Sok kincs gyűlt össze a helyi értéktárban Nagykölkeden

A kisszobányi teremben nagyon sok kincset gyűjtöttek össze a helybeliek – röviden így lehetne jellemezni Nagykölked község értéktárát, amelyet vasárnap délelőtt adtak át ünnepélyes keretek között. A kiállított anyag java Dely István gyűjteményéből való, akinek édesanyja nagykölkedi volt, így a településhez való kötődését nem kell külön magyarázni. 

Az 1960-as évek végétől vannak itt konyhai és háztartási gépek, például kenyérpirító, kávéfőző, vajköpülő, mozsár, varrógép, stoppolófa és vasaló, utóbbiból a régi elektromos és a parazsas változat is megtalálható. Egy legendás Szikra lámpa és egy Kékes televízió is helyet a kapott az értéktárban, a régi iskolai életet pedig palatábla, rollos ceruzatartó és körzőkészlet idézi.

 Az egyik falon, természetesen fő helyen Novák Dezső arcképe, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja ugyanis féléves korától tizenéves koráig Nagykölkeden élt, később a település díszpolgárává is választották. De van egy kis tabló vitéz Varga Józsefről is, aki a 83. gyalogezredben szolgált, és az arany vitézségi éremig, valamint a vitézi címig jutott. Francsics Zoltán, a település polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy kicserélődött a lakosság, minden háznak van gazdája, de az új lakók nem tudják, hogyan éltek régen a nagykölkediek.

 – A helyi értéktár azért fontos, hogy bemutassa a múltunkat, de az is tény, hogy a mi kis településünk nagyon sok ismert embert adott a hazának, elég, ha csak Novák Dezső olimpiai labdarúgóra, Péchy Imrére, a magyar térképészet nagy alakjára vagy két korábbi országgyűlési képviselőnkre, Hettyey Vincére és Hettyey Istvánra gondolunk. V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy élni akkor lehet egy helyen, ha az embernek van köze hozzá, ha valamilyen módon kapcsolódik oda, ahol él. 

– Amikor megalkottuk a kiemelkedő nemzeti értékekről szóló törvényt, akkor értékpiramist állítottunk fel. Nemcsak az volt a célunk, hogy a magyarság csúcsteljesítményeit, a hungarikumokat felmutassuk, hanem legalább ennyire jelentősnek ítéltük meg a kistelepülések helyi értékeit is, amelyek ennek az értékpiramisnak a talapzatát adják. Időközben Magyarországon 1100 település hozta létre a saját értéktárát, ami azt hiszem, önmagáért beszél.