Szijjártó Péter: Most két lehetőség közül választhatunk, nincs esély az összevissza beszédre: fekete van és fehér

Legutóbb októberben járt megyénkben, amikor az Egis Gyógyszergyár Zrt. körmendi üzemátadó ünnepségén mondott beszédet. De korábban is már háromszor készíthettem Önnel interjút. Úgy tűnik, nagyon kedves Önnek a mi kis megyénk. Jól gondolom? 

Mivel Győrben nőttem fel, ezért természetesen a szomszéd vármegyék közel állnak a szívemhez. Az utóbbi két évben sok beruházás érkezett a megyébe, ezért többször is volt lehetőségem idelátogatni. A Vas megyeiek büszkék lehetnek magukra, mert még a világjárvány ellenére is 25 vállalat döntött úgy, hogy a kormány támogatását kihasználva beruházást hajt végre a térségben. Tették mindezt akkor, amikor a világgazdaságban alapvetően az összehúzódzkodás, a leépítések jelentették a fősodort. Ez a 25 vállalat összesen 20 milliárd forintnyi beruházásba vágott bele, ezekhez a kormány 10 milliárd forintos támogatást biztosított, és ennek köszönhetően összesen 8800 munkahelyet sikerült megőrizni itt, a megyében. Gazdasági szempontból a világjárvány kitörését követő néhány hónap jelentette a vízválasztó vonalat. A munkanélküliség finanszírozása és a segélyek helyett a kapacitások növelésére és technológiai fejlesztésekre adtunk forrásokat. A gazdaság így kapott egy olyan lendületet, amellyel gyakorlatilag sikerült a kanyarban előzés manővere. Ezzel a teljesítményünkkel tudtuk megalapozni, hogy 2021 tripla rekordév lett: a magyar gazdaságban tavaly indult a legtöbb beruházás kormányzati támogatással, 1886 milliárd forint. Soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon, 4,7 millióan, és soha ekkora exportja nem volt a magyar gazdaságnak, 119 milliárd euró.

 A számok azt mutatják, hogy sikeres volt a kormány gazdaságélénkítő programja. Van nak-e már arra vonatkozó tervek, hogyan folytatható ez a növekedés abban az esetben, ha a választóktól ismét bizalmat kapnak

Az elmúlt 12 év gazdasági sikertörténete elsősorban arra alapul, hogy a kormány folyamatosan csökkenteni tudta a munkát terhelő adókat. Ezáltal egy beruházásbarát környezetet hoztunk létre, és elértük, hogy nagyon közel legyünk a teljes foglalkoztatottság állapotához. Ez jelenti ma a gazdasági siker alapját. 2010-ben még egy munkát és munkáltatást is ellehetetlenítő, progresszív adórendszer működött Magyarországon. Ezt váltotta fel az egykulcsos adó, amelynek köszönhetően ma mind a személyi, mind a társasági jövedelemadó európai összevetésben Magyarországon a legalacsonyabb. Természetesen, ha bizalmat kapunk, akkor folytatni fogjuk az adócsökkentésre alapuló gazdaságpolitikánkat. Emellett folytatjuk azt a politikát is, amellyel rendre meg tudtuk nyerni azokat a nagy beruházásokért folytatott versenyeket, amelyek keretében olyan vállalatokat hoztunk Magyarországra, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Ráadásul a világ autóipara forradalmi átalakuláson megy keresztül, és a magyar ipar 30 százalékát ez az iparág biztosítja. Több mint 170 ezren dolgoznak ebben az ágazatban. Ha nem tudunk sikeresek lenni abban, hogy az új autóipari korszak beruházásai ide jöjjenek, akkor az a gazdasági növekedést jelentős mértékben vethetné vissza. Ezért fontos, hogy a nagy elektromos akkumulátorokat gyártó vállalatok beruházásaiért folytatott versenyeket sorozatban meg tudtuk nyerni. Ráadásul folyamatban van néhány további hatalmas magyarországi, az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházásról zajló egyeztetés is. Ezek közül néhány a célegyenesben van már, és nagyon reméljük, hogy a politikai stabilitást, mint érvet a jövőben is tudjuk használni ezen versenyek során. 

