2022.03.30. 07:00
Almáskert a semmiből Gyöngyösfalun - Az idén már megmutatja magát a 3,5 hektáros ültetvény
Szinte példa nélküli, hogy valaki mindenfajta előzmény nélkül telepítsen gyümölcsöst.
Tóth Emil tavaly telepítette az almását, de idén már szüretelni fog
Forrás: Szendi Péter
Tóth Emil 3200 fával tavaly vágott bele az almázásba. Kevesen telepítenek gyümölcsöst a megyében, még kevesebben vannak azok, akik nem egy régi, hanem egy teljesen új területet törnek fel. Olyan pedig szinte nincs is, aki mindezt nem családi örökség nyomán, hanem saját elhatározásból teszi. Szinte, hiszen Tóth Emil egy évvel ezelőtt megtette, a mezőgazdász végzettségű fiatalember öt éve döntött úgy, hogy ezentúl a földből próbál megélni.
Egy éve még csak egy alig félhektáros szőleje és egy egyhektáros szamócaföldje volt, aztán úgy döntött, belevág az almázásba. Tavaly március óta a falu határában, a 87-es út mellett elterülő 3,5 hektáros, frissen vásárolt földdarab immár 3200 almafának ad otthont. Az gyorsan kiderül, nemcsak a telepítés, de a fenntartás és a betakarítás minden mozzanatát is alaposan átgondolta.
Azt, hogy az alma szeretni fogja a klímát, lehetett tudni, de hogy a talaj is megfelelő lesz-e, kérdés volt, ezért a földet laboratóriumban vizsgálták be, ahol megállapították: az itteni talaj valósággal almának termett. Emil négy fajtát választott – Hesztia, Artemisz, Rosmerta, Cordelia –, amelyek augusztus végétől október derekáig folyamatosan teremnek majd. Egy sima jonatánhoz és starkinghoz szokott vásárlónak talán idegenül hangzanak a felsorolt nevek, pedig egytől egyig 2011-ben nemesített magyar fajtákról van szó, amelyek a vásárlói igények mellett a termelői elvárásokat is teljesítik
Hiszen nem elég, hogy egy alma, ha beérik, tetszetős és finom, el is kell jutni idáig. Márpedig ezek a fajták a varasodással szemben teljesen rezisztensek, a lisztharmattal szemben pedig igencsak ellenállók. Így aztán egy csomó növényvédő szert meg lehet majd spórolni. Sajnos a nyulak nagyon kedvelik a magyar fajtákat is, tőlük kerítés védi az ültetvényt.
Miután a fajtákat egy középerős növekedésű alanyra oltották, meglehetősen szárazságtűrők, ami most igazán nagy szerencse, de azért a beígért esőt így is nagyon várja már az összes almafa. A sorközökben vöröshere zöldell, amely a légköri nitrogént a gyökérgümői segítségével köti meg, így biztosítva van a folyamatos nitrogén ellátás. A fák frissen metszve – a gazda egy hétig tartó munkájának hála – éppen olyanok, amilyennek egyévesen lenniük illik.
Jelenleg a rügypattanás állapotában vannak, ha pedig megússzák a menetrendszerűen érkező áprilisi fagyokat, a tavalyi néhány szemmel ellentétben idén már valóban megmutatja magát az ültetvény, és akár néhány száz kilót is be lehet majd takarítani. Ha pedig már igazán termőre fordulnak a fák, a hektáronkénti 20-25 tonnát is megadják. Ennek egy részéből almalé lesz, míg másik felét leszedik a vásárlók maguk.