Nálunk is találunk négy „őserdőt”

2022.01.02. 07:00

Őserdő, örökerdő, parkerdő – De vajon melyik megnevezés mit takar valójában?

Őserdő, örökerdő, kultúrerdő, parkerdő. Vajon mit jelentenek ezek a kifejezések? Romantikus jelzőkkel felaggatott rokon értelmű szavak csupán – vagy van jelentősége annak, hogy egy erdőt melyik kategóriába sorolnak? Szakember segítségét kértük a fogalmak közötti eligazodáshoz.

GYP

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az „Egy a természettel” vadászati és természeti világkiállítás emlékerdő avatását , 20200803, ut,Farkaserdő Káld, Vas Népe / Unger Tamás

Fotó: © Unger Tamás

Az őserdőről leginkább a trópusi esőerdők jutnak eszünkbe. Hozzánk legközelebb a Kárpátok karéjában találunk még érintetlennek tekinthető erdőfoltokat. 

 

 

A kilencvenes években kormányprogram szintjére emelkedett az az igény, hogy lehetőleg minden tájegységben, minden erdőtársulásban legyenek kijelölve olyan területek, ahol a természet az úr és csupán a kutatás lehet az egyetlen emberi tevékenység. Az erdőrezervátum-hálózat részeként az országban ma hatvanhárom, Vas megyében négy ilyen területet tartanak nyilván. Ezek a mi „őserdeink”. Három terület az Őrségi Nemzeti Park területén, Szalafő, Felsőszölnök, illetve Kétvölgy közelében, egy pedig a Kőszegi-hegységben, összesen csaknem száz hektáron. 

 

 

Az erdőket különböző kategóriákba sorolják. Mint az erdőrezervátumnak, az örök- erdő, a parkerdő és a kultúr­erdő kategóriának is megvan a jogi háttere. Az adatokat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza, a körzeti erdőtervezések során frissítve. Az első üzemterveket az 1800-as évek végén készítették a nagybirtokokra. Ma az egész országot lefedik a körzeti erdőtervek, amelyek tízévente készülnek. 

 

 

Aki erdőügyekkel foglalkozik, jól tudja, hogy az erdőfelügyelőket, erdőtervezőket – vagy ahogyan régen hívták őket: erdőrendezőket – Szombathelyen a Batthyány téren lehet megtalálni. A szervezetet az elmúlt harminc évben nagyon sokféle módon hívták. 2020-ban az erdőtervezés kikerült a kormányhivatali szervezetből, és jelenleg a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya végzi ezt a tevékenységet hat erdőtervezési osztállyal. Az északnyugat-dunántúli erdőtervezési osztály felelős Vas és Győr-Moson-Sopron megye erdőterveiért. Balogh Csaba osztályvezetőt kértük arra, hogy segítsen eligazodni a kategóriák között. 

 

 

Az erdőtervezők 2009 óta sorolják be az erdőket hat természetességi kategóriába. A fafajösszetétel alapján a természetes, természetszerű erdők aránya országosan 21%, Vas megyében 39%. A közepes természetességet kifejező származék és átmeneti erdőből országosan 40%, Vas megyében 35%. található. A legkevésbé természetes, főként nem őshonos fafajokból álló kultúrerdőkből és faültetvényekből országosan 39%-ot, Vas megyében 28%-ot tartanak nyilván. Az adatokból látszik, hogy Vas megyében az országos adatokhoz képest több, a természeteshez közel álló erdő van. 

 

 

Ha egy erdészt megkérünk, hogy sorolja el az erdő hármas funkcióját, álmából hirtelen felébresztve is elmondja, hogy gazdasági, védelmi és közjóléti funkciója van minden erdőnek. Az erdők rendeltetése fejezi ki az erdőkkel kapcsolatos társadalmi érdekeket és igényeket. Az adattárban rögzítve van, hogy a hármas funkcióból az adott erdő melyik célt hivatott leginkább szolgálni. Ez az elsődleges rendeltetés. 

 

 

– A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait az erdő rendeltetései határozzák meg – tájékoztat Balogh Csaba. – A gazdasági rendeltetésű erdőkben leginkább a faanyagtermelési cél a meghatározó. Elsődleges rendeltetésként mind országos, mind megyei összefüggésben az erdők 59%-a tartozik ebbe a csoportba. A védelmi rendeltetésű erdőkből ki kell emelnünk a természetvédelmi és Natura 2000 rendeltetésű területeket, ahol a természeti értékek megőrzése a cél és az erdőgazdálkodók lehetőségei korlátozottak. Országosan az erdők 25%-a, Vas megyében 34%-a került ebbe az elsődleges rendeltetési kategóriába. Az egyéb védelmi rendeltetés lehet például talajvédelem, árvízvédelem. Ebbe a kategóriába országosan az erdők 15%-a, Vas megyében 6%-a tartozik. A közjóléti erdőkben cél a rekreációs funkciók fokozott érvényesítése. Ilyenek például a parkerdők, vadaskertek. Mind országosan, mind Vas megyében az erdők 1%-a közjóléti erdő. 

 

 

– Az erdőgazdálkodás üzemmódja az alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere – tudjuk meg Balogh Csabától. – Ezt az erdő természetességi állapotával és rendeltetéseivel összhangban állapítjuk meg. A vágásos üzemmódú erdőben a közel egykorú faállomány ciklikusan cserélődik. Az erdők 90,7%-a ebbe a kategóriába tartozik országosan, Vas megyében ez a szám 93,7%. Az örökerdő üzemmódban a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás. Ebbe a kategóriába országosan 1,4%, Vas megyében 1,1%, az átmeneti üzemmódba országosan az erdők 3,6%-a, Vas megyében 3,3%-a tartozik. A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba országosan 4,3%, Vas megyében 1,9% erdőterületet soroltak be. A folyamatos erdőborítást eredményező gazdálkodás vágásos üzemmódú erdőkben is nagy területen folyik. Sok magánerdőben a haszonvételi gyérítések, vagy az állami erdőkben a szálalóvágások is ezt eredményezik. 

 

 

Örökerdőket találunk a Kőszegi-hegységben, a Kemenesi Cseren, Sárvár környékén, a Szajki erdőben, a Farkaserdőben, a Hegyháton és az Őrségben. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!