentinje fölötti sziklaszirtre épült vár. Nevéhez egy legenda fűződik.

Müller Anikó Hanga

A vár tagja a Veszprém Megyei Várak Főkapitányságának Fotók: Müller Anikó Hanga

Az itt élő Garai család kondájában volt egy Csesznek nevű szelídített vaddisznó, mely a kedvencük volt. A Vár-hegy egyik barlangjában egy óriáskígyó lakozott, aki elragadta a disznót. A néphit szerint a család a megölt jószág emlékére a barlang fölé egy várat építtetett. A valóság azonban az, hogy a Garaiak 1392-ben birtokcserével vették át a várat, ami jóval korábban, a tatárjárás után épült. A fennmaradt iratok alapján 1263 körül a Bana nemzetségből való Jakab trencséni főispán, IV. Béla kardhordozója építtette, akit utóbb Cseszneki előnévvel is illettek. Az is igaz, hogy a Garai család címerpajzsában van egy országalmát harapó, hétszer kunkorodó kígyó. A várat a Garai család gótikus lovagvárra alakította. Zsigmond király is járt itt 1424-ben.

Hadászatilag országosan is kiemelkedő szerepet a török időkben kapott, Veszprém eleste után a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába tartozott. Mintegy négy évig volt török uralom alatt. A Rákóczi-szabadságharc idején kurucok székhelye volt, a Dunántúlon harcoló csapataik ellátóközpontja volt, de labanc főtiszti foglyokat is őriztek itt.

A vár tagja a Veszprém Megyei Várak Főkapitányságának Fotó: Müller Anikó Hanga

Utolsó tulajdonosaik az Eszterházyak voltak, akik látványos fejlesztéseket végeztek, az 1750-es években barokk várkastéllyá alakították a meglévő építményt. Ez idő tájt már a főurak kastélyokat építtettek családjuk számára, így, mivel a várat a meglévő adottságok miatt nem lehetett bővíteni, és egyre kevésbé felelt meg kényelmi igényeiknek, ők is így tettek, a közeli Rédén építettek kastélyt, ahova 1790-ben át is költöztek. A vár továbbra is a birtokukban maradt, de már csak raktározási célokra használták. Az 1810. évi földrengés jelentős károkat okozott az épületegyüttesben, majd tíz évvel később egy villámcsapás következtében minden fa tartószerkezet – a tetőzet fazsindellyel volt fedve – kiégett, a boltozatok leszakadtak, ettől az időszaktól számít romvárnak. A II. világháború után állami tulajdonba került.

Az elmúlt két évtizedben mintegy 450 millió forintot költöttek a vár megújítására. Az elkövetkezendő időben jelentős fejlesztéseket terveznek, a cél az 1750-es állapot visszaállítása. A barokk óratorony a rekonstrukció után kilátóként funkcionál majd és a völgyben 15. századi lovagfalu létesül, szabadtéri színpaddal, mely történelmi bemutatók színhelye is lesz.

A vár tagja a Veszprém Megyei Várak Főkapitányságának, mely keretében nyolc várat a Hétpecsétes vártúrák örökségturisztikai túrajáték kapcsol össze. A közelmúltban kialakított fogadóövezetben Somogyi Győző grafi káit, a vár történetét, régészeti kutatásait bemutató tablókat, archív fotókat láthatnak a látogatók. Érdekesség, hogy 1947-ben itt forgatták Radványi Géza Valahol Európában című filmjét, melyből közismertté vált a „könyörgöm, akasszuk fel” mondás. A vár egész évben, mindennap nyitva tart.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!