2018.07.20. 18:00
Hangulatemberek előnyben
Nem azokra a kedvfüggő emberekre gondolok, akik hol felrobbannak az elfojtott vagy éppen az ártalmatlanokra kiárasztott dühtől, hol az égben repdesnek csillámpónik között. Az ő ingadozásaik a közvetlen környezetükre a legveszélyesebbek, úgyhogy ezt semmiképpen sem pártolom, de az örömből élést annál inkább
Forrás: pixabay.com
A napokban Keszthelyen jártunk. A sétálóutcát minden nap örömzenélés teszi vidámabbá. Mi is belecsöppentünk a muzikális vérkeringésbe, és hamar elragadott minket a hév. Tapsolni kezdtünk és a biztatásért hálás zenészekkel együtt örültünk. A mellettem mindaddig csendben ülő hölgy is bátorságot merített összecsattanó kezeim láttán és ő sem fogta vissza magát többé. Pár perccel később lelkes közönséggé avanzsáltunk, ahol nem ciki a taps, nem kellemetlen az örömzenélés öröme és ahol szívesen válik egységgé a színes hallgatóság. Az elkövetkezendő napokban minden este más zenei túrán vehetünk részt, figyeltem az embereket. Mindig kellett egy valaki, aki felvállalta a furcsán méregető tekintetek kereszttüzét. Szükség volt egy hangulatcsinálóra, aki merte jól érezni magát, és tudta: a boldogság ott kezdődik, ahol a felszabadultság és önfeledtség teret hódít. Sokszor néznek engem is bolondnak, mert ha jó zenét hallok táncra perdülök. Nincsenek táncos képességeim, de miért ne örülhetnék a pillanat aktuális csodájának? Minél többen merünk hangulatemberekké válni, annál ragyogóbb fényben fog fürödni körülöttünk a világ.
