Gyanús

2022.01.31. 07:00

Plágiumgyanús Farkas Balázs szakdolgozata

Felmerül a plágiumgyanú Farkas Balázs, az Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő érdekeltségébe tartozó online portál főszerkesztőjének szakdolgozata kapcsán.

VN

„Farkas Balázs egyébként végzett újságíró, képesítését a Nyugat-Magyarországi Egyetem nevű felsőoktatási intézményben, Kommunikáció és médiatudomány szakon szerezte, nyelvvizsgával is rendelkezik” – méltatta főszerkesztőjét korábban az ugytudjuk.hu. 


Farkas végzettsége akkor vált érdekessé, amikor kiderült, hogy 2019 végén a szombathelyi médiaközpontban is szerepet kapott szakmai tanácsadóként. Kötetlen munkaidőben, havi félmillió forintért szerződtette Halmágyi Miklós. 
 

Az ugytudjuk.hu cikke alapján könnyen megtalálható Farkas Balázs szakdolgozata, a 2010-ben benyújtott Cigány-kép. A munka – eredeti célkitűzését tekintve – a hazai cigányságról készített dokumentumfilmeket veszi sorba, majd hasonlítja össze a Marian Cozma halálát feldolgozó Szíven szúrt országgal. 


A szakdolgozat nem árul zsákbamacskát: rögtön az elején rasszistának bélyegzi Kálomista Gábor fikciós dokumentumfilmjét, a Szíven szúrt országot, mivel a film bűnözőként kezeli a Marian Cozmát brutális módon meggyilkoló három, cigány származású elkövetőt. Az ideológiai elfogultság mellett azonnal szembetűnik a dolgozat stílusának, mondatszerkesztésének kettőssége is. Rövid, kusza, helyesírási hibáktól hemzsegő és hosszabb, jól megírt, gördülékeny mondatok váltogatják egymást. 


A főszerkesztő mostani cikkeit is rossz helyesírás jellemzi, ezért adja magát a feltevés: szakdolgozatának gyengébb szö­vegrészletei a sajátjai lehetnek, a minőségi mondatok pedig más szerző(k)től származhatnak. 


Szó szerint is átvett szövegrészeket 


Farkas esetében a hivatkozás és forrásmegjelölés nélküli szöveglopások két formája különíthető el: vagy szó szerint vesz át más szerzőktől mondatokat, vagy pedig némileg átfogalmazza az átvett szövegrészeket. 


A negyvenoldalas szakdolgozat legfeltűnőbb lopásai – a munka egynegyedét kitevő – harmadik fejezetben (A roma tematikájú magyar dokumentumfilmek története) találhatók. Itt Farkas nemcsak hosszasan vesz át forrásmegjelölés nélkül szövegrészeket, hanem a dokumentumfilmek korszakolását is teljes egészében Varga Balázs tanulmányából (A magyar dokumentumfilm rendszerváltása – a magyar dokumentumfilm a rendszerváltás után) kölcsönzi – anélkül, hogy ezt bárhol feltüntetné. Ugyan már a 13. oldalon átemel egy terjedelmesebb, szó szerinti részt Varga szövegéből, ennek ellenére csak öt oldallal később tünteti fel először egy lábjegyzetben a tanulmányt. Ezen kívül a szakdolgozat egynegyedét megalapozó Varga-írást még egyszer említi Farkas: a bibliográfiában. Ráadásul a 13. és a 17. oldalon szereplő szöveglopások végén egyaránt szerepel lábjegyzet, ott azonban hivatkozásként nem a valódi szerzőt, Varga Balázst, hanem Gelencsér Gábort jelöli meg. Mindenképpen figyelemreméltó tehát az az igyekezet, amivel Farkas megpróbálta elrejteni plágiumának egyik legfőbb forrását. 


Lopni sem egyszerű 


Bárki jogosan gondolhatná, hogy nincs is annál könnyebb, mint idegen szövegrészek szó szerinti átemelésével megírni egy szakdolgozatot. Farkas azonban a saját példáján keresztül mutatja be, hogy bizony lopni sem olyan egyszerű. Amikor ugyanis – bármiféle forrásmegjelölés nélkül – kezdi el sorolni a nyolcvanas évek dokumentumfilmjeinek pontos nézőszámát, komoly hibát vét. És nemcsak azért, mert nehezen feltételezhető, hogy Farkas saját kútfőből ilyen számsorokat előhozzon, hanem azért is, mert az ellopott szakasz valódi forrásaként szolgáló Varga-tanulmány nézőszámát sem sikerül pontosan átmásolnia. A Szépleányok című dokumentumfilmet 1987-ben 640 ezren látták a mozikban (Varga), ennek ellenére Farkas szakdolgozatában egy 160 ezres számot szerepeltet. 

 

Varga Balázs tanulmányából több rész is olvasható forrásmegjelölés nélkül Farkas írásában
Forrás: VN


Egy mondat a tartalomról 


Annak megállapításán túl, hogy Farkas Balázs forrásmegjelölés nélküli szöveglopásai súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel, érdemes két gondolat erejéig kitérni a szakdolgozat tartalmára is. Először is Farkas azzal nyitja a dolgozatát, hogy a Szíven szúrt ország kimondja: a cigányok „mind, egytől egyig a társadalom bűnözői”. Állításával „csak” az a gond, hogy ilyen általánosító kijelentés nem hangzik el a filmben. 


Nem ez az első eset 
 

Az Ungár Péter érdekeltségéhez tartozó ugytudjuk.hu portál egy másik munkatársáról, a Momentum helyi politikusáról, Nagy Donátról írtuk meg 2020 novemberében, hogy plágiumgyanúba keveredett. A plágiumot cáfolni nem tudták, és az ügynek nem lett következménye, Nagy Donát ma is a balliberális portál munkatársa. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában