Aranyrudakat rejtettek el

2022.01.23. 14:00

77 évvel ezelőtt történt: Szombathelyen rejtették el a magyar aranytartalékok egy részét

A nyomozásba a helyi tűzoltók is belekeveredtek.

Merklin Tímea

Egyed László megmutatta az egykori major helyét; a romos épületet 2012-ben bontatta le az erdészet

Egyed László megmutatta az egykori major helyét; a romos épületet 2012-ben bontatta le az erdészet

Az aranyvonat vasúti szerelvénye 1945. január 23-án indult útnak Ausztria felé. A Magyar Nemzeti Bank harminctonnás aranykészletével, nagy összegű devizatartalékaival, valamint a letétbe helyezett értékeivel. Állítólag a kincseket a szovjetek elől akarta elmenekíteni a Szálasi-kormány. Hogy erről a vonatról vették-e le vagy miként került Szombathelyre több mint 26 kilogramm arany, nem tudni. 

 

Mindenesetre a korabeli sajtóban megjelent, hogy itt emelték ki egy kútból a kincset érő rudakat. Az újsághíreket Egyed László tűzoltó alezredes, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa találta, miközben anyagot gyűjtött az idén 150 éves szombathelyi tűzoltóság történetéhez. Az egyik lap 1946 szeptemberében arról tájékoztatott, hogy a gazdasági rendőrségre úgynevezett „bizalmas információ” érkezett: Szombathely mellett egy majorban arany van elrejtve. Másnap két detektív jelent meg Szombathelyen, a Nemzeti Bank itteni fiókjának ellenőrénél, mert a feljelentés szerint ő rejtette el az aranyrudakat.

 

 A gyanúsított ezt be is vallotta –1945. március 29-én dobta be a kútba –, de a rejtekhelyet nem akarta elárulni. A nyomozók azonban házkutatási parancsot is hoztak magukkal a budapesti főkapitányságról, így jogosultak voltak körülnézni a bank alkalmazottjánál, és találtak is egy feljegyzést a Kelemen-majori kútról, hogy tudniillik a víz alatt egy pléhkazettában van az arany. A gazdasági rendőrség detektívje a helyi tűzoltókkal kiment a helyszínre, hogy kiszivattyúzzák a vizet. A tűzoltók előtt az a probléma állt, hogy a szivattyú csak nyolc méterig tudta volna kiszívni a vizet, a kút pedig tizenöt méter mély volt. 

 

Úgy oldották meg a technikailag lehetetlennek látszó feladatot, hogy ástak egy gödröt a kút mellé a különbözet áthidalására, és a gödör mélyéről indították a műveletet. Oda tették le a szivatytyút és a csöveket, onnan szippantották ki a vizet. Mindez öt napig tartó kemény munka volt, míg végre a nyomozó leszállhatott a kútba, hogy a kazettát keresse, de közben megint ellepte a víz. A tűzoltók ekkor létrát adtak le neki, háromszor kellett víz alá buknia, mire a kincset kitapogatta, az iszapba fúródott fémdobozt megtalálta. Az aranyrudakat a felszínre hozták, és a rendőrkapitányságra szállították. 

 

Ott megmérték: 26,41 kilogramm volt. A detektív Budapestre szállította az aranyat és kihallgatták a gyanúsítottat, Kanzsó Gábort, aki azt vallotta, hogy a kincs Kereskedelmi Bank tulajdona, be is jelentette számukra az arany elrejtését, sőt erről a Nemzeti Bank is tudott. Nem ismeretes, hogyan egyeztek meg egymással a bankok az eset után, de a helyi tűzoltók leleményességből jelesre vizsgáztak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában