Tündérország a Balatonnál

Nemcsak a neve kellemes hangzású, a valóságban is az egyik legszebb része az országnak a változatos domborzati viszonyok, a hegyoldalakra felfutó, pincékkel tarkított szőlőtáblák, gyümölcsösök és szép falvak miatt. A keresztbe-hosszába 6-7 kilométer kiterjedésű völgy szinte egy csokorba gyűjtve magában hordozza a balatoni táj legnagyobb értékeit.
A három oldalról hegyekkel, délről a Balaton zánkai partjával határolt területen öt apró falu - Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa és Tagyon - található, összesen alig ezer lakossal. A szinte egymásba érő települések között és a magasabb hegyoldalakon közel feleannyi pince sorakozik, mint amennyi az itt élők száma.
Autóval a Balaton északi oldalán futó 71-es számú főúton, Zánkánál északra fordulva vagy a Veszprémet Tapolcával összekötő úton Nagyvázsonynál délre - Zánka felé - fordulva érhetjük el. Vonattal a zánkai állomáson leszállva közelíthetjük meg.

A vidéket mindenképpen ajánlom azoknak, akik olyan helyen szeretnek túrázni, ahol mindig maguk előtt láthatják a célt. A 160-350 méter között változó tengerszint feletti magasságok miatt akár biciklivel is bejárhatjuk a völgyet dűlőutakon és az elviselhető forgalmú aszfaltos úton. Persze, a kis távolságoknak köszönhetően gyalog is megismerhetjük az egész vidéket. Az északi, északnyugati oldalon vadregényes erdőkben kirándulhatunk, megmászhatjuk a völgy nyugati határán álló, félig elbányászott Hegyestűt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Nivegy vidékre, a Balatonra és a szomszédos Káli-medencére.

Akik szeretik a műemlékeket, azok mindegyik faluban találnak legalább egy késő barokk stílusú templomot, sőt a 420 lakosával itt nagy falunak számító Szentantalfán hármat is. A hatvan lakosú Óbudavár 170 éves katolikus temploma sokaknak akkor is ismerős lehet, ha korábban még nem jártak a Balaton-felvidék legkisebb községében, mivel a templom pontos mását 2000-ben felépítették a szentendrei skanzenben. A völgy több Árpád-kori templom maradványait is megőrizte. A szó szoros értelmében is kiemelkedik közülük a Szent Balázs-hegyen magasodó Pusztatemplom-rom, amit néhány évvel ezelőtt részben restauráltak. A templomnál minden évben több százan gyűlnek össze február első szombatján a védőszent nevenapja alkalmából megtartott szabadtéri szentmisére.

Az egyházi emlékek között fontos értéket képviselnek a falvakban és a hegyoldalon is lépten-nyomon sorakozó kőkeresztek. Például a Szent Balázs-hegyen álló az átszúrt szívű Máriával vagy éppen a csicsói a szerecsen Jézussal. A világi építészeti emlékek között megnézhetjük a több száz éves kutakat, mosóházakat. Az utóbbiak közül is ki- emelkedik az óbudavári, amely körül szép pihenőparkot alakítottak ki praktikus tűzrakóhellyel.
A Nivegy-völgyet nevezhetnénk a művészetek völgyének is, hisz szinte minden faluban dolgozik legalább egy festő, fazekas, keramikus vagy éppen fafaragó. Galériájukban vásárolhatunk, de akár meg is nézhetjük, hogyan dolgoznak.

A Nivegy-völgy egyik különleges értéke a finom bor. A vidék jó fekvésének, a vulkanikus talajnak és a meleget tároló Balaton közelségének köszönhetően kiváló termőhelye elsősorban egyes fehérszőlőfajtáknak. A tucatnyi elterjedt fajta közül az itt is kedvelt olaszrizling mellett kiváló borokat ad a Somlóról ismert juhfark, a badacsonyi kötődésű szürkebarát és az ország más részein honosabb ottonel muskotály is.
A borosgazdák közül nagyon sokan fogadnak vendégeket kóstolásra, hozzá sokan házi készítésű disznóságokat is kínálnak. Egyes présházakban még arra is van lehetőség, hogy a vendég megszálljon. De ha valaki jobban szereti a hagyományosabb szálláshelyeket, akkor az öt községben közel ötszáz ágy közül válogathat a falusi vendégfogadóknál, a szentantalfai kulcsosházban vagy éppen a csicsói iskola tetőterében kialakított turistaszálláson.