Történelmi város pezsgő jelennel

Ahogyan a neve is jelzi, ez a vidék nemcsak földrajzilag, történelmében is közelebb van hozzánk, hisz a magyar honfoglalás idején az Anjou-család tagjai itt kezdték építeni a 15. század végéig virágzó birodalmukat. Ebből a rokonságból származott két magyar király, Károly Róbert és Nagy Lajos is.
A Maine és a Loire folyó találkozásától nyolc kilométerre, a Maine két partján elterülő Angers százötvenhatezer lakosával Franciaország 16. legnagyobb városa. Amit turistaként is azonnal érzékel az ember, hogy egyszerre törté-nelmi város szép műemlékekkel, pezsgő, dinamikus település az itt tanuló harmincezer diáknak köszönhetően és prosperáló gazdasági centrum.
A történelmi emlékekkel ismerkedő turistáknak az Anjouk erejét, gazdagságát a környéken számos kastély és más építmény mutatja ma is. Közülük is kiemelkedik az Angers közepén, a Maine mellett álló 800 éves erődítmény, ahol mi is kezdtük sétánkat. Az ötszög alakú vár mintegy egy kilométer hosszúságú falát 17 szabályos hengerszerű bástyatorony tagolja. A legmagasabb közülük még úgy is eléri az 50 métert, hogy III. Henrik parancsára egy részét lerombolták. Még érdekesebbé teszi a látványt, hogy építőanyagként vegyesen használták a sötét árnyalatú palát a környék jellegzetes fehér köveivel.

A vár ma akár egy háborúellenes hippiszimbólum is lehetne, mivel kívül-belül mindent elborítanak a virágzó növények. A várárokban gyönyörű virágágyásokat, séta- utakat alakítottak ki. A belső vár udvarát szépen formázott örökzöldekkel parkká alakították. A legérdekesebb a fellegvár, ahol a bástyák tetejét szőlőültetvény és füvészkert foglalja el.
Amennyire az életet sugá-rozza a föld feletti rész minden négyzetmétere, ennek éppen ellentétével találkozunk a várban, részben a föld alatt kialakított hatalmas kiállítócsarnokban, ahol Angers talán legféltettebb kincsét, egy több mint 600 éves faliszőnyeg-sorozatot őriznek. A világörökség részének minősített gobelin a bibliai apokalipszist mutatja be. Az eredetileg 144 méter hosszú, 90 jelenetből álló, egy darabban készült szőnyeget a forradalom idején feldarabolták és részletekben eladták. Ma mégis közel egészben látható, mert a 19. század közepén visszavásároltak belőle 74 képet. A vörös és kék színeket használó gobelineken az apokaliptikus látomásokat a római hódítások korába helyezték, de akár a készítés idején ezen a környéken is zajló 100 éves háború véres ütközetei és a harcokat kísérő járványok, éhínség is közvetlen alapot adhatott a jelenetek tervezéséhez.

A vár falától keletre elterülő óváros legimpozánsabb építménye a korai gótikus stílusban épített Szent Maurice katedrális. A két főtorony a 12-13. században nyerte el mai alakját, a közéjük ékelődő tömzsibb középső csak mintegy 500 éves. Bár a homlokzat jelentős részét átalakították, eredeti szépségében láthatjuk a kapu fölötti timpanon közepén a trónon ülő Krisztus alakját. Betöltötte már a 800. évét a katedrális közelében álló Szent Aubin harangtorony is, amely valaha egy bencés apátsághoz kapcsolódott, de mára egyedül maradt a régi épületek közül.
Ha csak mutatóba, de még ma is áll több fagerendás lakóház is a főleg 19. századi épületek között. A legnagyobb közülük, a tetőterével együtt ötemeletes Ádám-ház közel 500 éve áll a Szent Kereszt téren. A patinás épületek mellett gyönyörű parkok, kertek teszik széppé, otthonossá a várost.
Angers bővelkedik érdekes múzeumokban is. Ha valaki nem rajong a faliszőnyegekért vagy a szobrokért, festményekért, az megnézheti a narancslikőréről világhírű Cointreau gyár múzeumát, ahol bemutatják, hogyan lesz a szárított narancshéjból a tisztán és koktélok elemeként is kedvelt édeskés ital. Persze, az igazi titkot nem mondják el, de a múzeumi sétát záró kóstoló azért várhatóan kárpótol mindenkit.
Ugyancsak sokak érdeklődésére számíthat a regionális repüléstörténeti kiállítás, amelynek a motor nélküli repülő eszközök bemutatása a fő erőssége. Akit még ezzel sem vettem le a lábáról, annak ajánlom a fejdíszmúzeumot elképzelhetetlen mennyiségű főkötővel, a saumuri kastélyban berendezett lovasmúzeumot és stílszerűen egy coudray-i pincében kialakított bo-rászati múzeumot. A múzeumban, de az éttermekben, boltokban is azonnal kiderül, hogy a szőlő, illetve a bor a megye fontos terméke. A nálunk is elterjedt chardonnay és cabernet mellett a vidék egyik speciális fajtája a chenin, amelyiket a mi juhfarkunkhoz hasonlóan az évjáratok többségében az erős savak határoznak meg.
Ha valaki több időt tölt a környéken, akkor érdemes autóval, de még inkább biciklivel bejárni a vidéket és néhányat felkeresni a megye 1200 kastélya közül.