Bemutatták a dagasztást, a szirom- és a göngyölőhajtogatást is a csepregi workshopon - galéria

A kör a karantén időszakban kezdte meg működését, közösségi rendezvényre is sütöttek. Ahogy egyre többen megkóstolták, látták, hallottak róla, úgy egyre többen kedvet kaptak, hogy maguk is süssenek. Jóval többen jelentkeztek a workshopra, mint az egészségügyi létszámkeret lehetővé tette, így hamarosan újabb közös kenyérsütésre kerül sor. Első alkalommal Bükről, Őriszentpéterről, Vépről, Szombathelyről, Velemből, Celldömölkről is jöttek érdeklődők. Akik ebből a körből kimaradtak, őket a következő (márciusi) rendezvényre már besorolták. A fő szervezők, Tájmelné Tóth Mária Mia és Pék Ildikó szívesen megosztják a legfontosabb lépéseket, fogásokat a művelődési házban, a szakmai koordinátor Soproni Attila, a több díjat nyert, neves csepregi pékség vezetője volt és lesz is. 

Bemutatták a dagasztást, a szirom- és a göngyölőhajtogatást, a vekni- és cipóformázást, a különböző kovászokat, melyikből lehet kenyeret, melyikből kalácsot, kuglófot, zsemlét, kiflit sütni. A színpadon kiállított kész kenyereket megszegték, mind más volt: köztük paradicsomos, sárgarépás, burgonyás ízesítésű is. A kérgükben sokszor visszaköszön – talán a mezőváros jelképeként – a kalászmotívum. Szükséges, hogy a kéreg sütés közben majd ne repedezzen szét, hanem irányított legyen a gőz kiáramlása, ezért pengével egy íves „nagy fület” vágnak rá, ezenkívül kis leveleket, kalászmintákat is metszenek bele apró, finom mozdulatokkal.

 A sütésről szólva a megfelelő edényt helyezték fókuszba, amely lehet öntöttvas lábos, de jénai tál is, amely utóbbit fel kell fordítani, a lapos részbe kerül a formázott tészta, és ráborítjuk az öblösebb, mélyebb részt, ami teret ad a növekvő, feldagadó kenyérnek. Mivel a gőz emeli fel a kenyeret, fontos, hogy zárt térben legyen. Ha az edényünknek nincs fedője, mellé kell helyezni egy másik edényben forró vizet, aminek gőze megtölti az egész sütőteret. Ha valakinek nincs kemencéje, a mutatvány 250 Celsius-fokra előmelegített gázsütőben is működik, helyben ki is próbálták. Soproni Attila, a szakértőnek felkért jó nevű pékmester a sok sürgő-forgó asszony között azt mondta, visszafordítva a helyzetet: 

– Én ide tanulni jöttem. Habár több évtizedes tapasztalatom van a szakmában, ez egy olyan műfaj, amelyben mindenkinek lehet egy trükkje, fortélya, amit alkalmazva még jobb lehet a kenyér. Minden sütés más, mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez is, mindig módosítani kell a végeredmény érdekében. Egymástól rengeteget lehet tanulni. Ziembicki Erzsébet, a workshopnak otthont adó kultúrház igazgatója megfogalmazta: a helybeli kovászolók körén kívül itt és most létrejött még egy kovászközösség azzal, hogy mindenki hazavihetett egy darab kovászt az otthoni sütéshez.