Brenner-film: A ciszterci kolostorépületben dolgozott a stáb

A stáb már tizennyolc forgatási napon van túl. Február végétől Apátistvánfalván és Máriaújfaluban dolgozott a csapat, majd Szentgotthárdra tette át székhelyét, ott az egykori ciszteri kolostorépületben – a mai polgármesteri hivatalban – vettek fel jeleneteket. A győri szemináriumot rendezték be, még Huszár Gábor polgármesteri tárgyalójára is szükség volt. 

Ottjártunkkor a stáb éppen rövid szünetet tartott. Jámbor Nándor, a Brenner Jánost alakító 29 éves szombathelyi színész egy félreeső sarokban kávézott, de a figyelmünket nem kerülhette el, mert hogy megszólalásig hasonlított a rábakethelyi káplánra. Megtudtuk, hogy a követező napokban is Szentgotthárdon marad a stáb. 

A hét végéig a Lurotex textilüzem használaton kívüli épületrészeiben dolgoznak. A cég több helyiséget bocsátott a filmesek rendelkezésére, ott van például a jelmezraktár és díszletek egy része is. Most rendőrségi jeleneteket forgatnak az 50-es évek hangulatában berendezett irodákban, kihallgató helyiségekben. A színészek naponta ingáznak a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházból és a szombathelyi Weöres Sándor Színházból, de vannak pesti szereplők is, ők Szentgotthárdon vagy környékén élik mindennapjaikat a forgatás ideje alatt. Helyi statiszták – szám szerint harminchatan – is belekóstolhattak már a filmforgatás örömeibe. Ők a refektóriumban szerepeltek néhány 1938-ban játszódó jelenetben, amikor a még gyerek Brenner János egyik iskolai előadását, Szent Tarzíciusz vértanú, a ministránsok védőszentjének történetét idézték meg – tudtuk meg. 

Rozsnyay Károly gyártásvezető elmondta, hogy nagy szeretettel fogadták a stábot Szentgotthárdon, a helyiek mindent megtesznek annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a munka. Eddig nem is volt semmilyen fennakadás, minden megy a maga útján, úgy, ahogy eltervezték. Egy 50-es évekbeli Csepel teherautót is sikerült beszerezni a környékről, a korhű járművet Farkasfáról ajánlották fel a filmforgatás idejére, így nem kellett Budapestről ide szállítani egy másikat. 

– Azt tapasztaljuk, hogy a helyieknek rendkívül fontos ez a film, ezzel együtt Brenner János emlékezetének, örökségének megőrzésére is nagy igénye van az itt élőknek – hangsúlyozta Rozsnyay Károly, majd azt is hozzátette, hogy film a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt pap élettörténete, de az 1956-os forradalom utáni egyházüldözést is hűen bemutatja.