Törzsökhúzás

2022.01.31. 11:30

Nádal Lali és Vasal Janka bolondesküvője

Farsangi bolondesküvőn kelt egybe Nádal Lali és Vasal Janka Magyarnádalja és Vasalja közös szervezésű programján, amely rengeteg látogatót vonzott. Érdekesség, hogy errefelé nem igazán volt szokás a törzsökhúzás, így szombaton új hagyomány épült.

TJ

Fotó: © Unger Tamás

Mondhatjuk, hogy példaértékű kezdeményezés vagy azt, hogy jószomszédi viszony. Persze ez mind igaz is, de ezen túl Magyarnádalja és Vasalja lakossága szombaton délután sokat megmutatott a vidéki élet szépségéből és a falusi közösség erejéből.

 

A legenda - pontosabban a bolondesküvő násznépe - úgy tartja, hogy Vasalján 1921-ben volt először törzsökhúzás, az utolsót pedig 1966-ban rendezték, erről egy másfél perces filmhíradós összeállítás is tanúskodik. Magyarnádalján soha nem volt ilyen jellegű farsangi rendezvény, 1962-ben próbálkoztak ugyan a helybeliek, de azon a télen igen nagy hó volt, ezért nem tudták megtartani. Hatvan év elmúltával jött az ötlet, hogy mégiscsak kellene csinálni valamit, így történt, hogy a magyarnádaljaiak megkeresésére a vasaljaiak igent mondtak, és január utolsó szombatján farsangi törzsökhúzásra invitálták a két település és a környék lakóit.

 

A fal(u)szomszédi bolondesküvőre a vőlegényt Magyarnádalja adta Nádal Lali személyében. A lányos ház Vasalján volt, innen kérte ki a menyasszonyt a hatalmas násznép, amely talán négyszáz főt is számlált, többségében fiatalokat, ami nagy erőt és jó hírt jelent a továbbiakra. A fantáziának a jelmezeket illetően semmi nem szabott határt, az ilyenkor megszokott koszorúslányok, vőfélyek, cigányasszonyok mellett több pap, maskarás ijesztgető, kis pillangócska és hercegnő is volt a tömegben. Szép számmal képviseltették magukat a jelmezes építőipari munkások, de az új hullám is megjelent egy Covid-akciócsoport képében, amely a násznépnek ingyen vállalta a "tesztelést".

 

 

 

Aki nem öltözött be, az igyekezett zajt kelteni a menetben, Sibinger Miklós és családja Magyarnádaljáról kereplővel és pedellus csengővel is készült, utóbbi egykor a körmendi lányiskola tanítójának tulajdona volt. De említhetnénk Gerencsér Sándort, aki barnamedve jelmezt húzott, felesége, Dóri volt a vadásza. Egy darabig el nem mozdultak egymás mellől, igaz, a citromsárga vezetőszár nem is igen engedte. Nem lehet elmenni Péter Árpád vasaljai polgármester maskarája mellett, aki hirtelenszőke parókában, ledér nő képében tűnt fel a násznépben.

 

Mindkét településen kiváló volt a vendéglátás, az asszonyok fánkkal, aprósüteménnyel készültek, az emberek jófajta - természetesen saját - pálinkákat kínáltak körbe.

 

Lehetne sorolni, hogy kiknek az érdeme a szombat délutáni program. A magyarnádaljai polgármester, Balogh János és családja biztosan sokat tett ezért, csakúgy Bodonczi Márk képviselő is, aki a lakodalmas játék levezénylésében is nagy szerepet vállalt. Eljött a körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttes népes tagsága, de ott voltak a körmendi senior táncosok is. Palenik József koreográfus, a mosonmagyaróvári Lajta Néptánc Együttes képviseletében tette tiszteletét, és, hát nem szabad megfeledkezni a Percsák zenekar tagjairól, akik végig húzták a talpalávalót.  
Magyarnádalja és Vasalja kitett magáért, és új hagyományt teremtett a szombati közös törzsökhúzással.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!