2018.08.01. 07:00
Kisfiú a vonaton
Robog a vonat, óvodáskorú csemeték kalimpálnak a helyükön, húsz percig.
Illusztráció: pixabay.com
Fotó: Pixabay
Akkor kezd múlni az utazás csodája, már kevés a zakatolás, az ablakok mögött száguldó táj ingernek. Beszélgetés a családtagok között nincs, fészkelődés van, izgágaság, aztán a gyerekeken végképp erőt vesz a nyugtalanság, fel-alá trappolnak az ülések között. Az utasok némán nézik. A kisfiú kifut a peronra, az ajtó becsukódik mögötte, megijed, visít. Az apuka ideges lesz, utánamegy, rászól, ne ordítson. De a sivalkodás nem marad abba, sőt a másik is rákezdi, két órát ülünk a küzdésben, amit a gyerekek folytatnak az unalom ellen. Hát nincs a család tarsolyában egy mese, egy játék? Ha legközelebb utazom, viszek papírt, színes ceruzát, és adok belőle az unatkozó gyerekeknek, hátha szívesen rajzolnak.
Kiemelt illusztráció: pixabay.com