Öt ötkarikás játékokat nem tudtak megrendezni

2020.04.04. 15:30

Az elmaradt olimpiák története – Peches japánok

Igencsak úgy tűnik, hogy a derék japánokat valamiféle átok sújtja, ha olimpiai játékok megrendezéséről van szó. Mint az ismert, a koronavírus-­járvány világméretűvé válása miatt az idei nyárra tervezett tokiói olimpiai játékokat 2021-re halasztotta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. S bizony erre még nem volt példa a modern kori ötkarikás események 1896 óta íródó történetében!

Horváth Vilmos

A berlini olimpiai stadion avatója 1913-ban

Fotó: Archív

Olyan viszont, hogy olimpia elmaradjon, több alkalommal is volt. 1916-ban az első, míg 1940-ben és 1944-ben a második világháború szólt közbe. Utóbbi esetben mind a nyári, mind a téli játékok elmaradtak. Ebből kétszer is Japán volt az érintett, akárcsak a mostani halasztásnál. Nézzük, mi és hogyan történt!

1916. Berlin

Berlint még 1912-ben jelölték meg hivatalosan a VI. újkori olimpiai játékok helyszínének; igaz, a német főváros az első körben nem óhajtott pályázni. Ám 1911-ben − miután kiderült, hogy Cleve­land, Alexandria és Budapest is versenybe száll − sürgősséggel nyújtotta be igényét a rendezés jogára. Mivel pályázatát a modern kori olimpiai játékok megálmodója, Pierre de Coubertin báró is támogatta, nem is volt kérdés, hogy 1916-ban a német fővárosban találkozzanak a sportolók. Berlin nagyon készült az olimpiára, sorra épültek a sportlétesítmények. 1913. június 8-án felavatták a berlini Grünewald-stadiont, amely az olimpia központi létesítménye lett volna. A II. Vilmos császár jelenlétében tartott avatón több mint 60 ezer sportoló és néző vett részt.

A berlini olimpiai stadion avatója 1913-ban
Fotó: Archív

A stadion tervezője a kor legmodernebb, londoni stadionjának mintájára készítette el tervét, számos újítással egészítve ki azt. Középen gyeppálya, körülötte az atlétika számára a salakpálya. A főtribün előtt a futópálya 20 méteresre szélesedett, így a rövidtávú atlétikai versenyeket a középtávfutással párhuzamosan lehetett lebonyolítani. A főtribünnel szemben épült a 100 méter hosszú úszómedence. A stadion mindkét oldalán antikizáló oszlopcsarnokok épültek öltözőkkel, mosdókkal és raktárakkal. A tervek szerint a berlini játékokon mutatták volna be először az olimpia új szimbólumát, az öt karikát.

A történelem azonban közbeszólt, hiszen 1914-ben kitört az első világháború. A sportolók nagyobb része a frontokon harcolt, nagynevű versenyzők sora esett el ott. A háború kitörése után a német­ellenes országok kérték Németország kizárását a NOB-ból, illetve az 1916-os játékok rendezési jogának megvonását. Coubertin mindvégig kitartott Berlin mellett, mondván, hogy az olimpia eszméje független a politika döntéseitől, és a háború előtti békés állapotokat tükrözi. Az olimpia megrendezési jogát nem lehet ily mód megváltoztatni. Ezért az esemény így került be a sporttörténetbe: „VI. olimpiai játékok, Berlin, 1916. A háború miatt elmaradt.”

Az 1916-ra tervezett berlini olimpia plakátja

1940. Tokió

Az 1940. évi, XII. nyári olimpiai játékokra eredetileg Tokióban 1940. szeptember 21-étől október 6-áig került volna sor. Ez lett volna az első ázsiai olimpia. A rendezés jogáért nagy küzdelem zajlott. A japánok biztosra akartak menni, ezért nemcsak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot próbálták meggyőzni, hanem igyekeztek különféle diplomáciai csatornákon is nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Jellemző, hogy a játékok helyszínéről nem is az eredeti terveknek megfelelően az 1935. évi NOB-ülésen döntöttek, hanem csak az 1936-ban Berlinben tartott ülésen.

