Takarékosság

2022.01.26. 20:00

Sok a család kiadása? - Tippeket kértünk, hogyan spóroljunk a háztartásunkban

Tudjuk-e pontosan, mennyi a havi kiadásunk, bevételünk, és hogy mennyit költünk egy hónap alatt? Ha igen, a kockás füzetbe jegyezzük a számokat vagy internetes kalkulátort hívunk segítségül? Egyáltalán, milyen haszna lehet ennek? Sok-sok aktuális kérdéssel érkeztünk a Jurisich-gimnáziumba, ahol Kiss Zoltán az utóbbi években a pénzügyek iránt elkötelezett diákcsapatot verbuvált.

Tóth Kata

Gergácz Bálint és Kiss Zoltán tanár úr egy családi költségvetés grafikonját elemzik

Fotó: © Unger Tamás

– Tavaly olvastam egy statisztikát: a magyar lakosság 60 százaléka havonta átlagosan 24 ezer 900 forintot tudott félrerakni. Negyven százalékuk semennyit. Hihetetlen menynyiségű pénz – százmilliárdok – van látra szóló betéten vagy folyószámlán úgy, hogy nem kamatozik. A többség egyáltalán nem tudatos ebben a kérdésben. Csak egy példa: egy gyermek születése után a család a Babakötvénnyel már jelentős kezdőtőkét biztosíthatna gyermeke számára. Időskorig aztán még sok lehetőség van a pénz befektetésére. A megtakarításokra visszatérve: pontosan tudnunk kell, milyen bevételeink vannak, azoknak milyen típusai (például bér; társadalmi juttatások, mint gyes, gyed, családi pótlék; lehet tulajdonból származó jövedelmünk, például ingatlan-bérbeadásból vagy bankbetétünk, amelynél számíthatunk kamatra; tőzsdei részvényünk, ahol árfolyamnyereségre vagy osztalékra), ugyanígy ismerni kell a kiadások szerkezetét. Máskülönben nem tudjuk megtervezni, mennyit akarunk, tudunk félrerakni – mondja a tanár úr. 

 

A háztartási költségvetés kiszámításához mindjárt hasznos kalkulátorokat is ajánl. Létezik olyan funkció, ami a kiadásainkat fontosság szerint osztályozza. Ha spórolni akarunk, megmutatja, hol és mennyit tudunk fogni ezeken. Magyarországon a rezsi és az élelmiszer viszi el a legtöbb pénzt: 24-24 százalékot. Spórolni lehet például az energián. Ha egy család vállalja, hogy befektet mondjuk energia-korszerűsítésbe – akár felére csökkenhet az energiafelhasználás, ezáltal a kiadás. Lehet faragni az élelmiszerre költött pénzből is, ha megtervezzük, pontosan miből mennyit veszünk. A legjobb, ha egy héten csak egyszer megyünk bevásárolni heti menüt tervezve, saját márkás termékeket választva, kihasználva az üzletek akcióit. A munkába járásnál is lehet költséget csökkenteni, ha találunk négy-öt embert, akinek ugyanaz az úti célja. 

 

Kiss Zoltán generációs eltérést is lát: míg egy kisnyugdíjas minden karácsonykor több tízezer forintot tud ajándékba adni az unokáknak, addig egy fiatal embernek a hó végére sokszor pénze sem marad. Az előbbi az évtizedek alatt azt szokta meg, hogy keveset fogyaszt, és mindent felhasznál. Ezzel szemben ma nagyvonalúan költekezünk, és rengeteg haszontalan holmit megveszünk. Egy átlagos fiatal sokszor azt sem tudja, milyen kiadásai vannak a szüleinek, mi az a rezsi, mi a sárga csekk. Nem úgy, mint Gergácz Bálint, a 19 éves jurisichos végzős fiú.

 

 Pénzügyi területen szeretne továbbtanulni és később dolgozni. Családjukban a génekben vannak a pénzügyek: édesapja is ebben a szektorban dolgozik. Bálint a befektetésekkel először komolyabban a középiskolában találkozott, de már általános iskolában gazdálkodott a zsebpénzével. Öccsével minden hónapban kaptak egy összeget. Az édesapja vezette, hogy melyikük mennyit tett félre – azután fizetett kamatot. 

 

Mindig volt vágyott cél, amire gyűjtött. Most hosszabb távon gondolkodik: ha majd új számítógépet venne egy-két éven belül, ne kelljen rá a szüleitől kérnie. Az utóbbi években pénzügyi versenyeken indult szép sikerrel, sok gyakorlati tudást kapott, és a szemléletét is formálták a tanultak: folyamatosan figyeli a befektetési lehetőségeket. A tanár úr ezen a ponton hozzáteszi: ha fiatal lenne, és megtakarításon gondolkodna, az első, amibe befektetne, az önkéntes magánnyugdíjpénztár lenne. Amúgy is az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozza. 

 

Aki tényleg nem akar kockáztatni, annak még Magyar Állampapír Plusz befektetést ajánl, feltéve, ha öt évig le tud mondani a hozamáról. Sokkal jobb, mintha folyószámlán tartaná a pénz nagy részét. Jótanácsként fogalmazza még meg a pénzünk forgatására azt, hogy soha ne rakjuk az összes tojást egy kosárba. Aztán már nevetve mondja: a takarékoskodással nem lehet túlzásba esni, nem úgy a tőzsdével. Ha jól állunk, éjjel-nappal beszélni kell róla, ha rosszul, akkor mondjuk azt, stagnálunk. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!