A járvány utáni intézkedésekkel azonban nem mindenki elégedett. Aláírásgyűjtésbe kezdett a Szombathelyt vezető baloldali frakció azért, hogy szabad felhasználású kompenzációt kapjon a kormánytól. Az aláírásgyűjtő íven azt írják, hogy csakis akkor lehet a holnap városa Szombathely, ha pénzt kap a kormánytól. Mit gondol, valóban csak így lehet a vasi megyeszékhely a holnap városa? 

Az elmúlt időszakban amennyi kormányzati forrást Szombathely kapott, már nem a holnap, hanem a „jövő hét” városa kellene, hogy legyen. Elég, ha csak arról beszélünk, hogy én hányszor jöttem ide beruházást átadni, vagy hányszor lobbizott Hende Csaba infrastrukturális beruházásokért. Ha csak ezt nézem, már akkor nem értem, hogy miről beszél a szombathelyi városvezetés, amely totális alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot az elmúlt két és fél esztendőben. Persze értem, hogy politikai kommunikációs eszközökkel próbálják meg leplezni alkalmatlanságukat, de a baloldali miniszterelnök-jelölt véleményével szemben azt gondolom, hogy a vidéken élő emberek nem buták, pontosan átlátják a helyzetet. Nyilván ez egy politikai akció, ha valakinek nincs valódi mondanivalója, akkor megpróbál a politikai kommunikáció eszközéhez nyúlni. Ebben nincs nagy meglepetés. 

Ha már a holnap városa és a jövő… Itt, a határ mellett egyértelműen látszik a fokozódó migrációs nyomás. Nemrég Szentpéterfánál lőttek illegális bevándorlók egy osztrák határőrre. A tetteseket Körmendnél fogták el. Egy héttel később Szombathelyen volt autós üldözés, amikor egy migránsokat szállító embercsempész száguldott egy ház falába. Hogy látja, megállítható ez a folyamat? Kapunk ehhez elegendő támogatást? Mit gondol, egy esetleges kormányváltás milyen hatással lenne erre a helyzetre?

 Magyarországon létrejött egy világos politikai helyzet, két lehetőség közül választhatnak az emberek, nincs esély az összevissza beszédre. Fekete van és fehér. Az emberek a migráció szempontjából is két lehetőség közül választhatnak. Választhatják azt a migrációs politikát, amit mi folytatunk, és választhatják azt, amit a jelenlegi ellenzék folytatna, ha lenne rá lehetősége. Hiszen ők azok, akik nem szavazták meg az Alaptörvény azon módosítását, amellyel a kötelező kvótát kívántuk kizárni. Ők azok, akik a kerítés ellen érveltek. Ők azok, akik odamentek a kerítéshez, és ország-világ előtt kígyót, békát kiabáltak a kormányra, az országra, a migrációellenes politikánkra. Ők azok, akik szerint nem történt terrortámadás akkor, amikor Röszkénél a huligánok megtámadták a magyar határt és az azt védő rendőröket. Ők azok, akik azt mondják, hogy ezek a távolról érkezett emberek akár még hasznot is hozhatnának Magyarországnak. És ők azok, akik arról beszélnek, hogy nem pontosan értik, mi a baj a migránsokkal. Nyilvánvalóan egy esetleges kormányváltás totális fordulatot jelentene az ország migrációs politikájában, fel kellene adnunk azt a reményt, hogy Magyarország megmaradjon magyar országnak. Úgy nézne ki az egész ország, ahogy 2015-ben néhány hétig a Keleti pályaudvar. Tavaly egyébként 122 ezer illegális migránst állított meg a rend őrség a déli határon, ennyien jöttek úgy, hogy tudták, nem lehet átjönni. Vajon hányan jönnének, ha ez a hozzáállás megváltozna? 

Nem csak a migráció adhat nyugtalanságra okot a határ másik oldalán. Aggasztó híreket hallunk a rezsiárak növekedését illetően. Úgy tűnik, a Gazprommal kötött hosszútávú szerződésnek köszönhetően a magyaroknak egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy Magyarországon is energiaválság alakuljon ki. Sőt Orbán Viktor bejelentése nyomán még nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat, ha sikerül a további évi egymilliárd köbméter gázt megszerezni Oroszországtól. Ebben Önnek nagy szerepe van. Hol tart most ez a folyamat? 

