Egy harc, három sors: meglepte a kárpátaljai magyarokat, hogy kitört a háború - Dr. Buda Botond ideggyógyászt kérdeztük

A szombathelyi dr. Buda Botond ideggyógyászról, egyetemi docensről köztudomású, hogy szívén viseli a határon túli magyarok ügyét. Az elmúlt években számos alkalommal vitt adományokat Kárpátaljára, szervezett orvosi szűrővizsgálatokat a rászorulók számára. Kíváncsiak voltunk, mit mondanak kárpátaljai barátai a háborúról, az ottani magyarok helyzetéről, ezért lapunk ezúttal őt kereste meg.  

– Egy családját féltve nevét nem vállaló, ma már Magyarországon élő kárpátaljai barátom egy cseppet sem csodálkozik azon, ami Ukrajnában történik. Úgy véli: egy régóta zajló folyamat ért most csúcspontjához. E folyamat előzményének tekinthető már a Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság elszakadásának orosz katonai támogatása 1990-től, a 2008-ban indult orosz–grúz háború, majd a Krím-félsziget 2014-es annektálása. Az i-re a pontot a Donbas-régióban önállóságukat ugyancsak 2014-ben kikiáltó Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság nyolc éve tartó támogatása tette fel. Voltaképpen a két oroszbarát szakadár népköztársaság Moszkva részéről a napokban történt elismerése – a kölcsönös segítségnyújtási szerződésre hivatkozva – szolgáltatta a közvetlen ürügyet Ukrajna földön-vízen-levegőben jelenleg is zajló lerohanására. 

Nem mindenki ítélte meg egyformán a helyzetet, amikor dr. Buda Botond február 15-én felvetette a háború lehetőségét a most is Kárpátalján élő Csákány Roland történész-tanárnak, ő még azt mondta, náluk senki nem készül háborúra, nincsenek óvintézkedések, minden olyan, mint korábban. Bő két nappal az invázió előtt még mindig békésen beszélgettek, amikor azonban dr. Buda Botond az orosz támadás másnapján kereste, kiderült, már Magyarországon van. A hadköteles korú magyar férfiak menekültek, amíg lehetett, csütörtök éjfélig még nyitva volt az ukrán határ. Roland Románia felé kerülve jutott át Magyarországra. Mint elmondta, az Ukrajna elleni támadás nagyon meglepte a Kárpátalján élő embereket. Még az invázió előtt három nappal is alig volt érzékelhető feszültség. Szerdán döbbentek csak rá, hogy baj lehet, mert rendkívüli állapotot rendeltek el az országban. Ekkor több, magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljai vagy eleve elmenekült, vagy megfordult a határon, és magyar állampolgárként jött be abban a reményben, hogy így könnyebben tudja majd elhagyni az országot egy háború esetén. Végül csütörtök hajnalban jött a hír, hogy a rendkívüli állapotot felváltotta a hadiállapot.

A tanárként dolgozó Roland azonnal érzékelte a változást: a tanítást felfüggesztették és távoktatásra állt át az iskola. A külföldi valuták árfolyama drasztikusan megemelkedett, pánikhangulat lett úrrá mindenkin. Az emberek elkezdtek mindent felvásárolni. A benzinkutakon maximum húsz liter üzemanyagot lehetett venni. Roland és baráti társasága csütörtök reggel döntött úgy, hogy érdemesebb elhagyni az országot, mivel az ott élő embereknek eszük ágában sincs bevonulni és harcolni egy számukra idegen háborúban. Olyan hírek kezdtek terjedni, hogy éjfélkor lezárják a határt minden 18-60 év közötti férfi előtt, és mindenkit besoroznak a seregbe. Ennek hatására megrohamozták a határátkelőket. Rolandnak volt olyan ismerőse is, aki nem sokkal éjfél előtt jutott át az ukrán határon, volt azonban olyan, magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai is, akit csupán azért nem engedtek ki az országból, mert nem volt nála a lakcímet igazoló okirata (neki végül szerencséje volt, és nagy nehézségek árán mégis átjutott).

A jelenlegi helyzet bizonytalan. A történész szerint Putyin szándéka feltehetően a jelenlegi ukrán kormány megdöntése és egy bábkormány felállítása, amely majd úgy táncol, ahogy az oroszok fütyülnek. – Történészként és kárpátaljai magyar emberként mélyen felháborít, amit a független Ukrajnával tesznek. A jelenlegi ukrán vezetés szabad választásokon győzött, tehát legitim. Semmilyen ésszerű magyarázat nincs arra, amit Oroszország tesz egy független országgal. Úgy látja, Magyarország legnagyobb problémája a migráció lesz, ami azonban más természetű lesz, mint amit megszokhattunk, ezúttal ugyanis zömében munkaképes férfiak érkeznek Magyarországra menekültként, ráadásul jelentős részük beszél magyarul és munkát is vállalna, amíg nálunk tartózkodik. – Abban bízunk, hogy a helyzet minél hamarabb rendeződik, és visszatérhetünk szeretett szülőföldünkre – summázta sokak reményét a fiatal kárpátaljai történész.

Az ideggyógyásznak sikerült felvennie a kapcsolatot Balázs Doktor Tímeával is, aki a Kijevtől csaknem nyolcszáz kilométerre lévő Munkácsi járásban található Beregrákoson él. Ott ugyan még nem dörögnek a fegyverek, ám rémület, félelem, pánik, káosz uralkodik. Aki csak teheti, menekül, főleg a fiatalok. Tímeáék maradnak a helyükön, hiszen az időseket nem hagyhatják magukra. Az iskolák, óvodák az invázió napján rögtön bezártak, azaz dehogy zártak be: a tanárként dolgozó Tímea és társai a nap 24 órájában ügyeletet tartanak, hiszen az oktatási intézményekben is befogadópontokat alakítottak ki a tömegesen menekülők számára. 

A faluban Tímea családtagjai látják el a református gyülekezet lelkipásztori szolgálatát, mint mondta, nagy a feladat lelkészeiken: Isten adjon nekik bölcsességet, vezetést ebben a nehéz helyzetben! Imádkozzatok értünk!