A japánok Tokióban tett látogatása során először meggyőzték a kezdetben velük szemben kritikus NOB-elnököt, Henri de Baillet-Latourt. Második lépésként rábírták – éppen a diplomáciai csatornákon keresztül – Rómát és Londont, hogy vonják vissza kandidálásukat. (Róma esetében a két japán NOB-tag, Soesima és Sugimura 1935-ben személyesen is találkozott Mussolinivel.) Így egyetlen riválisként Helsinki maradt, amelyet a szavazáson le is győztek. Igen ám, csakhogy 1937. július 7-én kitört a második japán–kínai háború, mely a szigetország kormányát megszorító intézkedések megtételére kényszerítette.

A szintén 1940-es nyári olimpia
plakátja. Ezt Tokió bukta el

Ezek közé tartozott az olimpiai játékok megrendezésének esetleges le­mondása is. Hosszú belső viták után végül is 1938. július 14-én a japán kormány megvonta támogatását a szervezőbizottságtól. Ezek után – két nappal rá – tájékoztatták a NOB-ot is a döntésről, amely Helsinkit kérte fel a rendezésre. Más kérdés, hogy a világháború eszkalálódása miatt nemcsak az első ázsiai, hanem a finnországi olimpia is elmaradt.

1940. Szapporó

Hogy a történet még érdekesebb legyen, a japánok mindjárt két olimpia megrendezését bukták el. Az történt ugyanis, hogy 1940-ben az V. téli olimpiai játékokra szintén a felkelő nap országában, nevezetesen Szapporóban került volna sor. A fenti okok miatt azonban a február 3–12-re tervezett eseményt szintén lemondták. 1938. szeptember 3-án a NOB az 1940-es téli játékokat átadta St. Moritznak. A svájci szervezőbizottság és a NOB között azonban viták keletkeztek, így St. Moritz megbízatását 1939. június 9-én visszavonták, a rendezési jog átszállt Garmisch-Partenkirchenre. A második világháború azonban eldöntötte a dilemmát: a három hónappal később elkezdődő háború miatt a játékokat törölték.

Az V. téli olimpia 1940-ben Szapporóban lett volna

1944. London és Cortina d’Ampezzo

Négy évvel korábban még nem sejthették, hogy a második világháború miatt tizenkét éves szünet lesz az olimpiák sorában. Az elmaradt 1944-es XIII. nyári olimpia, amelynek rendezésére a Nemzetközi Olim­piai Bizottság nyolc város közül – szavazással – Londont választotta ki, csak sorszámot kapott. Ám a brit főváros hamar vigasztalódhatott, miután négy évvel később, 1948-ban a NOB a rendezési jogot szavazás nélkül Londonnak ítélte. Az 1944-es téli játékok a Dolomitokban lévő kistelepülésen, Cortina d’Ampezzóban lettek volna, de szintén elmaradtak. Az olasz kisváros 1956-ban fogadta ötkarikás havas-jeges játékokon a világ legjobbjait, 2026-ban pedig Milánóval együtt közösen ren­dez olimpiát.

1964. Tokió és

1972. Szapporó

Az elmaradt 1940. évi olimpia után 24 évvel mégiscsak Ázsiába ért az olimpiai láng. A japán főváros 1964. október 10–24. között rendezhette a XVIII. nyári olimpiai játékokat. A versenyeken 93 nemzet 5151 sportolója vett részt. A lebonyolítást biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, a modern technikai eszközök pedig ámulatba ejtették a sportvilágot. Nyolc esztendővel később a másik, korábban hoppon maradt város is vigasztalódott. 1972. február 3–13. között Szapporóban 35 nemzet 1006 sportolója tíz sportágban mérette meg magát a jeges-havas játékokon. Érdekesség, hogy Magyarország mindössze egy sportolóval, Almássy Zsuzsa műkorcsolyázóval képviseltette magát, aki amúgy a dicséretes ötödik helyen végzett.

Prológ

Mint most már ismert, az elhalasztott játékokat 2021. július 23. és augusztus 8. között fogják megrendezni. Reményeink szerint az egészségét visszanyerő emberiség nagy játéka a sport győzelme is lesz, sok-sok magyar sikerrel!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!