Érdemes inkább előre gondolkodni - A gondnokság alá helyezés jogi hátteréről és mindennapi gyakorlatáról

Ennek különös jelentősége azoknál lehet, akik demenciát okozó betegségükről szereznek tudomást, vagy olyan műtét előtt állnak, amely a mentális állapotra kihatással lehet. Dr. Papp Krisztina jogász, az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője hangsúlyozta: nagy dilemma, hogy mit tehetünk, ha a családban van olyan, aki már egyáltalán nem belátóképes és cselekvőképes. Gyakran előfordul, hogy valakit a teljes örökségéből kiforgatnak, mert a demens hozzátartozó állapotát kihasználják. Érdemes előre gondolkodni, így elkerülhetőek a kényes helyzetek – mondja a szakember.

2014. március 15-től előzetes jognyilatkozatot tehet bárki, ennek célja a későbbi problémás helyzetek megelőzése. – Sajnos, a betegek idővel képtelenné válnak arra, hogy önállóan képviseljék magukat akár jogi, akár pénzügyi kérdésekben, így a gondozónak kell szembenézni ezekkel a problémákkal. A későbbi ügyintézés egy korai tervezéssel azonban megkönnyíthető. Tanácsos például végrendeletet megfogalmazni, illetve a hozzátartozókkal meghatalmazást írni, hogy fontos ügyekben később eljárhassanak az illető helyett. 

Az állandó meghatalmazásban a beteg egy másik személyre ruházza át ügyeinek intézését, ezt célszerű ügyvéddel vagy közjegyzővel elkészíttetni vagy ellenjegyeztetni. Ilyen meghatalmazásra lehet szükség például postai küldemények – nyugdíj, értékcikk – átvételénél, illetve a bankokban és a hivatalokban is. A következő lépés általában a gondokság alá helyezés. Tényleg érdemes előrelátónak lenni, mert számos olyan bírósági határozatra bukkantam, ahol a bíróság szerződést semmisített meg, azért mert azt már betegen, tehát belátási képesség hiányában írta alá az illető – hangsúlyozta dr. Papp Krisztina jogász. A gondnokság alá helyezést a házastárs, az élettárs, az egyenesági rokon vagy a testvér is kezdeményezheti. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy törvényes képviseletét a gondnok látja el, aki ezzel együtt a vagyonkezelésre is jogosult. 

Fontos, hogy a gondnok vagyonkezelésének mindenképpen a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia. A vagyonkezelés nem csupán a vagyon megőrzésére irányul, hanem a gondnokság alá helyezett személy igényeinek, szükségeinek kielégítésére is. Az ingatlanról vagy lakásbérletről szintén a gondnok intézkedhet, egy 2012-es statisztikai jelentés szerint ugyanis a gondnokoltak közül minden második rendelkezik lakástulajdonnal, azonban nagy részük szociális intézményekben él.

 A gondnokság alá helyezett – meghatározott értéket meghaladó – készpénzét, valamint értéktárgyait a gondnok köteles beszolgáltatni a gyámhivatalnak. A készpénzt hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán, a nagyobb értéket képviselő ékszereket – ezüst-, arany-, platinatárgyakat, drágaköveket – az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként, a muzeális tárgyakat az illetékes múzeumban szintén letétként kell elhelyezni. A gondnoknak éves, illetve eseti számadási kötelezettsége van. Tisztsége megszűnését követően pedig tizenöt napon belül kell végszámadást készítenie az általa kezelt vagyonról.