Több mint egy évig tárgyaltunk egy új, hosszú távú gázvásárlási megállapodásról. Ha azt nem írtuk volna alá, akkor hazánkban ma hatalmas ellátási válsággal kellene szembenéznünk. Így azonban a magyar energiaellátás biztos alapokon nyugszik. Az a négy és fél milliárd köbméter gáz, amit évente vásárolunk, biztosítja a lakosság ellátását, méghozzá a rezsicsökkentés nyomán előállt árakon. A plusz egymilliárd köbméterrel kapcsolatban a politikai egyetértés létrejött. Telefonon tárgyaltam Alexander Novakkal, az orosz energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel. Meg is kezdődtek a technikai szintű egyeztetések az MVM Csoport és a Gaz prom Export között. Amint ezek az egyeztetések elérik azt a szintet, akkor újra tárgyalok majd a Gazprom vezérigazgatójával. Reális lehet, hogy már tavasszal kiegészítsük a már meglévő szerződésünket. Így öt és fél milliárdra nőne évente a szállított mennyiség, amiből jelenleg három és fél milliárd köbméter jön a déli útvonalon, és egymilliárd köbméter jönne Ausztrián keresztül nyugatról.

 Olvasóink is figyelemmel kísérhetik lapunkban az orosz– ukrán konfliktussal kapcsolatos híreket. Ön hogy látja most a helyzetet?

 A helyzet kétségtelenül feszült. Éppen ezért azt gondolom, hogy komoly felelőssége van a világpolitika nagy és erős szereplőinek abban, hogy ezt a feszültséget tompítsák. Mi egy kis, közép-európai ország vagyunk, amely megtanulta a történelem leckéjét. Hogyha Kelet és Nyugat között konfliktus van, az nekünk általában rossz. Mi nem csak a tankönyvek lapjairól ismerjük, vagy tudjuk azt, milyen a hidegháború. Sajnos meg is éltük, és magyar nemzedékek életéből vesztek el évtizedek. Ezért kikérjük magunknak, hogy bárki a mi biztonságunkra bazírozva hajtson vég re geopolitikai játszmákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a diplomácia minden létező eszköztárát használják ki a szereplők, ezért örülünk annak, hogy a magyar miniszterelnököt követően a francia elnök és a német kancellár is járt Moszkvában. Reménykedünk, hogy ezek a diplomáciai erőfeszítések sikeresek lesznek. Arra kérjük a világpolitika nagy szereplőit, hogy ne élezzék a konfliktust, ne provokálják egymást, hanem próbálják meg tárgyalásos úton megoldani a mostani helyzetet. 

Kezdődik a házasság hete. Jut idő a napi feleadatok és a kampány mellett arra, hogy megünnepeljék ezt az alkalmat feleségével? Ön szerint mi lehet a jó házasság titka? 

Viccesen jegyezném meg, hogy a mi esetünkben az, hogy ritkán találkozunk… Azért egy külügyminiszter feleségének a helyzete sohasem egyszerű. Gyakorlatilag egyedül kell működtetnie, üzemeltetnie a „háttérországot”. Azért ez egy 8 és egy 11 éves gyerekkel, főleg amilyen aktívak, nem egyszerű. Azt gondolom, hogy mi, politikusok kifejezetten hálásak lehetünk a házastársainknak, mert nélkülük ezt a munkát nem tudnánk végezni. Igazából nem a házasság hetéről, hanem a házasság perceiről kell beszélni. Ha otthon vagyok, akkor próbálok nagyon aktív lenni. Valahogy megpróbálom visszagyűjteni a „krediteket” hétvégén, ami aztán a következő péntekig talán kitart.

 Végezetül: a kollégáim a lelkemre kötötték, ha legközelebb lehetőségem lesz Önnel találkozni, kérdezzem meg, hogy átlagosan hány órát alszik Miniszter Úr? 

Bencés diák voltam, 5.45-kor volt a reggeli mise. Tehát az, hogy mi van korán és későn, nekem relatív. Nincsenek nagy igényeim az alvás tekintetében, alapvetően bármilyen közlekedési eszközön, bármilyen pozícióban tudok aludni. Inkább a hajnalban kelő típusú ember vagyok, sokkal jobban szeretem korán elkezdeni a napot, és racionális időben lefeküdni aludni.