Fenntartható életmód – Zsigovits Angelika táplálkozástudományi szakember tartott előadást

Angelika elsőként felhívta a diákok figyelmét a klímaváltozás egyre súlyosabb voltára. Rávilágított, hogy az egykor távolinak tűnő szélsőséges időjárási viszonyok már hazánkba is begyűrűztek. – Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszert termő területeink csökkenhetnek az időjárási körülmények hatására: kisebb helyen többet kell termelni, és ezek mind-mind kihatással vannak a gazdaságra, az egészségi állapotunkra, a jövőnkre, akárhol is élünk a világon – mondta. Hozzátette, hogy a Földnek van egy adott mennyiségű energiaforrása, ezzel kellene, hogy gazdálkodjon egy évben. Ha ezeket az erőforrásokat idő előtt felhasználjuk, kimerítjük az energiaraktárakat.

Manapság már minden évben van egy nap, amikor a Föld éves erőforrásai kimerülnek, ez a túlfogyasztás napja. Ez a nap idén június 8-án volt Magyarországon és július 29-én globálisan. Azóta hitelből éljük az életünket. Ahhoz, hogy a jelenlegi életmódunkat fenntartsuk, 1,6 Földre lenne szükségünk – mutatott rá Angelika, majd behozta a túlnépesedés és a táplálkozás közötti kapcsolatot: az élelmiszer-ellátás és az urbanizáció miatt növekszik a területfelhasználásunk.

Az erdőirtás, a nem megfelelő földhasználat, a vízfelhasználás, a természet szennyezése, a túlhalászás, valamint a klímaváltozás következtében nemcsak az élővilág, de a mezőgazdaság is jelentős károkat szenved. Egy 2017-es cikk szerint a magyar termőföldeket elsők között száríthatja ki a klímaváltozás. Ez az élelmiszer drágulásához fog vezetni, és a problémára az import sem jelent megoldást, hiszen az nem fenntartható, és túl drága. Szintén problémát jelent a túlnépesedés és az urbanizáció következményeképpen kialakuló elhízási világjárvány. Ugyanis míg a Földön egymilliárd éhező és további egymilliárd „rejtetten alultáplált” ember él, addig közel 1,5-2 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott. Ez is mutatja: a megtermelt élelmiszer elegendő volna, az elosztás azonban nem egységes – a túlnépesedés révén a jelenlegi fogyasztókhoz képest 34 százalékkal több embert kell majd elegendő élelmiszerrel ellátni, közben a már megtermelt élelmiszer 33 százaléka landol a kukában.

Az ENSZ szerint a bolygó egészsége szempontjából is hasznos étrend környezeti lábnyoma kicsi; hozzájárul az élelmezés biztonságához, valamint a jelen és a jövő generációinak egészségéhez; védi és tiszteletben tartja biodiverzitást és az ökoszisztémát; kulturálisan elfogadható; széles rétegek számára elérhető és megfizethető; biztonságos, tápanyagtartalma megfelelő; továbbá lehetővé teszi a természeti és emberi erőforrások optimális felhasználását.

– Egy, a Science folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint az állati eredetű termékek helyettesítésével ét­rendünkben jelentősen csökkenthetők az élelmezés negatív környezeti hatásai: kisebb földterület és kevesebb édesvíz használata mellett csökkenne az üvegházgáz-kibocsátás, a víz- és levegőszennyezés. Ha a népesség egésze nem is áll át vegán táplálkozásra, de az állati eredetű termékek környezeti szempontból károsabb felét lecseréli növényi eredetűre, már azzal is sokat tehet a környezetért: számításaik szerint az előbbi előnyök mintegy kétharmada már így is megvalósulna – számolt be a szakember.