Szombathelyen komolyak a vállalások: klímabarát város elérése a cél

Komoly célkitűzéseket fogalmaz meg a közgyűlés tagjai által decemberben egyhangúlag elfogadott fenntartható energia- és klímavédelmi akció­terv. A több mint 180 oldalas anyag átfogó képet ad arról, hogy Szombathely jelenleg hol tart azon az úton, amelynek eredményeként klímabarát településsé válhat. 

A szén-dioxid-kibocsátás „leltárából” megtudtuk: a 2006. évi bázishoz képest 2019-re Szombathely vegyes képet mutatott a kibocsátás tekintetében. A vizsgált időszakban jelentős gazdasági növekedés ment végbe. Az ipar által elsősorban használt villamos energia felhasználása pedig jelentősen növekedett. Ez idő alatt kismértékben nőtt ugyan a megújuló energia aránya a villamosenergia-termelésben, ám megnőtt a sokkal szennyezőbb importáramé is, így e téren szén-dioxid-kibocsátás-csökkenés nem valósult meg. A villamosenergia-felhasználásban a város ugyanakkor megvalósította a közvilágítás LED-alapú rendszerre való korszerűsítését, amivel a karbonkibocsátás a felére esett vissza – ez is kiolvasható a dokumentumból. 

A 2030-ig tervezett célokból 2019-re az önkormányzat, intézményei és cégei már 52,8 százalékos csökkentést tudtak felmutatni. Ezt elsősorban a tudatos épületenergetikai és közvilágítás-korszerűsítéseknek, valamint a tömegközlekedésieszköz- és kerékpárút-fejlesztéseknek, továbbá a kiépített megújulók (napelemek és bio­massza-alapú távhőtermelés) révén érték el – derült ki az anyagból. Mi tesszük hozzá: 2010 és 2019 között dr. Puskás Tivadar irányította polgármesterként a szombathelyi önkormányzatot. 

Az átfogó cél az, hogy Szombathely tudatos klíma- és energiapolitikával rendelkező európai várossá váljon, amely gyakorlati környezetpolitikai lépésekkel teszi élhetőbbé a lakókörnyezetét – fogalmazták meg az akciótervben. Így karbonmentes távhőszolgáltatás kialakítása, a középületek további energiahatékony­ság-növelő felújítása, a társasházak homlokzatfelújításának támogatása, a megújuló energiahordozók arányának növelése és bővülő zöldfelület-gazdálkodás egyaránt szerepel a javasolt intézkedések között. A fejlesztések forrását az uniós kohéziós és strukturális alapok 2021 és 2027 közötti keretéből, a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RFF), valamint más uniós és kormányzati forrásokból, illetve önkormányzati és lakossági önerőből finanszíroznák.