Egy balszerencsés légiós szezon után kötött ki Körmenden

Keller Ákos komoly sikereket tudhat maga mögött, eddig ötször nyert magyar bajnokságot, kétszer nevelőegyesületével, az Alba Fehérvárral, háromszor a Szolnoki Olajjal. Emellett pályafutása során összesen négyszer kupagyőzelmet is ünnepelhetett.

Kellernek a múlt nyáron nagy álma vált valóra, amikor megkötötte első külföldi szerződését és Franciaországban az Élan Béarnais Pau-Lacq-Or-thez együttesénél kezdett játszani.

– Tavaly nyáron az előszezonban közel három hétig kint voltam Franciaországban, jól ment a játék, elégedett voltam. A rövid kint tartózkodás után hazajöttem, mert a válogatottal világbajnoki selejtezőt játszottunk Hollandiában. Hazafelé jövet rosszul lettem a buszon, vakbélgyulladásom volt. Azonnal meg kellett operálni Debrecenben, és azt ugye mondanom sem kell, hogy ez a baj a lehető legrosszabbkor jött. Azt mondták az orvosok, hogy minimum két hónap a lábadozás, addig felejtsem el a kosárlabdát. Egy hónapom telt el úgy, hogy semmit nem csinálhattam, aztán szép lassan elkezdhettem a mélyhasizom-gyakorlatokat. De összességében újra kellett tanulnom járni, futni, ugrani. Nehezen lendültem újra formába, ezen persze nem segített, hogy keveset játszottam, és ha játszottam, akkor sem túl fényesen. Nagyjából a francia bajnokság felénél történt, hogy több sérültje lett a csapatnak, így előtérbe kerültem, több lehetőséget kaptam – és tudtam is élni vele. De amikor felgyógyultak a sérült játékosok, újra mellőztek. Tudomásul kellett vennem, hogy ott rám csak hatodik légiósként számítanak. Hazajöttem, jutott néhány hetem pihenésre. Több kedvező külföldi ajánlatom is volt a nyár elején, de végül egyik sem végződött aláírással, pedig több esetben nagyon közel voltunk hozzá. Aztán a válogatottnál találkoztam Ferencz Csabával, és szóba került, hogy szívesen látnának Körmenden. Sokat vacilláltam, végül az elmúlt hétvégén döntöttem el, hogy elfogadom a Körmend korrekt ajánlatát. Eredetileg nem óhajtottam a magyar bajnokságba visszatérni, de most mégis éltem a lehetőséggel. Bizonyára máshol is szívesen láttak volna, de én nem voltam nyitott ezekre az ajánlatokra – mondta az elmúlt egy évéről Keller Ákos.

A válogatott játékos azt is hozzátette, hogy nem könnyű a külföldi légiósélet. A legtöbben az egyéni statisztikákra hajtanak, számára inkább az volt a fontos, hogy a csapatot segítse, mert ilyen típusú játékos. A franciák bajnoksága egyébként sokkal fizikálisabb és gyorsabb, a játékosok futnak, ugranak és dobnak. A taktikai elemek viszont nem nagyon különböznek.

Ákos nyáron három hétig a válogatottal készült, az utóbbi napokban pedig Székesfehérváron egyéni tréningeken vett részt a francia edző, Matthieu Donnard irányításával. Hétfő este óta pedig már Körmenden van, ahol komoly és megterhelő edzéseken készül új csapatával.

– Néhány mondatot már beszéltünk Matthias Zollner vezetőedzővel, és napokon belül hosszabb tárgyalásokat is folytatunk majd a szerepemet illetően. Először szombaton, a szlovén Hopsi Polzela ellen lépek pályára körmendi színekben.

Keller a Körmenden elindított utánpótlásprogrammal kapcsolatban megjegyezte, hogy a fiataloknak az a legfontosabb, hogy megfelelő legyen a munkamoráljuk. Gyakoroljanak sokat, ha kell, még az edzéseken túl is.

– Én nem voltam különösebben ügyes gyerek, sőt inkább ügyetlen. Hárman vagyunk fiúk a családban, Vidor testvéremre is igaz ez, Iván pedig nem annyira magas, neki inkább ez okoz némi problémát.

Ákos annyira nem csalódott, hogy nem sikerült légiósként folytatnia. Talán csak amiatt, hogy néhány hónapja több ajánlata is volt, és végül egyiket sem sikerült tető alá hozni. Ő még kivárt volna türelemmel. Vágya, hogy Tenerifén kosarazzon, a spanyol bajnokságban. De most a Körmend mellett döntött, és mindent megtesz a piros-feketék sikeres szerepléséért. Egyelőre még egyedül van a kisvárosban, de hamarosan követi a barátnője és a cicája. Akkor teljes lesz a kép és indulhat a mozgalmasnak ígérkező szezon.