Harminc év elismerése: Hirnök József Nemzetiségekért Díjat kapott

Hirnök József 1957. május 26- án született Szentgotthárdon és 25 éves koráig Szakonyfaluban élt. Már gyermekkorában megismerte anyanyelvét, hiszen nagyszülei és édesanyja is szlovén nemzetiségűek voltak. Az általános iskola elvégzése után beiratkozott a szentgotthárdi szakmunkásképző iskolába, ahol gépi forgácsoló szakmát szerzett, majd a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár alkatrészgyártó üzemében dolgozott. 

Munkája mellett a szombathelyi szakközépiskolában tanult, ahol 1976-ban érettségizett. A középiskola elvégzése után egy évig a Szentgotthárdi Kulturális Központban dolgozott mint nemzetiségi előadó, ahol a nemzetiségi csoportok munkáját koordinálta és kapcsolatokat épített ki az anyaországgal, Szlovéniával. 1980-ban felvételt nyert a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tanító szakára. Közben felvételizett a Ljubljanai Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol 1986-ban néprajzkutató és szociológia szakon szerzett diplomát. Az egyetem befejezése után újra a Szentgotthárdi Kulturális Központban dolgozott 1990-ig. Nagy szerepe volt a Magyarországi Szlovének Szövetsége megalapításában, amelynek alapításától egészen 2019-ig elnöke volt. Jelenleg a Magyarországi Szlovének Szövetségének alelnöki pozícióját tölti be, ez év májusában pedig nyugdíjba vonul. 1991-ben munkatársaival létrehozták a Porabje című szlovén újságot. 

Kezdeményezője volt a Rádió Monošter, valamint a Szlovén Kulturális és Információs Központ létrehozásának, amelyet 1998-ban adott át rendeltetésének az akkori magyar és szlovén köztársasági elnök. Hirnök Józsefnek meghatározó szerepe volt Magyarországi Szlovének Szövetségének megalapításában. Ez a szervezet volt az, amely lefektette a magyarországi szlovén nemzeti közösség kulturális autonómiájának alapjait. – 1990-ig a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének keretei között dolgoztunk, ez a Magyarországon élő szerbek, horvátok és szlovének közös szervezete volt. 1990 októberében fiatal értelmiségek – többnyire a ljubljanai egyetemen és a szombathelyi főiskolán végzettek – megalapították a Szlovén Szövetséget, amely az akkori légkör – a politikai, társadalmi változások – miatt nagyon fontos feladat volt. A szlovén kisebbséget illetően ez volt az első érdekvédelmi szervezet. 

A Magyarországi Szlovének Szövetsége az élet minden területén tevékenykedik, legyen az kultúra, sport, oktatás vagy gazdaság. Fontos feladatunk, hogy támogassuk a kisebbségek és az anyaország kapcsolatát. A Rába-vidék több évtizedes viszonylagos elzártsága után sikerült jövőbe mutató folyamatokat elindítanunk. Szlovénia 1991-es önállóvá válása után nagy kihívást jelentett, hogy elismertessük magunkat, illetve olyan státuszt harcoljunk ki, mint például az Olaszországban vagy az Ausztriában élő szlovének. Ez sikerült, de sok munka volt abban, hogy meghatározó tényezővé válhattunk. Szlovénia önállóságának nemzetközi elismerése után a két ország kisebbségvédelmi egyezményt írt alá, amely a magyar köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a szlovén köztársaságban élő magyar nemzeti közösség sajátos jogainak biztosítását mondja ki, emellett mindkét országot kötelezi arra, hogy gondoskodjon a két nemzetiség identitásának megőrzéséről, az anyanyelvi oktatásról, a kulturális tevékenységről valamint a tájékoztatásról. Szlovénia elismerése után a magyar–szlovén kapcsolatok nagy ütemben fejlődtek, ehhez mi is komolyan hozzájárultunk – mondta a Nemzetiségekért Díjjal kitüntetett alelnök. 

Hirnök József, mint az első szlovén nemzetiségi szervezet elnöke fontos szerepet vállalt az Országos Szlovén Önkormányzat, a szlovén kulturális csoportok, a Szlovén Nyugdíjas Egyesület, a Szlovén Ifjúsági Egyesület, valamint sport- és tűzoltó egyesületek létrehozásában. Sokat tett a két szomszédos ország, Szlovénia és Magyarország jószomszédi kapcsolatainak kialakításáért, és mindvégig a kapcsolatok elmélyítésén és kiszélesítésén fáradozott. A Magyarországon élő szlovén nemzetiség érdekében és a kétoldalú kapcsolatok ápolásában kifejtett tevékenységéért 2006-ban az akkori szlovén köztársasági elnöktől átvehette a Szolgálatért érdemrendet, a Szlovén Köztársaság legmagasabb elismerését. 2012-ben megkapta a szlovén állampolgárságot. Hirnök József 2022 májusában tölti be 65. életévét, akkor nyugdíjba vonul. 

– Most még alelnökként dolgozom, májustól leszek majd hivatalosan nyugdíjas. De azután sem szakadok el a munkától, ugyanúgy számíthat rám a szlovén közösség. Bármikor kereshetnek, ha szükség lesz a tapasztalatomra, a véleményemre. Sokan megállítanak, és megkérdezik tőlem, hogy mi lesz velem. Erre én mindig azt válaszolom, hogy ez nem olyan, mint amikor egy gyárból nyugdíjba vonul az ember, és ma még dolgozik, holnap meg már be sem engedik. Én addig dolgozhatok, amíg a közösségnek szüksége van rám, ebből a szempontból nagyon szerencsés vagyok. A kapott elismerésre büszke vagyok, de nem szabad elfelejteni, hogy a munkának folytatódnia kell, hiszen újabb és újabb kihívások vannak, különösen az oktatás, az anyanyelv ápolása, az identitás megőrzése és fejlesztése, valamint a kapcsolatok építése területén.