Zirc, a Bakony szíve

Egy vendégszerető, bájos kisvárost talál a látogató a Magas-Bakony fennsíkján. Zirc Magyarország legmagasabban elhelyezkedő városa, négyszáz méterrel a tengerszint felett élnek lakói. Nem véletlen, hogy jelképe is az égre tör, a kéttornyú bazilikát már messziről észreveszik az odautazók. III. Béla alapította a 12. században azt a monostort, amelynek romjai fölé emelték a ma is álló barokk stílusú bazilikát. A régi templomból szinte csak egy dolog maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a keresztmetszete.) 

A templom belső tere csodálatos ragyogással fogadja az érdeklődőket, a freskókat Král Éva és Felhősi István restaurálta. A majd évtizedes munkák idején derült ki például, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek képmása található, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője Witwer Márton, a freskókat Wagenmeister József, a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet pedig az egyik legtermékenyebb barokk alkotóművész, Franz Anton Maulbertsch készítette.

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épülete még két fontos intézménynek ad otthont: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeumának és az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlék Könyvtárának.

A Bakonyi Természettudományi Múzeum az ország egyetlen új alapítású vidéki természettudományi múzeuma, 1972 óta működik. Kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeumban kutatás is zajlik, feladatuk a Bakony állat- és növényvilágának, geológiájának vizsgálata. Jó néhány egyedülálló ősnyomtatványt őriznek a Reguly gyűjteményben, a műemlék könyvtár 65 000 kötetes állományát nagyrészt 18-19. században kiadott művek teszik ki, de értékes térképgyűjteményük is elkápráztatja a látogatókat.
A könyvtár egyedülálló hangulatát a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések adják. Híres zirci mester, Wilde Mihály munkái ezek, akinek leszármazottai ma is a városban élnek. Pihenésképp érdemes nagyot sétálni a monostor parkjában is, ahol a rend egyik alapítójának, Szent Bernátnak felújított szobra áll.

A városban tovább sétálva érdemes felkeresni a Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát bemutató, a Reguly Antal szülőházában alapított múzeumot és alkotóházat. Az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, taplófeldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarságkutató, nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait és a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás.

Aki maga is szeretné kipróbálni a régi  fortélyokat, megteheti, mert a múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben szakemberek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Csábításképp hozzátessszük, hogy áprilistól várja a kirándulókat az arborétum, amely nem a Magas-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. A húszhektáros arborétumot a ciszterci apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek a megmentésére. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye. Az 1766-ban készült térképen még az látható, hogy a mai arborétum területe a Cuha jobb és bal oldalára közel merőlegesen parcellázott terület volt. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában Békefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, amellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak.
Kevesen tudják, hogy I. András király, a tihanyi apátság alapítója Zircen halt meg, ennek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.

Az izgalmas séták után jólesik megpihenni. Mi mást is ajánlhatnánk, mint valami finom vadat. Az egyik specialitással, a káposztás vaddisznóval a bátrak otthon is próbálkozhatnak. Két fej hagymát és a leveszöldséget felaprítjuk és kiolajozott tepsiben 25 percig sütjük. Felöntjük két deci vízzel. A vadhúst leöblítjük, vízszintesen kettévágjuk és fűszerezzük. A hús egyik felére zöldfűszereket szórunk, erre tesszük a hús másik felét. Cérnával formára kötözzük, és a zöldségágyra fektetve fél óráig sütjük. Kockákra vágjuk és  borókabogyóval együtt az olajon megpároljuk a maradék hagymát. Hozzáadjuk a savanyú káposztát, fűszerezzük, 30 percig pároljuk.

Az almának kivájjuk a belsejét, elosztunk benne egy evőkanál vajat, és az almákat tíz percig pároljuk  borban. A szilvát vajon megpároljuk. Hozzáadjuk a cukrot, a konyakot, a gyömbért, és öt percig főzzük. A sültet melegen tartjuk. A pecsenyelét átszűrjük, belekeverjük az ételkeményítőt. Hozzáadjuk a szilvát és fűszerezzük. Az alma kivájt belsejét a káposztához keverjük és az almába töltjük. Felszeleteljük a húst, és az egészet tányérokra osztjuk. Krumplikrokettet kínálhatunk mellé.