Megnéztük, mi a helyzet a földeken Vas megyében, milyen következményei vannak az időjárásnak

Az őszi vetések állapotát dr. Pusztavámi Mártonnal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnökével beszéltük át. Kiderült, a szokásos őszi állapotminősítés alapján a vetések – a repcét leszámítva – sokkal jobban álltak tavaly, mint két éve ilyenkor, akkor ugyanis a szokatlanul csapadékos ősz miatt megkésve kerültek a földbe a magok, tavaly ősszel az aszály miatt ilyen gond nem volt, mindenki végzett időben. 

Míg tavalyelőtt az őszi búza és az őszi árpa 23, illetve 15 százaléka kapott gyenge minősítést, addig tavaly már csak 9 és 8 százalék. A múlt héten tapasztalható tavaszias időjárás a mezőgazdaság szempontjából nem jelentett veszélyt, ahogyan a nagy hideggel sem lesz gond, ha fokozatosan hűl le a levegő. A gond a hirtelen hőmérséklet-ingadozással van, tavalyelőtt a repce szépen indult, azonban tavaly márciusban a +22 °C-os melegből egy nap alatt –8 °C lett, és a 30 °Cos hőmérséklet-ingadozást a repce finoman szólva sem viselte jól, ami aztán aratáskor meg is látszott. Abban csak bízni lehet, hogy ez idén nem ismétlődik meg, hiszen – ahogyan utaltunk már rá – a repce ezúttal eleve rosszabb pozícióból indul. Ennek oka, hogy a repcét nem ősszel, hanem nyár végén kell vetni, és a kimondottan száraz földbe került magok foltosan keltek ki, és korukhoz képest kissé csenevészek is. 

Persze a kép vegyes, nagyok a különbségek még megyén belül is, a Szombathely–Körmend-tengelytől nyugatra még meglehetősek a táblák, a megye keleti felén, Jánosháza környékén azonban sokkal rosszabbul jártak a gazdák, az ország más részein pedig vannak, akik már nagyon várják a tavaszt, hogy kiszánthassák az egészet, és vetnek inkább mást. Egyébként a repce helyzete nem csak most és nem csak nálunk nem a legfényesebb. Európában már tavalyelőtt egymillió hektárral kevesebb repcét vetettek, mint kellene, mivel a drasztikus vegyszerkivonással elvették a gazdák kedvét a termesztéstől. Mindezt már a kétszáz hektáron gazdálkodó Marlovics Norbert osztotta meg velünk, akivel a Sé határában lévő 15 hektáros repcetáblája mellett találkoztunk. 

Ő tehát a szerencsések közé tartozik a repcét illetően, egyszerűen azért, mert ez a terület a vetés után kapott egy kiadós esőt, és az bizony sokat számított. A repce mellett szó esett a négyszeresre drágult műtrágya kérdéséről is. A fiatal gazda egyébként a precíziós gazdálkodásban hisz, amelyet az utóbbi időben a gyakorlatban is alkalmaz. Ez pedig most nagy szerencsének bizonyult, mivel a mű trágyát közvetlenül a növény tövéhez juttathatta, és így nemcsak hatékonyabb lett a tápanyagfelvétel, de hektáronként 130 kilogrammal kevesebb műtrágyát kellett felhasználnia, ami a mostani árakat figyelembe véve komoly megtakarítást jelentett. A tápanyag-utánpótlást sem úgy kell ma már elképzelni, hogy a szokásos menynyiséget a szokásos időben kiszórják, ma már mindezt talaj- és levélanalízis előzi meg, hogy a növény pontosan azt és annyit kapjon mindenből, amire és amennyire szüksége van.

 Nemcsak a műtrágyán lehet persze spórolni, ma már olyan vetőgépek vannak, amelyek a magot is tűpontosan juttatják oda, ahol annak lennie kell, felesleg nincs egy szem sem. Azt még korai volna megjósolni, hogy aratáskor mennyire fognak örülni vagy bánkódni a gazdák, az azonban tudható, hogy hiába esett sok eső az utóbbi hónapban, az altalaj még mindig száraz, vagyis egy kiadós havazás jól jönne. Azt azonban, hogy lesz-e hó, hideg, vagy esetleg melegbetörésre kell készülni, senki sem tudhatja. Egyre ritkábban lehet bízni a korábbi évek tapasztalataiban, olyan gyorsan változik minden, például egyre rövidebb az az időintervallum, amikor ideálisak a körülmények a talaj-előkészítéshez, éppen ezért egyre nagyobb, jobb és gyorsabb gépekre van szükség.

 Sokan talán nem is gondolják, de az agráriumban robbanásszerű a fejlődés, ma már például a búza kétszer annyit terem, mint huszonöt évvel ezelőtt. Végezetül ejtsünk szót a sajtót néhány napja körbejáró, a Zala megyei Hahót határában fotózott repcevirágzásról. Dr. Pusztavámi Márton és Marlovics Norbert is egyértelműen és egybehangzóan azt mondta, nem a repce virágzott, hanem valami gyom a repcetáblában. Ebben azért olyan biztosak mindketten, mert a repce egyszerűen nem tart még ott a fejlődésben, hogy virágot bonthasson. Jelenleg a vegetatív fejlődési szakaszban van a növény, ideális esetben is csak tízleveles állapotban van, a generatív fejlődési szakasz, amikor a növény virágzása egyáltalán lehetséges, majd csak áprilisban jön el.