Egymást érik a tragédiák, de mi az oka? - A vasúttársaságok szerint a közlekedési morállal van baj

Pontosan egy hete hajnalban, a sárvári Tilosalja utcánál egy autós a piros jelzés ellenére hajtott a sínekre. Az érkező tehervonat vezetője már nem tudta elkerülni az ütközést, és a felismerhetetlenségig összetört roncsot négyszáz méteren keresztül tolta maga előtt. Az autót vezető nő életét nem lehetett megmenteni. 

Két nappal korábban Mindszenten a Déli utcai vasúti átjáróban, egy kisteherautó hajtott a sínekre és ütközött össze a Szentesről, Hódmezővásárhelyre tartó motorvonattal, a balesetben öten haltak meg. A tragikus esetek miatt a MÁV hétfőn figyelemfelhívó kampányt indított a balesetek megelőzésének érdekében. Mint írják, április 11-éig 32 vasúti átjárós baleset történt, amelyekben 16-an haltak meg, egy híján annyian, mint tavaly egész évben.

A figyelemfelkeltő kampány másnapján Encs és Méra között a tilos jelzés ellenére ismét egy autós hajtott a sínekre, de járművét még az ütközés előtt el tudta hagyni, nem volt ilyen szerencsés az a sofőr, aki tegnap hajnalban, szintén a tilos jelzés ellenére Tapolcán hajtott a vonat elé, őt életveszélyes sérülésekkel mentőhelikopter vitte kórházba. Emlékezhetünk rá, hogy a vasút idei fekete krónikája nem messze innen, a Tapolca és Kisapáti közötti vasúti átjáróban kezdődött. Újév napján négy fiatal vesztette életét itt, amikor autójukkal nagy sebességgel a sínekre hajtottak. Vajon mi lehet a probléma, miért történik újabban ennyi baleset a vasúti átjárókban? A szakértők szerint leggyakrabban a modern technikai és szórakoztató elektronikai eszközök vonják el a járművezetők figyelmét. 

A telefonálás, de már csak a telefonra történő lepillantás miatt is előfordulhat, hogy hosszú másodpercekig vakon vezetünk, márpedig kilencvenes tempónál egy másodperc alatt 25 métert lehet megtenni. Azok a járművezetők, akik túlélik a találkozást egy vonattal, leggyakrabban a rossz látási viszonyokra panaszkodnak, ami persze nem lehet kifogás a szakemberek szerint, hiszen minél rosszabbak az észlelési lehetőségek, annál óvatosabbnak kellene lenni. Felmerülhet persze az is, hogy vajon jó-e a vasúti síneken történő áthaladást tárgyaló KRESZ-szabály. 

A kérdés a MÁV szakértőit is foglalkoztatja, mivel nemcsak figyelmeztető kampányt indítottak, de szeretnék elérni a KRESZ módosítását is, szigorúbban büntetnék például a sorompórongálást, amiből a társaságnál évi nyolcszáz is előfordul. De vajon mi a helyzet a sebességgel? Néhány évig élt az a szabály, hogy a vasúti átjárót lakott területen belül 30, míg lakott területen kívül 40 km/órás sebességgel lehetett megközelíteni. 

Ma már csak a fokozott óvatosság az előírás. A GYSEV szóvivője, Rázó László, a KRESZ-szabályt firtató kérdésünkre a társaság nevében az alábbi választ adta. „Jelenleg is számos fénysorompóval biztosított átjáró előtt a háromsávos előjelző táblán láthatók sebességkorlátozó táblák. Ezek célja, hogy a KRESZ által előírt fokozott óvatosságot konkrétabban kikényszerítse, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a táblák sem képesek a balesetek megelőzésére.” 

A GYSEV hálózatán az elmúlt tíz évben nyolcan vesztették életüket vasúti átjáróban bekövetkezett balesetben, ez a szám sajnos a korábbi évekhez képest emelkedést mutat. Pedig mint kiderül, bőven tett a vasúttársaság is a biztonságért. A pályahálózat valamennyi útátjáró fényjelzője LED-es, azaz nagyobb fényt ad a nappali fényviszonyok mellett, mint a normál izzós változat. 

Ennek különösen nagy jelentősége van olyan gócpontokon, ahol a napsugárzás vakító hatása korábban baleseteket okozhatott. Ezen kívül több útátjárót félsorompóval is felszereltek. A társaság szóvivője hangsúlyozta, hogy valamennyi vasúti átjáróban bekövetkezett baleset a közúton közlekedők szabálytalanságaira vezethető vissza. Ezek tehát tulajdonképpen nem vasúti balesetek, hiszen nem a vasúti, hanem a közúti szabályokat sértik meg. 

Sok esetben szerencse kérdése, hogy a baleset halálos áldozatokat is követel, vagy személyi sérülés nélkül végződik, sokszor a másodperc tört része alatt dől el, hogy mennyire súlyosak lesznek a következmények. Tíz évre visszamenőleg átlagosan 19 millió forint kára keletkezik a GYSEV-nek egy-egy balesetből, amit a vétkes sofőr felelősségbiztosítása meg térít. Nem tapasztalják, hogy fejlődne a közúti közlekedési morál, sokszor pedig egyszerűen figyelmetlenek a gépjárművezetők. 

Hasonló nyilatkozatokat tettek a MÁV-nál is, 2008 óta egyetlen baleset sem a vasutasok hibájából következett be, szerintük is a közúti közlekedők moráljával van baj. Pedig, ahogyan Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója fogalmazott a napokban történt tragikus esetek kapcsán, nincs olyan élethelyzet, amelyben megéri egy pirosan villogó lámpa vagy lehajtott félsorompó ellenére behajtani a vasúti átjáróba.